Sokkal fontosabb a magyar cégek számára Ukrajna, mint Oroszország
Az Ukrajna ellen közel négy éve folytatott orosz háború ellenére a magyar gazdaságnak egyre fontosabb keleti szomszédunk. A magyarországi kivitel dinamikusan növekszik Ukrajnába, míg Oroszországba csökken.
A kormány sokat beszél az Oroszország elleni szankciók negatív hatásáról, de Ukrajna már a háború előtt is sokkal fontosabb felvevőpiaca volt a magyar áruknak, mint a több mint háromszor népesebb Oroszország.
A szankciók és az orosz gazdaság gyengélkedésének hatására csökkent a Magyarországról származó orosz behozatal, de ezt bőven ellentételezte az ukrán behozatal növekedése.
Míg 2021-ben Magyarország Ukrajnába irányuló exportja az oroszországinak a másfélszerese volt, 2024-ben már 3,3-szorosa, 2025 első fél évében pedig már 4,1-szer több árut importált Magyarországról Ukrajna, mint Oroszország. Ennek alapján nehezen érthető, miért csak az orosz kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza Orbán Viktor és a kormány több más tagja.
Szintén eltérően alakult a két ország esetében a magyar import és az export egyenlege: mivel egyre több orosz energiahordozót vesz hazánk, a háború előtti ezermilliárd forint alatti magyar deficit tavaly jó eséllyel már az 1800 milliárd forintot is meghaladhatta. (Erről csak később lesznek adatok.)
Ukrajnát illetően viszont a háború előtti 200-300 milliárd forintos magyar többlet 2024-ben 800 milliárd fölé nőtt, tavaly pedig valószínűleg meghaladta az ezermilliárd forintot is.
Az ukrán kivitelben és behozatalban is fontos szerepe van a villamos energiának, de az exportunkban a földgáz és a kőolajtermékek, így az üzemanyag is jelentős szerepet játszik. (A gáz esetében ez lényegében tranzitszállítást jelent, azaz a külföldről beszerzett földgázt adják el magyar cégek Ukrajnába.) Az energiahordozók nélküli magyar export inkább stagnál a háború kitörése óta, csak 2024 második fél évétől indult be a növekedés.
A háború ellenére tehát Ukrajna egyre fontosabb felvevőpiaca a magyar áruknak. Ha pedig egyszer véget érnek a harcok, jelentős gazdasági növekedés várható keleti szomszédunkban, ezért üzleti alapon érthetetlen, miért ellenséges a kormány a magyar cégeknek fontos piacot biztosító országgal.
Az ukrán gazdaság importéhségét Magyarország a térségi átlagnál sokkal kevésbé tudta kihasználni: a Covid előtti 2019-hez mérten szerény a 18 százalékos magyar exportbővülés 2023 végéig (ameddig a nemzetközileg elérhető adatok rendelkezésre állnak). Közben ugyanis Románia, Lettország, Bulgária, Szlovákia, Lengyel- és Horvátország is száz százaléknál nagyobb mértékben tudta növelni ukrajnai kivitelét. Magyarországot csak Litvánia*
Magyar cégek, amelyeknek fontos Ukrajna
Nincs átfogó adatbázis arról, hogy mely magyar vállalatok értékesítenek Ukrajnába termékeket, ezt csak a cégek beszámolóiból vagy sajtóhírekből lehet összeszedni. De ez alapján is azonosítható néhány ágazat, amelyet kiemelten érint, hogy milyen irányba fordul Ukrajna sorsa.
Jó eséllyel a hazai gyógyszeripart érintette leginkább a konfliktus.
A Sanofi-Aventis Zrt. ukrajnai exportja 2024-ben 27,5 milliárd forint volt, ami a kivitel 15 százalékát adta; a teljes, 230 milliárd forintos bevételnek pedig több mint a tizedét. A francia tulajdonú gyártó az új projekteket leállította Oroszországban, de gazdasági kapcsolatait nem számolta fel.
Az Egis Gyógyszergyár Zrt. nem adja meg az export megoszlását országonként, de a 270 milliárd forintos árbevételből 217 milliárdot tett ki az export. Ukrajnai exportja a háború előtti szinten van a beszámoló szerint, az orosz bevétel visszaesett. Ezzel együtt az utóbbi lehet jelentősebb: a LeaveRussia oldal szerint 45 milliárd forint lehetett a cég oroszországi bevétele.
A Teva Gyógyszergyár Zrt. mindkét érintett országba szállít, de egyiknek sincs jelentős szerepe a bevételeiben.
A Richter Gedeon Nyrt. azért van speciális helyzetben, mert nekik az Egyesült Államok után Oroszország a második legnagyobb piacuk, a belföldi forgalmat is előzve. A 844 milliárd forint árbevételük hetedét, 119 milliárd forintot adta Oroszország 2024-ben. Itt volt azonban a leglassabb a bővülés, alig két százalék, míg a teljes bevétel 13 százalékkal nőtt. Az ukrajnai forgalom 7,5 milliárd forint volt, 4,3 százalékos bővüléssel.
A magyar gyógyszeriparnak még mindig fontosabb piac Oroszország, mint Ukrajna, 2024-ben 170 milliárd forint árbevételt értek el ott, míg Ukrajnában 93 milliárd forintot. A magyar gyógyszerkivitel értéke a háborút megelőző, 2021-es évhez viszonyítva 1,8-szorosára nőtt Oroszországba, míg Ukrajna irányába stagnál.
