Kétségek merültek fel az egészségügy következő évi költségvetésével kapcsolatban, az Egészségbiztosítási Alap jövőre ugyanis 1710 milliárd forint költségvetési hozzájárulást kap, ami 9,4 százalékkal kevesebb az idei előirányzatnál, amivel kapcsolatban a Költségvetési Tanács és sajtócikkek is aggályokat fogalmaztak meg.
Igen, de: mindezek téves híresztelések és félreértelmezések a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint, mivel a költségvetési tervezet több pontja vonatkozik az egészségügyre, és összességében az idei évhez képest 281 milliárd forinttal több, 3919 milliárd forint jut majd az ellátórendszer finanszírozására.
Előzmények: az egészségügyi ráfordítások és az ellátás iránti igény között évtizedek óta egyre szélesedő szakadék tapasztalható Magyarországon, ami egyrészt a finanszírozás átfogó reformjának elmaradása, másrészt a demográfiai folyamatok és az életmóddal összefüggő kockázati tényezők miatt egyre fokozódó terheknek tudható be a GKI elemzése szerint.
- Noha több mint háromszorosa az egészségügyre fordított összeg a 2026-os költségvetésben a 2010-es kormányváltás előtti utolsó büdzsében foglaltakhoz képest a minisztériumi közlemény szerint, az egészségügyi közkiadások a GDP arányában nézve csak átmenetileg növekedtek meg a járvány éveiben, különben csökkenő trendet mutatnak évtizedek óta.
uniós összehasonlításban Magyarországon jutott a legkevesebb pénz az egészségügyre a GDP-hez viszonyítva 2023-ban. Az ágazaton belül a kórházi ellátások GDP-arányos finanszírozása kifejezetten szerény a többi tagállamhoz képest, amelyekben általában véve növekszik az ellátórendszerre jutó források aránya a GDP-hez képest.
- Cáfolta a Belügyminisztérium a kamara állításait, és Pintér Sándor belügyminiszter egy korábbi beszédéből kiderült, hogy az egészségügyért felelős tárca leginkább a jelenlegi finanszírozási körülmények között optimalizálná az ellátás működését. A napokban például egy központosító logisztikai intézkedés lehetősége merült fel, éles kritikát kiváltva.
