Aranybánya lehet a magyar állami cégekbe harapó 4iG-nek a hatalmas védelmi hitelfelvétel

Aranybánya lehet a magyar állami cégekbe harapó 4iG-nek a hatalmas védelmi hitelfelvétel
Az első magyar gyártmányú Lynx KF–41 gyalogsági harcjármű átadása a Rheinmetall Hungary Zrt. zalaegerszegi gyárában 2024. július 24-én – Fotó: Katona Tibor / MTI

685

Az Európai Bizottság keddi határozata alapján összesen 16,2 milliárd euró (mintegy 6375 milliárd forint) kedvezményes kamatozású hitelhez juthat Magyarország a közös uniós védelmi keretből. Ez a lengyeleknek és a románoknak megítélt összeg után a harmadik legnagyobb a 19 igénylő tagállam mezőnyében, és megegyezik a Franciaországnak megítélt keretösszeggel.

Előzmények: az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) nevű, védelmi fejlesztések és beszerzések finanszírozására hivatott kedvezményes hitelcsomagot az Európai Tanács 2025 tavaszán fogadta el. A magyar Országgyűlés pár hónappal korábban ugyan elutasította a közös uniós hitelfelvételt, de a kormány végül mégis igényelte a forrást.

  • A hitelkeretből a védelem, a kettős felhasználású infrastruktúra, a kiberképességek és a stratégiai ellátási láncok fejleszthetők. A kedvező kamat mellett a konstrukció további előnye, hogy a felvett hitelt csak 10 év után kell elkezdeni törleszteni.
  • A tagállamoknak november végéig kell benyújtaniuk nemzeti beruházási terveiket, az első kifizetések pedig 2026 elején indulhatnak.

Számokban: a 6375 milliárd forint nagyon sok pénz. Összehasonlításképpen, a közel tíz éve indult Zrínyi haderőfejlesztési programra 3500 milliárd forintot irányzott elő a kormány, a tavalyi GDP-nek pedig a 7,86 százalékát teszi ki az összeg.

Alulnézet: egyelőre csak címszavakban szerepel az Európai Bizottság oldalán, hogy milyen projektekre vehető fel a hitel, de ahogy korábban írtuk, a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztésébe polgári és katonai célokra egyaránt használható beruházások tartoznak, így közutak, hidak és a vasút fejlesztése is szóba jöhet.

  • A magyar vasút nagy részén például jelenleg csak 20 tonna vagy annál kisebb a tengelyterhelés*
    Ez határozza meg, hogy a vasúti járművek mennyi árut vagy milyen nehéz katonai felszerelést szállíthatnak az adott vonalon.
    , pedig minden vonalat 22,5 tonnára kellene átépíteni egy uniós rendelet alapján. Ez tehát olyan, egyébként is szükséges beruházás, amit hadi kiadásként is el lehetne számolni. (És ez a munka jól jönne például Mészáros Lőrinc V-Híd nevű cégének.)
  • Lengyelországban is felmerültek olyan tervek, hogy a forrásokat vasúti hidak fejlesztésére is felhasználnák.
  • Nem kifejezetten az uniós forrásokkal foglalkozik, de a Financial Times Németországról szóló videós elemzőműsorában is szó van arról, hogy sok híd olyan rossz állapotban van Németországban, hogy nem tudnának rajta tankok áthaladni.

Tágabb kontextus: az uniós hitelből megvalósuló beszerzések és a beruházások komoly piacot teremthetnek a magyar hadiipar privatizációjában részt vevő 4iG több üzletágának is, ráadásul a cégcsoport az elmúlt időszakban jelentős felvásárlásokat valósított meg, amelyek révén szintén sikeresen szerezhet meg állami projekteket.

  • Többek között lőszer- és fegyvergyárakban és egy páncélosgyárban is jelentős részesedése lesz a 4iG-nek, ha a júniusi bejelentésnek megfelelően 75 százalékos részesedést szerez a jelenleg állami tulajdonban lévő N7 Defence Zrt.-ben.
  • A nehézgépjárműveket gyártó Rába 4iG általi felvásárlását hétfőn jelentették be, míg a 4iG űr- és védelmi portfóliója tavaly azzal erősödött, hogy a cég többségi tulajdonossá vált a Rotors and Cams nevű dróntechnológiai cégben.

Kövess minket Facebookon is!