Ez nem Kurzarbeit-válság: tömegeket bocsátanak el német nagyvállalatok
Éles különbség a német ipar mostani és 2020-as válsága között, hogy számos vállalat megválik a korábban nagy nehézségek árán toborzott dolgozóitól.
Újabb német iparvállalatok döntöttek létszámcsökkentésről az elmúlt napokban, követve az autóiparban kibontakozott kedvezőtlen tendenciákat. Most már aligha tekinthetők egymástól elszigetelt eseteknek a hasonló bejelentések, egyre inkább strukturális válságtünetek mutatkoznak Németország gazdaságában.
- A Bosch akár 5500 munkahelyet is megszüntethet és tízezer alkalmazott munkaidejét rövidítheti le, amivel arányosan csökkenti az érintettek fizetését is.
- A Thyssenkruppnál bejelentett leépítési hullám akár 11 ezer állást is érinthet, a cég a munkásainak 40 százalékát elbocsáthatja. Az acélipari óriás az egyik gyárát be is zárná, egyes részlegeit külsős szolgáltatóknak szervezné ki, más üzletrészeket pedig eladna.
- A Schaefflerről is a napokban derült ki, hogy bezárja egy-egy üzemét Ausztriában és az Egyesült Királyságban, de a csapágyakat és erőátviteli alkatrészeket gyártó vállalat a hónap elején 2800 németországi munkahelyet érintő létszámcsökkenést is bejelentett.
eddig alapvetően a Volkswagen nehézségei okoztak aggodalmat, de az autóipar válsága már a beszállítók körében is megmutatkozott, például a sebességváltóiról ismert ZF Friedrichshafen a nyáron helyezte kilátásba 11-14 ezer németországi munkahely megszüntetését. A gyenge európai autópiac és a kínai konkurensekkel szembeni verseny áll döntően a problémák hátterében.
Számokban: egyre jellemzőbbek az elbocsátásokra vonatkozó tervek a németországi feldolgozóiparban az Ifo intézet felmérése szerint. A kutatás rámutat a csökkentett munkaidő (Kurzarbeit) terjedésére is: novemberben az iparvállalatok 17,8 százaléka alkalmazott ilyen módon dolgozókat, míg augusztusban csak 14,3 százalék volt ez az arány.
- A foglalkoztatási kilátások egyre borúsabbak a német gazdaságban, az erre vonatkozó konjunktúra-mutató 2022 óta folyamatosan csökken, az idei év végére a koronavírus időszakát idéző mélységbe süllyedt. A mostaninál kedvezőtlenebbül csak közvetlenül a járvány kitörése után látták a helyzetet a német vállalatok az elmúlt öt évben.
A pandémia alatt a vállalatok a német államhoz fordultak a lezárások miatt részmunkaidőre átállított dolgozóik bértámogatásáért (itthon is sokat emlegetett nevén ez a Kurzarbeit), ugyanis bíztak a gyors fellendülésben, és tartottak a normális körülmények között tapasztalt toborzási nehézségektől.
- 2020 elején az iparvállalatok 58 százaléka élt ezzel az eszközzel, szemben a mostani nem egészen 18 százalékkal.
- A mostani alacsonyabb arány arra utalhat, hogy hosszabb távon sem bíznak a német cégek a kilábalásban, hiszen sok dolgozót elbocsátanak, miközben hosszú időn keresztül a munkaerőhiánytól szenvedett a német gazdaság.
A jelentős és nagy publicitást kapó elbocsátásokkal nő a veszélye annak, hogy még borongósabbá válik a gazdasági hangulat Németországban, az óvatosabbá váló fogyasztók visszafogják költéseiket, amit a még aránylag jól teljesítő szolgáltató szektor is megszenved.
- Ennek jele lehet, hogy novemberben már a szolgáltató szektor beszerzési menedzserindexe (bmi) is a visszaesést mutató tartományba került, vagyis az ágazat vállalatvezetői az üzleti aktivitás zsugorodására számítanak.
- Nagyon fontos lesz a jövő februárra előrehozott választás után felálló új kormány gazdaságpolitikája. A koalíciós kormány azért bomlott fel, mert a szabad demokrata pénzügyminiszter szigorú költségvetés mellett kardoskodott, ami - az állami költések visszafogása révén - csak tovább fokozta volna a válság veszélyét.
az autóipar válsága nem korlátozódik Németországra: a francia Valeo és a Michelin is elbocsátásokra készül, a Stellantis bezárja lutoni gyárát, továbbá már Magyarországon is akad példa az autóipar válságához kötődő létszámleépítésre, erre hivatkozva csökkentett például a tiszaújvárosi Jabil az állományán.