Siralmas szezon a Balatonnál? Elrejtik a problémákat a hivatalos statisztikák

„Mindig a július a legerősebb hónap a szezonban. Most a július 40-50 százalékos forgalomcsökkenést hozott. Az augusztus kicsit javított a siralmas helyzeten, de akkor is elmaradt a forgalom a korábban megszokotthoz képest. A belföldi turizmus összeomlott idén. Külföldiek, németek, osztrákok, lengyelek, csehek még azért vannak, de ők is kevesebben a korábbi évekhez képest.” Egyebek mellett ezeket írta egy balatoni vállalkozó a közel egy hónapja publikált, a balatoni és tengerparti turizmus elmúlt éveit összevető cikkünk megjelenése után.

A „siralmas” szezonról szóló beszámoló azért is volt meglepő, mert ugyan a nyár folyamán politikai csörte is volt a témában, akkor a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke tételesen próbálta cáfolni a visszaesésről szóló számokat. Azóta ráadásul megjelentek a statisztikai hivatal augusztusi turisztikai adatai is, amelyek szinte egyáltalán nem mutattak hanyatlást a balatoni szálláshelyeken, sőt ezek szerint a nyár egésze is csak hajszállal maradt el a tavalyi rekordközeli eredményektől. Hogy feloldjuk a látszólagos ellentmondást, megpróbáltunk jobban a dolgok mélyére ásni. Kiderült, hogy az ellentmondás valójában nem is az, csak az érem két oldala, és valóban szép számmal vannak olyan vállalkozók, akiknek „siralmas” vagy legalábbis kifejezetten gyenge volt az idei szezon.

Rekordközelben a vendégek száma

A statisztikai hivatal adatai tényleg nem festenek rossz képet. A tavalyi szezon végén sorra jelentek meg a hírek arról, hogy 2024 a balatoni idegenforgalom több szegmensében is rekordot hozott, és általánosan is az volt a vélekedés, hogy nagyon erős évet zárt a balatoni turizmus.

A KSH szerint pedig az idén lényegében ugyanezt sikerült megismételni. A június eleje és augusztus vége között a balatoni szálláshelyekre érkező vendégek és az ott eltöltött vendégéjszakák száma lényegében megegyezett a tavalyival, a szállásadók bevétele pedig közel 10 százalékkal nőtt. Utóbbit az árak emelkedése mellett az magyarázza, hogy a drágább szálláshelyek jobban teljesítettek: míg a magánszállásoknál visszaesés volt, a hoteleknél és a panzióknál bővülést mért a hivatal.

A szállodaláncok tapasztalatai már kissé árnyalják ezt a képet, de összességében a nagy hotelcégek sem arról számoltak be, hogy brutális visszaesés lett volna a Balaton körül. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguesttől a G7 kérdésére azt írták, hogy összességében jól sikerült a szezon.

„Bár a júliusi viharok miatt kezdetben nem voltunk derűlátóak, ennek hatása végül nem látszott meg a forgalmon, augusztus pedig a vártnál is jobban teljesített, így a nyári időszak egészét pozitívan zárhattuk” – fogalmazott Labossa Lajos marketing- és kommunikációs igazgató.

Szintén sikeresnek értékelte a szezont két balatonfüredi házában a Danubius Hotels, még úgy is, hogy náluk kevesebb vendég volt, mint tavaly. Bogár Zoltán, a vállalat központi üzletfejlesztési igazgatója szerint a visszaesés leginkább a belföldi vendégeket érintette: 5,5 százalékkal kevesebb magyar vendég érkezett, mint az előző évben. Ezt részben ellensúlyozta a külföldi vendégek számának növekedése, ugyanakkor összességében így is 3,5 százalékos csökkenést tapasztaltak a vendégéjszakák számában.

Az árbevétel azonban a vendégéjszakák számának enyhe csökkenése ellenére is érezhetően, 8 százalékkal nőtt.

Mindkét láncnál kiemelték, hogy az idén látványosan kitolódtak a foglalási döntések, a korábbinál is többen voltak, akik csak az utolsó pillanatban döntöttek. A Hunguestnél például a legerősebb hetekben a foglalások harmada mindössze három napon belül érkezett, azaz egy pénteki érkezésű hétvégét sok vendég csak az adott hét kedd-csütörtök időszakában foglalta le.

A kisebb szállásadóknál más jellegű szokásváltozások jelentettek új kihívást. Egy déli parti hotel tulajdonosa azt mesélte, hogy náluk ugyan az idén is nagyjából a 2024-es szint környékén alakult a vendégek száma, ezért azonban sokkal többet kellett dolgozni. A Booking-botrány után ugyanis már nem lehetett csak az ilyen szállásközvetítő portálokra támaszkodni, sokkal nagyobb lett az egyéb marketingcsatornák szerepe.

