Jelentősen nőtt az alacsonyabb és magasabb jövedelműek várható élettartamának különbsége az elmúlt harminc évben Bíró Anikó, Hajdu Tamás és Kertesi Gábor tanulmánya szerint. A jövedelmi tizedek szerinti különbség továbbra is a férfiak körében nagyobb, derül ki a friss Munkaerőpiaci Tükörben megjelent elemzésből.
Miért fontos ez? A szegények jelentős és növekvő várható élettartambeli lemaradása többek között az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeire mutat rá. Az egyenlő esélyek biztosításán túl azonban a proaktív egészségpolitika fontosságát is hangsúlyozzák a szerzők, ami a rendszeres szűrések mellett az egészséges életmód propagálására is kiterjed.
Számokban: 7,1 évvel éltek tovább a felső jövedelmi tizedbe tartozó férfiak az alsó jövedelmi tizedbe tartozókhoz képest az 1992-es és 1993-as adatok szerint. Ez a különbség harminc évvel később 7,9 év volt, vagyis 0,8 évvel növekedett. A nők körében a kilencvenes évek elején mindössze 2,6 év volt ez az eltérés, ami 2022-2023-ra 5,5 évig szélesedett.
- A nőknél tehát megkétszereződött a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti élettartam-különbség. Ennek oka, hogy amíg a legmagasabb jövedelmű nőknél a várható élettartam jelentős mértékben (csaknem hét évvel) nőtt, addig a legszegényebbek várható életkilátásai harminc év alatt mindössze négy évvel javultak.
leginkább az 50–79 éves korcsoportban tapasztalt különbségek járulnak hozzá a születéskori várható élettartam jövedelmi egyenlőtlenségeihez a 2020-as években regisztrált adatok szerint. A nőknél megfigyelt változás is az 50 évnél idősebbek körében szélesre nyíló ollónak tudható be. A 18–49 éveseket változatlan különbségek jellemzik.
- A daganatos és keringési eredetű betegségekre visszavezethető halálokok szerepének változása is jócskán hozzájárult az élethossz különbségeinek növekedéséhez a jövedelmi tizedek között, szintén főleg a nők körében: korábban e betegségcsoportban a szegényebb nők számíthattak hosszabb életre, ám ez a közelmúltban a fordítottjára változott.
a születéskor várható élettartam 1990 és 2023 között 69,4 évről 76,7 évre nőtt. Ez az érték uniós összehasonlításban még mindig viszonylag alacsony, jócskán elmarad a 81,4 éves átlagtól, aminek okai között az ellátórendszer hiányosságai (aminek pótlásából igyekeznek megélni a magánszolgáltatók) és az alacsony egészségtudatosság is szerepelnek.
