Fordulóponthoz érkezett a magyar elektronikus kereskedelem, a BiztosDöntés számítása szerint az idei második negyedévben a magyar vásárlók már több pénzt költöttek a külföldi webáruházakban, mint a hazaiakban.
- A számokat kissé torzítja, hogy a Revoluthoz és a hasonló fintech szolgáltatókhoz feltöltött pénzek is külföldi vásárlásnak minősülhetnek, de a pénzkiáramlás növekedése ettől függetlenül is egyértelmű trend.
Miért fontos ez? A magyar bejegyzésű e-kereskedők között a multik (Emag, Kifli, Alza, MediaMarkt és hasonlók) leányvállalatai mellett sok magyar tulajdonú családi vállalkozás is van, ezek erősödése és külföldi terjeszkedése lenne az előnyös, nem a térvesztésük.
Előzmények: a magyar elektronikus kereskedelmi piacon már több mint tíz éve indult el az a folyamat, amelyben regionális (cseh, román és lengyel) és nyugat-európai multik vették át a vezető szerepeket, jobbára a magyar leányvállalataikkal.
- Ezzel párhuzamosan pár éve felerősödött a határon átnyúló szolgáltatások szerepe is, olyan cégek is nagy forgalmat érnek el Magyarországon, amelyeknek nincs itteni megjelenésük.
- Utóbbiak közül a Temu megjelenése már alapvető változásokat hozott, a kínai óriás gyorsan megszerezte a piac jelentős részét.
Alulnézet: a magyar vevők vásárlóereje csökkent, árérzékenysége nőtt, eközben a nemzetközi logisztika olyan hatékonyságot ért el, hogy a cseh, szlovák, román és lengyel versenytársak is sokkal könnyebben elérik a magyar piacot, a mesterséges intelligencia használatával pedig jórészt megszűntek a weboldalak és az ügyfélszolgálatok nyelvi-fordítási nehézségei is.
Tágabb kontextus: a kisebb magyar webshopok a magas kiskereskedelmi és iparűzési adó, illetve a gyorsan és hektikusan változó, kiszámíthatatlan hazai környezet, a bürokratikus és barátságtalan hazai ügyintézés miatt versenyhátrányban vannak, emiatt sokan papíron és logisztikailag ki is költöznek Szlovákiába.
- A magyar cégek jellemzően nem tudnak, nem mernek vagy nem is akarnak külföldön terjeszkedni, és korlátozott forrásaik vannak a fejlesztésekre, márpedig az árszint mellett a szolgáltatások minősége ugyanolyan fontos tényező, mint offline környezetben.
Mi következik? A magyar kormány már egy éve jelezte, hogy érzékeli a Temu-problémát, de akkor nem a hazai vállalkozói környezet változtatását tervezte válaszlépésnek, hanem a külföldi, mégis Magyarországra szállító e-kereskedők terhelésének magyar szintre hozását, azaz megemelését.
- Ez egyrészt még nem történt meg, de vélhetően nem is oldaná meg az alapproblémát.
Mit mondanak ők? A magyar e-kereskedők az üzleti kihívások közül messze legnagyobb mértékben (74,1 százalékban) a magyar gazdaságpolitikát jelölték meg problémaként a PwC legutóbbi, Digitális Kereskedelmi Körkép című tanulmánya szerint.
