A saját tulajdonú ingatlanokban élők magas arányát a kormány sikerként tartja számon, pedig az nem jelent minden esetben megnyugtató lakhatási megoldást.
A negyven évnél fiatalabb magyarok 75 százaléka rendelkezik saját otthonnal, mondta Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A témában a napokban a K&H Bank publikált kutatási adatokat, amelyek szerint az elmúlt négy év alatt 64 százalékról 75 százalékra nőtt a saját lakással rendelkezők aránya, igaz, ez az információ a 30-59 éves korosztályra vonatkozik.
Miért fontos ez? Magyarországon a lakásbérléssel szemben döntően a saját tulajdonban lévő ingatlanokban élnek az emberek, ami a kelet-európai régió többi országában is jellemző. Tavaly a magyarok 90 százaléka élt saját ingatlanban, míg az uniós átlag e tekintetben 69 százalék. A saját ingatlanok túlsúlya a rendszerváltásig visszavezethető.
Alulnézet:a magántulajdon-fétis mellett sokak csak kényszerből élnek a meglévő, saját ingatlanjukban. Így bár elsőre biztonságot is jelenthet a saját lakás – mert például a lakója nincs kiszolgáltatva a bérbeadónak – sokan rossz minőségű lakásban élnek. Főleg a tehetősebb rétegek örvendhetnek a tulajdonlás előnyeinek.
Tágabb kontextus:a magyar lakáspolitika is a tulajdonszerzést ösztönzi a bérlakásprogramok helyett, az árfelhajtó hatás miatt a döntően rosszabb körülmények között élők találkoznak a lakhatási válsággal, illetve lakhatási szegénységgel. Eközben a magyarországi bérlakásokat jellemzően a magántulajdonosoktól lehet kibérelni piaci viszonyok között.
- Más európai országokban a magántulajdont kizáró rendszerben is kiterjedt bérlakásprogramok működnek. Németországban és Svájcban például a bérlői lakásszövetkezeti modellben elérhető közösségi tulajdonú ingatlanokba költözhetnek többek között az alacsony keresetűek, a diákok és az egyedülálló szülők megfizethető lakbér ellenében.
- Nem biztos, hogy jó befektetés az ingatlanvásárlás, kiváltképp a mostani infláció (és állampapír-hozamok) mellett. Az ingatlanpiacot ráadásul jócskán befolyásolják a kormányzati intézkedések – nem csak Magyarországon, hanem például Kínában is –, ami torz képet alkothat a valódi körülményekről.
A kormány továbbra is kombinálja a lakás- és családpolitikáját, aminek új eleme a csok plusz. A 2024-től igényelhető új otthonteremtési kamattámogatott hitel is a lakásvásárlásban nyújt segítséget a gyermeket tervező pároknak, akik akár rosszabb minőségű, olcsóbb ingatlanok birtoklása mellett is dönthetnek.
