Több tízmilliárd forint tűnt el az építőiparból, de ebből a NER semmit nem érez
Nyolc éve először fordult elő, hogy csökkent a hazai építőipar meghatározó cégeinek összesített nyeresége. Az ötszáz legnagyobb vállalat árbevétele ugyan kismértékben még nőtt, ez azonban kizárólag a kormányközeli cégek gyarapodásának köszönhető. A NER ugyanis 2024-ben a jelek szerint még nem sokat érzett a visszaesésből. A legnagyobb NER-es vállalatok építőiparon belüli részesedése soha nem látott szintre ugrott.
Elpárolgó milliárdok
Az elmúlt években az építőipar hozzájárulása a hazai gazdasághoz kifejezetten jelentős volt. A teljes hazai hozzáadott értékből (ami lényegében az adók és támogatások nélküli GDP) fixen 6 százalék fölött volt a szektor részesedése, amire a rendszerváltás óta nem volt még példa. A közelmúlt gazdasági megtorpanása azonban ezt az ágazatot sem hagyta érintetlenül. Az előző két évben az építőipari termelés értéke már csak az árak emelésének köszönhetően nőtt.
Ebben a szektorban ugyanis kifejezetten hosszan volt magas az infláció. A Covid, majd a 2021-ben induló energiaválság globális szinten is megdobta az alapanyagárakat, amire itthon a kormányzati intézkedések is rátettek egy lapáttal. Utóbbi különösen látványos volt 2022-ben, amikor a választás előtti osztogatás és keresletnövelő intézkedések akkora lökést adtak, hogy az ágazat a 25 százalékos áremelkedés mellett is tudott mennyiségben növekedni.
Ez utóbbi ütött vissza az előző két évben. Azzal, hogy elfogyott az osztogatásoktól kapott lendület, ráadásul az uniós pénzek is egyre jobban elapadtak, látványosan csökkenni kezdett a kereslet. Tavaly és tavalyelőtt volumenben már kevesebb volt a termelés, mint 2022-ben. Értékben ugyan – az áremeléseknek köszönhetően – még növekedést mért a statisztikai hivatal, de ez is kifejezetten visszafogott volt a korábban tapasztalt szárnyaláshoz képest.
Már a statisztikai hivatal adataiból is sejteni lehetett, hogy az építőipari aranykornak vége, és az ágazat vezető cégeinek beszámolói még inkább ezt erősítik. A ceginformacio.hu adatbázisának segítségével megnéztük, hogy 2015 óta milyen teljesítményt nyújtott az 500 legnagyobb építőipari vállalat*
Az okok részben hasonlóak lehettek, mint a 2016-os nagy zuhanásánál. Akkor a KSH elemzésében (pdf) úgy fogalmazott, hogy a látványos visszaesést „a részben uniós forrásból megvalósult beruházások 2015. végi befejeződése”, vagyis az uniós pénzek – EU-s költségvetési ciklusváltáshoz kötődő – elapadása okozta. Ehhez járult hozzá a 2015-ben kirobban Simicska–Orbán-háború is. A G-nap után a teljes NER-es építőipart újra kellett szervezni annak érdekében, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó, addig piacvezető Közgépet elzárják a forrásoktól.
Most fideszes belharcok kevésbé tépázták meg a szektort, az uniós pénzek elapadásának azonban ezúttal is fontos szerepe lehetett a hanyatlásban. Az 500 legnagyobb cég együttes adózott nyeresége 606 milliárd forintra rúgott, ami 27 milliárddal, tehát durván 5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezek persze még mindig szép számok, ám a visszaesés komoly trendfordulót jelez, főleg annak fényében, hogy a megelőző négy évben duplázni tudta profitját a top 500.
A legnagyobb vállalatok az árbevételüket ugyan még növelték, de egyrészt a gyarapodás itt is jelentősen elmaradt a korábbi években tapasztalttól, másrészt a bővülés kizárólag a NER-es cégeknek volt köszönhető. Mivel – amint erről korábban több cikkben is beszámoltunk – 2010 óta rendkívüli mértékben nőtt a kormányközeli vállalatok részesedése az építőiparban, ennek a csoportnak a teljesítményét külön is megvizsgáltuk.
A NER nem érezte
A 2015 és 2024 közötti időszakra összegyűjtöttük a 15 legnagyobb NER-es építőcég adatait is, ebből pedig kiderült, hogy ebben a körben 2024 sem hozott visszaesést. Sőt a kormányközeli építőcégek kifejezetten nagyot nőttek tavaly. Ebben a körben a 15 legnagyobb vállalat árbevétele meghaladta az 1840 milliárd forintot, ami több mint 20 százalékos ugrás 2023-hoz képest. A nyereség ugyan kisebb mértékben emelkedett, de a 220 milliárdos profit is meghaladta az egy évvel korábbit.
Mindez azt jelenti, hogy az 500 vezető cég teljesítményét jelentős részben a 15 legnagyobb kormányközeli vállalat húzta fel. Ezek nélkül a top 500 árbevétele közel 300, profitja pedig közel 30 milliárd forinttal apadt volna.
Ez egyébként fontos eltérés a 2016-os visszaeséshez képest. Akkor a Közgép mellett több más nagyobb NER-es építőcég árbevétele és nyeresége is bezuhant, ezúttal azonban nem ez történt. A Mészáros és Mészáros Zrt.-nél ugyan láthattunk egy jelentősebb bevételcsökkenést, és kisebb lett a szintén Mészároshoz köthető Fejér B.Á.L., illetve az Orbán Viktor kötélbarátjának tulajdonában álló Market Zrt. forgalma is,
a cégek nagy többsége azonban növekedni tudott, többen ráadásul jelentős mértékben.
Mivel ezeknek a vállalatoknak a nagy része szinte kizárólag állami megbízásokból él, ez azt jelenti, hogy az uniós pénzek elapadásának 2024-ben nem volt olyan hatása, mint nyolc évvel korábban. Ennek a magyarázata az lehet, hogy a 2010-es évek közepén – az akkori EU-s fejlesztési irányoknak köszönhetően – még nagyobb arányban tudtak behúzni ilyen pénzeket a NER-es cégek. Emellett ennél a körnél tavaly valószínűleg részben még kitartottak a korábbi megbízások, és beléptek újabb, már közvetlenül állami finanszírozású megrendelések is.
Mindenesetre a jelentős növekedésnek köszönhetően tovább fokozódott a NER-es cégek súlya az ágazatban. Tavaly a legnagyobb 15 kormányközeli cég a top 500 bevételének már közel harmadát adta, miközben a 2010-es évek közepén ez még csak 20 százalék körül volt. A profitból pedig még nagyobb arányban részesült ez a kör: az összes nyereség bő 36 százaléka landolt náluk 2024-ben.
A NER-es építőipar működéséről sokat elárul, hogy az alkalmazottaknak kifizetett összeg esetében már sokkal kisebb a részesedésük, ráadásul itt nem is volt érdemi növekedés az elmúlt 10 évben. Ez azzal magyarázható, hogy a legtöbb ilyen cég nem végez érdemi építőmunkát: miután megnyerték az állami tendert, és lehúzták a sápot, a megbízást továbbpasszolják egy alvállalkozónak. Többször írtunk róla, hogy egyes kormányközeli építőipari vállalatoknál egyetlen fizikai alkalmazott sincs, és sokszor a szellemi foglalkoztatottak száma is kifejezetten alacsony ágazati összevetésben.
