Az európai légi közlekedés szempontjából is aggasztó következményekkel jár a Lengyelországban történt orosz légtérsértés, ami a költségek növekedésével és a repülést övező bizonytalanságok fokozódásával jár, figyelmeztet a Reuters. A kitérők ugyanis növelik az útiköltségeket és meghosszabbítják az utazási időt, az Ukrajna kikerülése miatt eleve zsúfoltabb légterű régióban.
- Nyugatabbra eső útvonalakat kereshetnek Lengyelországban a légitársaságok, távolabb az orosz, ukrán és belarusz határoktól, az útjukat a nappali órákra időzíthetik, és több üzemanyagot vihetnek magukkal, hogy az esetleges kitérőkre is fel legyenek készülve – mindezek hasonlók a Közel-Keleten hozott óvintézkedésekhez.
Előzmények: a szerdai incidens után átmenetileg bezártak a varsói Chopin és Modlin repülőterek, valamint a keleti országrészben található Rzeszów és Lublin légikikötői. Noha a repülőterek azóta már megnyitottak, Lengyelország péntektől az ukrán és a belarusz határ közelében korlátozza a légi forgalmat várhatóan december 9-ig, ugyanis a kormány további provokációra is számít Oroszországtól.
Alulnézet: a drónművelet a hajnali időpontnak köszönhetően csak kevéssé befolyásolta a légközlekedést, az aggodalmak miatt mégis csökkenésnek indultak a légitársaságok részvényárfolyamai: a British Airwayst birtokló IAG részvényei 4,1 százalékot veszítettek az értékükből, míg az easyJet, a Lufthansa és a Ryanair eseteiben 2,2 százalék volt ez az arány.
Tágabb kontextus: az orosz–ukrán háború és az orosz légtér lezárása miatt az Európa és Ázsia közötti járatok eleve hosszabb útvonalra kényszerülnek, ami növeli a költségeket és a jegyárakat. Az észak-európai repterekről induló járatok esetében átlagosan 43 dollárral lettek drágábbak a jegyek, és minden egyes kerülő miatt szükséges plusz perc repülési idő 1,56 dollárral emeli az árat.
- Jelentősen nőtt a légi útvonalak hossza és a repülési idő a háború miatt az amszterdami és a chicagói repülőterekről induló járatoknál is, amiben a Közel-Keleten dúló konfliktusok szintén szerepet játszanak. A légtérzárak következményeinek súlyossága az alakjuk és az elhelyezkedésük szerint változik, ami az orosz–ukrán háború esetében meglehetősen kedvezőtlenül alakul.
- Európa nagy részén napokra lezárták a légteret 2010-ben, amikor kitört az izlandi Eyjafjallajökull vulkán. A légitársaságok naponta 400 millió dollárt veszítettek április 17. és 19. között, amikor a legnagyobb zavart okozta a felszálló hamu. Az ágazat pénzügyi megsegítése mellett a szabályok átmeneti enyhítése – például az éjszakai repülés korlátainak lazítása – is napirenden volt.