A magyar gyógyszeripari cégek kitartanak az orosz piac mellett, és még jelentősen bővült is a forgalmuk.
Más vállalatoknál nem lehetett a beszámolókban sem jelentős ukrán exportra bukkanni. Igaz, például az Audi és a Mercedes kiegészítő mellékletében sincs országok szerinti bontás. Az Audi Hungaria Zrt. esetében 700 milliárd feletti árbevételt (1,8 milliárd euró) jelentett az Unión kívüli országokba az export, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. még ilyen szinten sem tünteti fel az árbevétel megoszlását. Pedig a két legjelentősebb hazai autóipari cégnek szerepe lehetett a 2024-ben 43 milliárd forintos közútijármű-értékesítésben Ukrajna irányába.
Más térségbeli országok gépipari és hadiipari cégei is sokat exportálnak Ukrajnába, de az utóbbi Magyarország esetében kevéssé valószínű, részben a limitált ágazati kapacitások, részben a kormány külpolitikája miatt.
Az Ukrajnába irányuló energetikai exportban valószínűleg a Mol is érdekelt, de beszámolóiban nem sikerült rálelni az ehhez tartozó mennyiségekre. Azt rendszeresen feltüntetik, hogy milyen többletadót kell az orosz kőolaj extraprofitja után fizetni, vagy hogy milyen kockázatok fenyegetik a Barátság kőolajvezetéket, de arról nem tájékoztatják a befektetőiket, hogy mennyit keresnek az Ukrajnába eladott üzemanyagon és kenőanyagon.
Az energiaipari cégek közül csak a hálózatüzemeltető Mavir Zrt. beszámolóiban sikerült pontos ukrán exportadatot találni: 2024-re 182 millió forint bevétel szerepelt. Az MVM áramkereskedelemmel foglalkozó cégeinek beszámolói szerint nem értékesítettek áramot Ukrajnába.
Az OTP Oroszországban 137, Ukrajnában 41 milliárd forint profitot termelt 2024-ben, ami együtt a bankcsoport nyereségének hatodát tette ki.
Újjáépítési lehetőségek
A háború befejezése után óriási újjáépítésre lesz szükség Ukrajnában. A Világbank rendszeresen készít becsléseket arról, hogy ez mennyibe kerül majd: legfrissebb számításuk szerint 524 milliárd euró, azaz több mint 200 ezer milliárd forint e munkák értéke. Ez 2,6 évnyi ukrán GDP, amit csak külső segítséggel, és/vagy orosz jóvátétel megfizetése után lehet előteremteni.
Az ukrán építőiparban gyors a növekedés, 2024-ben 23,5 százalékos volt a bővülés. Egyre több az új lehetőség külföldi cégeknek, 2024 augusztusa óta elég képviselettel jelen lenni az országban építőipari megbízások elnyeréséhez. A háborús károk helyreállítása miatt is egyre több infrastrukturális megrendelés van.
A régiós építőipari cégek évek óta bővítik jelenlétüket Ukrajnában, ahogy azt konferenciák is mutatják. Különösen a lengyel cégek aktívak. Magyar építőipari cégeket azonban jobbára hiába keresünk, a kevés kivétel egyike a KÉSZ-csoport. Varga Mihály (akinek csak a neve azonos a jegybankelnökével) vállalata 2002 óta van jelen Ukrajnában, Ivano-Frankivszk régióban egy előregyártott betonelemeket készítő cégük is van. A kijevi KÉSZ-UA Holding nevű cégüket pedig 2005-ben alapították.
Kormányközeli magyar építőipari cégek kis eséllyel kaphatnak szerepet egy újjáépítési boom során, a magyarországi Strabagnak ugyanakkor már jobbak az esélyei. Tavaly augusztusban a magyar Glöckler Pétert nevezték ki a Strabag SE Dél- és Kelet-Európáért felelős igazgatósági tagjának. A vállalatnál 2004 óta dolgozó szakember Budapestről igazgatja nemcsak az egész kelet-közép-európai piacot, de a cég balkáni és ukrajnai tevékenységét is.
Ez a piac adja a Strabag bevételeinek 39 százalékát a 2024-es beszámoló szerint, 27 ezer főt foglalkoztatva. Miközben Oroszországból kivonul, ukrajnai jelenlétét erősíti a csoport, amely pedig orosz tulajdonosi háttere miatt elvileg nagy hátrányból indul ott. Miután azonban Oleg Gyeripaszka részesedése 25 százalék alá csökkent, úgy látszik, hogy ez sem akadály.
Az egykor a magyar építőipart vezető cégnek idehaza nehéz a helyzete, mára az ország „legnagyobb alvállalkozója” lett, de a Fidesz egy olyan törvényt is hozott, hogy minden alvállalkozó nevét bekérhetik állami beruházásoknál. A korábbi csörték és fenyegetések után az utóbbi hónapokban is éles hangnemben nyilatkozott a Strabagról Lázár János építési és közlekedési miniszter, így ha a Fidesz hatalmon marad, valószínűleg továbbra sem terem sok babér idehaza a vállalatnak.
De még kormányváltás esetén is nehéz lesz labdába rúgnia, az autópálya-koncesszióval ugyanis 2057-ig kiszervezte a kormány szinte az egész gyorsforgalmiút-hálózatot Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeinek. Jó esély van tehát arra, hogy a Strabag Ukrajnában próbálja majd meg hasznosítani idehaza kihasználatlan kapacitásait és szakembereit.