Tapasztalatai szerint ezt sok kis szállásadó nem ismerte fel időben, emiatt pedig a korábban elsősorban az ilyen oldalakon keresztüli foglalásokra építő magánszálláshelyeken volt is visszaesés. Ezt valamennyire a KSH adatai is alátámasztják: a különböző szálláshelyek közül a magán és egyéb kategóriában mért látható visszaesést a hivatal.

Ám még ebben a szegmensben sem volt nagyon jelentős a hanyatlás, ráadásul a lapunknak nyilatkozó szállásadók szerint voltak olyan részei a Balatonnak, ahol egyáltalán nem tapasztaltak ilyet.

Kánikula helyett eső

Összességében tehát az látszik, hogy ha változtak is a turisták foglalási szokásai, a szálláshelyekre nem érkezett érdemben kevesebb vendég, mint tavaly, amikor sokan rekordidényről beszéltek. Hogyan lehet akkor az, hogy az idén mégsem elégedett mindenki?

Röviden úgy, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az emberek nem a strandon töltötték az idejüket, legalábbis nem olyan mértékben, mint ahogyan az a Balatonnál megszokott.

Márpedig a helyi vállalkozók elég jelentős részben a strandolókra építenek, így ha a part pang az ürességtől, akkor nekik sincs forgalmuk. Ez egyébként magyarázhatja azt is, hogy miért tapasztalták a szállodások az utolsó pillanatos foglalások elszaporodását: valószínűleg sokan megvárták a lehető legpontosabb előrejelzést, és csak akkor döntöttek az utazás mellett, ha az kedvező időjárást vetített előre.

Érdekes módon egyébként, ha a teljes nyarat nézzük, akkor összességében az időjárási adatok sem voltak kiugróan kedvezőtlenek. Bár különösen júliusban sokkal több eső esett, mint 2024-ben, de ebből a szempontból az előző év volt inkább extrém.

Ahogy egy vendéglátással foglalkozó vállalkozó fogalmazott: „ami a mezőgazdaságnak rossz, az a mi üzletünknek kifejezetten jó lehet, tavaly pedig ez volt a jellemző”. Ha hosszabb távon nézzük, akkor lényegében a tó minden pontján volt olyan nyár az előző öt évben, amikor több eső esett. A hőmérséklettel is hasonló a helyzet: a júliusi átlaghőmérséklet ugyan majdnem 3 fokkal maradt el a tavalyitól, de az történelmi csúcsnak számított. Korábban is írtunk róla, hogy a mostani július legfeljebb az előző néhány nyárhoz képest volt enyhe, évtizedes időtávon inkább a melegebbek közé tartozott.

A gond tehát nem a hőmérséklettel vagy a csapadék mennyiségével volt, hanem inkább azzal, hogy mikor érkeztek a hidegfrontok. Sokszor előfordult, hogy a strand megtelt volna, viszont félbevágta a napot egy vihar vagy akár egy rosszul beharangozott viharjelzés – magyarázta egy északi parti strandon gyerekjátékokat üzemeltető vállalkozó. De másoknak is ez volt a tapasztalata.

Erdélyi Roland, a fövenyesi La Plage étterem tulajdonosa szerint a legnagyobb problémát az okozta, hogy rengeteg hétvégébe belerondított az időjárás. „Egy balatoni hétvége valójában csütörtökön kezdődik. Ha az emberek megnézik az előrejelzést, és azt látják, hogy a csütörtök és vasárnap közötti négy napon jó idő lesz, akkor jönnek, különben nem. Az idén pedig a számunkra fontos tíz nyári hétvégéből 6-7 esős is volt, ami nagyon erősen rányomta a bélyegét a forgalomra. Strandra ugyanis akkor jönnek az emberek, ha legalább 27 fok van, a víz pedig 23 fokos.”

Utóbbiak közül pedig mind a kettővel volt probléma. A vízhőmérséklet például júliusban csak napokra lépte át a 23 fokot, és nemcsak a tavalyitól, de a korábbi évek átlagától is jelentősen elmaradt.

Zuhanó bevétel

Így még ha a Balatonhoz el is utaztak a turisták, a strandra már nem mentek ki. Ezt pedig nemcsak a kereskedők és vendéglátósok érzékelték így, a jegyeladási adatok is ezt mutatják. Több mint egy tucatnyi strandüzemeltetőnek küldtünk kérdéseket az idei forgalom alakulásáról, és ezek közül hat cég, illetve önkormányzat (összesen több mint 10 stranddal) válaszolt is. Ebből pedig az látszott, hogy a parton valóban olyan durva hanyatlást hozott a 2025-ös szezon, mint amiről a bevezetőben idézett vállalkozó is beszélt.

Volt olyan strand, ahol 45 százalékkal csökkent az értékesített belépők száma, és az átlagos visszaesés is 27 százalékos volt. Ez csak ezeken a strandokon bő 300 ezerrel kevesebb vendéget jelentett a június eleje és augusztus vége közötti három hónapban 2024-hez képest.

