Ráfordult az autósok megnyerésére a kormány a választások előtt

A jövedéki adó emelésének halasztása, az autópályadíj elektronikus megfizetéséhez kapcsolódó díjtételek eltörlése és a sebességhatárok emelése is a közelmúltban került napirendre. Az autósokra vonatkozó költségek és szabályok enyhítése valószínűleg nem független a 2026-os országgyűlési választás közeledtétől, az autózás jelentősége az elmúlt 15 évben ugyanis jócskán megnőtt.

Előzmények: a 2022-es választás előtt az elszálló üzemanyagárak literenként 480 forintos szinten történő befagyasztása mutatta meg, hogy az autósok megnyerése politikai szempontból fontos. A 2021 novemberében bevezetett hatósági árak közel 13 hónapig maradtak érvényben. Ezalatt előfordult, hogy a piaci ár a 700 forintos szintet is átlépte, ám az ársapka káoszt is okozott az üzemanyag-ellátásban.

Számokban: a személyautó-állomány (a gépkocsik lakosságarányos száma majdnem másfélszeresére nőtt 2010 és 2022 között) és az autózás súlya (68-ról 76 százalékra nőtt az autóval megtett utaskilométerek aránya 2010 és 2023 között) is megnőtt a közlekedési módokon belül, így egyre többen és gyakrabban szembesülnek az autófenntartással járó terhekkel és szabályokkal.

Alulnézet: fél évvel elhalaszthatja az üzemanyagokra vonatkozó, a mostani szabályok szerint januárban esedékes jövedékiadó-emelést a kormány, aminek 10-15 milliárd forintos költségvetési hatása lehet, mondta el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek. Az adóemelést a júliusi infláció mértékéhez kellene igazítani, ami 4,3 százalék volt, ez 8-9 forintos üzemanyagár-drágulást eredményezne jövőre.

• Nem kell kényelmi díjat fizetni szeptembertől az online vásárolt autópálya-matricákért, amivel a lakosság összességében éves szinten kétmilliárd forintot takaríthat meg az Energiaügyi Minisztérium videójában közölt számítása szerint. Tízből hat matricát eddig is elektronikusan vettek meg az autósok, ezek árára néhány száz vagy akár több ezer forintos kényelmi díjat tehettek a szolgáltatók.
• Nemzeti konzultáció lesz a KRESZ-ről, és felvetette az autópályán érvényes óránkénti 130 kilométeres sebességkorlátozás lazítását Lázár János építési és közlekedési miniszter, aki szerint a közlekedési szakértők által javasolt átlagsebesség-méréses büntetési rendszer „genyó”, noha az autópályákon 140-160 kilométer/óra körüli lehet az átlagsebesség már most is.

Igen, de: a magyar közlekedési morál rossz, és a hazai közúthálózaton meglehetősen gyakoriak a halálos balesetek európai összehasonlításban, és nem is sikerül érdemben javítani a kedvezőtlen tendenciákon.

• A viszonylag ritkán előforduló traffipaxok által jelzett gyorshajtásoknál elvileg már akár 1 kilométer/órás túllépést is büntethetnek 2023 óta, de nem ez az általános gyakorlat.