Az iskolázottság döntő tényező maradt a Fidesz eredményében

Azokon a településeken szerepelt jobban a Fidesz–KDNP a vasárnapi listás szavazáson, ahol alacsonyabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya, vagyis kevésbé iskolázottak a helyi lakosok. A leköszönő kormánypártok támogatottsága és az iskolázottság közötti településszintű összefüggést a korábbi választások során is megfigyeltük, érdemben 2018 és 2022 között erősödött fel.

Számokban: a mostani választáson tapasztalt összefüggést jellemző korrelációs együttható értéke -0,61, ami közepesen erős, negatív, vagyis fordított kapcsolatot jelez a fideszes szavazatok aránya és az iskolázottság között. Ez a mutató 0 és 1 közötti pozitív vagy negatív előjelű értéket vehet fel, nullához közelít a két tényező függetlenségekor, és +/-1 közelébe esik meghatározó kapcsolat esetén.

• Az alábbi ábrán minden pont egy-egy települést jelöl, elhelyezkedésük a helyi választási eredmény és iskolázottság függvényében alakul. Az alacsony szóródásuk és az általuk kirajzolt vonal meredeksége is jelzi, hogy érdemi összefüggésről van szó. Ahol az érettségizettek aránya meghaladja az 55 százalékot, egyáltalán nem tudott többséget elérni a Fidesz.

Előzmények: hasonló összefüggést mértünk a 2024-es európai parlamenti választás és a 2022-es magyarországi országgyűlési választás eredményeinek elemzésekor is. Az iskolázottság és a Fidesz–KDNP választási sikere közötti településszintű összefüggés az elmúlt évtizedben kezdett megerősödni, és a 2020-as években viszonylag erős szinten stabilizálódott.

• 2002 óta mindvégig fordított irányú összefüggés mutatkozott a Fidesz listás eredménye és az iskolázottság között, de a kapcsolat erőssége sokat változott. A legkisebb, elhanyagolható mértékű korreláció 2010-ben volt a két tényező között, és még 2014-ben is gyengébb volt, mint például 2006-ban, amikor a mostani előtti utolsó vereségét szenvedte el a Fidesz.

Miért fontos ez? Az iskolázottsággal sok más társadalmi és gazdasági tényező összefügg, például a munkaerőpiaci státusz és a jövedelem is. Sőt nagy valószínűséggel meghatározza az iskolázottság az államnak, illetve az önkormányzatnak való kiszolgáltatottságot és a propaganda iránti fogékonyságot, ami végső soron a pártválasztásra is kihathat.

Igen, de: egyéni jellemzőket vizsgálunk jobb híján települési szintű adatokkal, így az ökológiai tévkövetkeztetés hibája fenyeget. A területi összefüggések nem szükségképpen érvényesek az egyének szintjén, és a települések elemzésekor ugyanúgy egy egységnek számítanak az aprófalvak (jellemzően ezek a kiugró esetek a fenti ábrán is), mint a százezres lakosságú megyeszékhelyek.