Olyan, mintha rengeteg pénzt tenne félre a magyar lakosság, de ez a kevesek kiváltsága

Nagyobb volt a megtakarítási kedv a magyar háztartások körében, mint az eurózónában és az Európai Unió egészében átlagosan tavaly év végén a Portfolio elemzése szerint. A kiugró magyarországi megtakarítási ráta a pandémia lecsengése óta megfigyelhető, számos sajátossággal a háttérben.

Miért fontos ez? Nem feltétlenül jó hír, ha sokat tesz félre a lakosság, amint azt a lap által is felidézett kormányzati reakció, az „óvatossági motívum” emlegetése is mutatta. „Az óvatossági motívum fennmaradása pedig rossz” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly nyáron az Indexnek az alacsony fogyasztással szembeni magas megtakarítási rátát értékelve.

Előzmények: a megtakarítási ráta a koronavírus-járvány alatt Európa-szerte megugrott, ám a lezárások elmúltával az országok többségében vissza is süllyedt, többek között az addig elhalasztott fogyasztás helyreállása miatt. Ez viszont az EU-rekorder inflációs sokkot átélő Magyarországon elmaradt, a 2022 és 2023 során tapasztalt rendkívüli áremelkedés még idén is kihat a fogyasztói hangulatra.

Tágabb kontextus: a járványt követő inflációs hullám egész Európát megrázta, ám a gazdasági nehézségekre a lakosság a megtakarítások mérséklésével reagált. Ez a tehetősebbek körében az utazásra és szabadidős tevékenységekre fordított kiadások növekedése miatt történt, míg a szegényebb háztartások az alapvető kiadásaik növekedését tapasztalva tettek kevesebb pénzt félre.

Alulnézet: az inflációs egyenlőtlenség – vagyis a különbség abban, hogy a gazdagabb és a szegényebb háztartások mekkora inflációt érzékelnek – magas volt Magyarországon uniós összehasonlításban, és az elmúlt tíz évben a magyar vagyoni egyenlőtlenségek a legmagasabbak lettek az Európai Unióban, és világszinten is kiemelkedővé váltak.

• 26 millió forintos átlagos megtakarítást mutatott ki tavaly a Magyar Nemzeti Bank a háztartások körében, ám ez a statisztika a legvagyonosabb néhány százalék tartalékai miatt adódott, ugyanis a lakosság döntő része számára a spórolásnak még csak a lehetősége sem adott.
•  A megtakarítani tudó rétegek ráadásul az állam adósságpolitikájából is sokat profitálhattak, az inflációkövető állampapírok komoly hozammal kecsegtettek, így rendkívül népszerűek lettek (a kötvények kiugró súlya a magyarországi megtakarítások körében látványos a Portfolio szerint is).
• Az állam is lépett ezzel kapcsolatban, például a Babakötvény kiemelkedő kamatai miatt évi 1,2 millió forintban korlátozta a megvásárolható kötvények értékét.