Sokan felhívták ugyanakkor a figyelmet: nem biztos, hogy az előző nyár a legjobb viszonyítási pont, 2024 ugyanis valóban kiemelkedő év volt. Ám ahonnan kaptunk korábbi adatokat, ott hosszabb távon is visszaesést mutattak a számok. Gyenesdiáson – ahol épp ezért már a tervezésnél is a 2022–2023-as számokkal kalkuláltak – azt írták, hogy az előző öt év átlagához viszonyítva is 22 százalékkal kevesebb vendég volt a strandjaikon.

Ez pedig természetesen a strandhoz kötött vendéglátóhelyek és kereskedők szezonjára is rányomta a bélyegét.

A már említett La Plage étterem forgalma például 15 százalékkal esett, ami azt mutatja, hogy sikerült kicsit mérsékelni a strandokra jellemző zuhanást. Más vendéglátósoktól is hasonló arányokról hallottunk, a kereskedelemben azonban ennél is nagyobb csökkenés volt. Egy játékokat és strandcikkeket értékesítő üzleteknek szállító nagykereskedő azt mondta, hogy az ő vevőinél a bevétel is nagyjából ötödével maradt el a tavalyitól, ami volumenben inkább 25-30 százalékos visszaesést jelent. Ráadásul a nyaralók látványosan elkezdtek spórolni az ilyen termékeken. Nála például a drágább gumimatracoknak nagyjából a fele raktáron maradt, pedig a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva rendelt a szezon előtt.

Nem csak az időjárás

Az árérzékenység erősödésére és a fizetőképesség gyengülésére mások is panaszkodtak. A helyi kisvállalkozók mellett tettek erre utalást a szállodák, és a gyenesdiási strand üzemeltetője is azt írta: nem lehet a teljes visszaesést az időjárásra fogni, „érződik, hogy a lakosság összességében jelentősen kevesebbet költ nyaralásra, és rövidült az üdülések hossza”.

Korábban Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke is arról beszélt az InfoRádiónak, hogy gyenge volt a szezon a magyar tengernél, és a tagságuk körében végzett felmérés is azt mutatta, hogy a többség visszaesést tapasztalt. Mint fogalmazott:

„nem világos, hogy az emberek kevésbé tudnak-e költeni, vagy csak egyszerűen nem hajlandók”, de az biztos, hogy óvatosabbak lettek.

Pedig a Balatoni kör egyik célja épp a Balaton főszezonon kívüli turizmusának népszerűsítése és erősítése, így tagjaik forgalma többnyire azért nem a strandokéhoz kötődik. Ilyen vendéglátóegység az egész évben nyitva tartó Mónisüti Cukrászda is, amelynek tulajdonosa, Kövérné Kalmár Mónika azt mondta: ők inkább profitáltak a kedvezőtlen időjárásból, hiszen amikor nem lehetett strandolni, akkor többen mentek cukrászdába. Így náluk – ha a vendégek száma összességében nem is emelkedett érdemben – az árbevétel nőtt az előző évhez képest is.

Hasonlókat hallottunk Tihanyról is. Egy helyi szállásadó azt mondta, hogy különösen akkor, amikor strandoláshoz nem volt elég jó idő, teljesen megtelt a félsziget. Az a parkoló, ahol a kilátóhoz kirándulók szokták letenni az autójukat, ilyenkor rendre tömve volt, de magába a városba bejutni, illetve onnan kijutni sem volt egyszerű kocsival.

Ahogy az érintett kör nyilatkozataiból is látszik, mindez azonban nem jelenti azt, hogy ami az egyik oldalon elveszett, az teljes egészében lecsapódott máshol. A helyi vállalkozók beszámolói szerint a forgalom növekedése a strandoktól független szolgáltatóknál sem volt kiemelkedő. Sőt valójában sok esetben vendégből ezeken a helyeken sem volt több, mint tavaly vagy a korábbi években, így a bevétel gyarapodását csak a – megugró költségek miatti – áremelések hajtották. Ezek a tapasztalatok összecsengenek a szállásadóknak és a vendéglátósoknak az elkölthető jövedelem csökkenésével és az árérzékenység fokozódásával kapcsolatos tapasztalataival.

Összességében tehát az látszik, hogy az idén nyáron is kifejezetten sokan utaztak a Balatonhoz, ám a kedvezőtlen időjárás és a csökkenő vásárlóerő miatt volt egy elég jól lehatárolható, alapvetően a strandokhoz köthető vállalkozói kör, amely így is komoly bevétel-visszaeséssel szembesült. Akadtak olyan vállalkozók is, akiknek inkább kedveztek az idei körülmények, ám komoly növekedést ők sem értek el. Azaz nem csak egy egyszerű átcsoportosításról van szó, az évek óta gyengélkedő gazdasági helyzet miatt valóban óvatosabbak lettek a turisták. Ráadásul a hosszabb távú trendek sem feltétlenül adnak okot bizakodásra, főleg annál a körnél nem, amely az idén is szenvedett.