A 14. havi nyugdíj bevezetéséről beszélt Lázár János építési és közlekedési miniszter Kaposváron kedd este.
- A kisnyugdíjak sávos emelése – amellyel 2001-ben már próbálkoztak – igazságtalanságot és politikai vitákat okozott, ezért azt Lázár nem tartja járható útnak. Szerinte ezért az egyetlen valódi megoldás a 14. havi nyugdíj bevezetése, amelyen jelenleg is dolgoznak.
Tágabb kontextus: a választások előtt a kormány a szokásos intézkedések – 13. havi nyugdíj, év végi inflációs korrekció – mellett is igyekezett kedvezni a nyugdíjasoknak a 30 ezer forintos élelmiszer-utalvánnyal. A 14. havi nyugdíj az első jövőre vonatkozó ígéret lehet, bár Lázár szavai alapján nem teljesen egyértelmű, hogy biztosan bevezetné-e a kormány, és ha igen, akkor mikor.
- A Tisza Párt szeptemberben bemutatott nyugdíjprogramja egyebek mellett az alacsony nyugdíjra jogosultaknak kedvező sávos emelést, 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, valamint évi 100-200 ezer forintos juttatást biztosító nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését ígéri.
Felülnézet: a 13. havi nyugdíj 2025-ben 536 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetésnek, tehát a 14. havi nyugdíj körülbelül még egyszer ugyanennyivel dobná meg az állami kiadásokat.
- Ezzel a kormány (potenciális) ígéreteinek és intézkedéseinek költségvetési vonzata (ami a 30 ezres élelmiszer-utalvánnyal együtt mintegy 620 milliárd forint lenne) megközelíti a Tisza ígéreteinek költségét, amik a párt számításai szerint 655-795 milliárd forintba kerülnének.
- Ezen belül a Tisza SZÉP-kártyás ajánlata áll a legközelebb a 14. havi nyugdíjhoz, ami 350-400 milliárd forintos kiadást jelentene.
Reakció: a Tisza SZÉP-kártyás ígérete kapcsán több nyugdíjszakértő is felvetette, hogy egyszerűbb lenne ezt az összeget simán nyugdíjemelésre fordítani. Simonovits András az ATV-ben arról beszélt, hogy jobb lenne a nyugdíjkiadások körülbelül 5 százalékának megfelelő összeget beépíteni a nyugdíjakba.
- Ugyanezt vetette fel a HVG-nek Farkas András, aki szerint a Tiszának sok kis apró intézkedés helyett egyszerűbb lett volna akár 14. havi nyugdíjat ígérni pluszban.
Mi várható? GDP-arányosan a 2012-es csúcshoz (11,6 százalék) képest tavaly a magyar államnak már csak a GDP 8,6 százalékába kerültek a nyugdíjkiadások, ilyen értelemben lehet pénzügyi mozgástér.
- Rövid távon már nehezebb ügy lehet a költségvetési hatás, Kármán András, a Tisza gazdasági szakértője nemrég arról beszélt, hogy számítanak rá, hogy győzelem esetén nehéz költségvetési helyzetet örökölnek. Surányi György, az MNB volt elnöke pedig azt mondta, nagy megszorításokra lehet számítani a választások után, ha a Fidesz marad kormányon.
- Hosszabb távon a nyugdíjszakértők szerint a Tisza és a Fidesz javaslatai sem biztosítják a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.
