Összegyűjtöttük, hogy mire ment el 225 milliárd forintnyi kommunikációs közpénz

Több mint százharminc különböző állami szervezet használt abból a 225 milliárd forintos keretből, ami 2022 májusa és 2025 szeptembere között jutott állami kommunikációra, de a kiadások nagy része néhány szereplőnél összpontosult. Arról már a közelmúltban lezárt keretszerződés összesített számait bemutató cikkben is írtunk, hogy Rogán Antal minisztériuma volt messze a legnagyobb megrendelő, és bár a többi állami szerv messze lemaradva követi csak a propagandaminisztériumot, így is szép számmal akadtak olyanok, amelyek milliárdos kommunikációs büdzsével büszkélkedhettek. A teljes 225 milliárd közel 85 százalékát mindössze 15-20 szereplő költötte el. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy mire ment el pontosan ez a pénz, és táblázatos formában közzétesszük a konkrét szerződések listáját is.

Miniszterelnöki Kabinetiroda (131,6 milliárd forint)

Már az előző cikkben is jeleztük, hogy a Balásy-féle cégcsoport messze legnagyobb megrendelője Rogán Antal minisztériuma volt az elmúlt szűk három és fél évben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda több mint 131 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, amely a keretmegállapodás teljes büdzséjének közel 60 százalékát tette ki. A pénz szinte teljes egészében a kormányzati (propaganda-) kampányokra ment el, saját kommunikációra mindössze 660 millió forintot költöttek.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda tenderei a kezdetektől „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” kódnév alatt futnak. Ez egészült ki 2018 végén az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátásával”. A beszerzéseket akkurátusan meg is számozzák, előbbiből most sorrendben az 58.-nál, utóbbiból az 52.-nél tartunk.

Ezekből az előző gigantikus keretszerződés szűk három és fél évére kéttucatnyi Rogán-féle beszerzés jutott, és akadt köztük olyan, amely egymagában több volt, mint amennyit bármilyen más állami szereplő a teljes időszakban költött.

Visit Hungary Nonprofit Zrt. (8,1 milliárd forint)

A költési rangsor második helyén a Magyar Turisztikai Ügynökség tulajdonában álló Visit Hungary Nonprofit Zrt. áll. Ezt a céget hivatalosan azért hozták létre, hogy

„koordinálja és összehangolja a belföldi és külföldi regionális turisztikai értékesítési és marketing tevékenységet”,

de ezt a feladatot láthatóan jelentős részben kiszervezik Balásy Gyula cégcsoportjához.

A vállalat 2024-ben négy megbízást adott az állami kommunikációt monopolizáló csoportnak, és ezek kivétel nélkül milliárdos nagyságrendűek voltak, együttes értékük meghaladta a 8 milliárd forintot. Nem kizárt azonban, hogy a Közbeszerzési Hatóság oldalára feltöltött egyik összesítőbe hiba csúszott. A négy szerződés közül kettő ugyanis összegszerűen megegyezik, ráadásul az egyik leírása és az ajánlatkérőről adott további információi nem állnak összhangban*

Az ugyanakkor biztos, hogy a Visit Hungary Nonprofit Zrt. kommunikációs, rendezvényszervezési, kutatási és médiaügynökségi feladatokat is kiszervezett. Több szerződést is kötöttek például a „Magyarországot népszerűsítő nemzetközi marketingkampány kapcsán felmerülő médiaügynökségi feladatok ellátására”.

Kulturális és Innovációs Minisztérium (6,8 miliárd)

A Hankó Balázs vezette kulturális és innovációs tárca teljes kommunikációs büdzséje a Családbarát Magyarország kampány, illetve programsorozat rendezvényeire és kommunikációjára ment el. Az első évben még maga a minisztérium szerződött közel 1,6 milliárd forint értékben, 2024-ben azonban a feladatot már átvette a Családokért Felelős Államtitkárság. Utóbbi két év alatt 5,2 milliárdot szánt a kampányra.

Államadósság Kezelő Központ Zrt. (6,6 milliárd)

Az ÁKK előkelő helye nem meglepő, hiszen a kormányzat az elmúlt években elég sokat tett azért, hogy a magyarok megtakarításait az állampapírok irányába terelje. Ebbe egyebek mellett az is beletartozott, hogy jelentős összeget különítettek el az állampapírvásárlást ösztönző kommunikációra.

Az Államadósság Kezelő Központ a három és fél éves időszakban öt szerződést is kötött a Balásy Gyula féle cégcsoporttal, kivétel nélkül mindet az

„állampapírok értékesítését támogató komplex kommunikációs feladatok ellátására”.

A legnagyobb értékű megbízás 2023 végén több mint kétmilliárdos volt, de az idei harmadik negyedévben is kötöttek még egy szerződést közel 600 millió forint értékben.

MVM-csoport (6 milliárd forint)

Az állami cégek közül az egyebek mellett a lakossági áram- és gázszolgáltatást végző MVM-csoport költi az egyik legtöbbet kommunikációra. Ez azért érdekes, mert a csoport piacai jelentős részén monopolhelyzetben van. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy teljesen indokolatlanok lennének a kommunikációs kampányai, de esetenként azért itt is erősen felsejlenek politikai célok a háttérben, és szinte biztos, hogy a kiadásokon lehetne fogni.

A csoporthoz tartozó cégek öt szerződést kötöttek különböző kommunikációs feladatokra a vizsgált időszakban.

A legnagyobb tétel a „2023-2025. évi komplex kommunikációs, rendezvényszervezési feladatok ellátása” volt, amelynek értéke meghaladta a 4,6 milliárd forintot.

A következő 2025-2028-as időszakra hasonló célból kötött megállapodás már csak 1,3 milliárdos volt. Emellett a csoport különböző cégei rendeltek meg kutatási feladatokat is, a szintén az MVM tulajdonában álló rendszerirányító, a MAVIR pedig önállóan szerződött a kommunikációs munkákra, igaz ezek értéke együttesen sem érte el a 80 millió forintot.

Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. (5,6 milliárd forint)

Ahhoz képest, hogy a keretszerződés aláírásakor még nem is létezett, nagyon előkelő helyen végzett a legtöbbet hirdető állami szervek listáján a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. A céget 2022 végén alapította az állam, tulajdonosi jogait a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség gyakorolja. A vállalat létrehozása ugyanakkor nem volt előzmény nélküli: fél évvel korábban a kormány bormarketingért felelős kormánybiztossá nevezte ki Rókusfalvy Pált, aki kinevezése után egy interjúban már pedzegette, hogy jó példa lehet Magyarország számára Ausztria, ahol 1986 óta működik bormarketing-ügynökség.

A cég tényleg gyorsan belekapott a bormarketingbe. Már 2023 nyarán adtak egy 1,2 milliárd forintos megbízást „Komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátására”, amit azóta hat hasonló követett, együttesen 5,6 milliárd forint értékben.

Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. (5 milliárd forint)

A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség abban hasonlít a Magyar Bormarketing Ügynökségre, hogy a 225 milliárdos keretszerződés aláírásakor még ez a vállalat sem létezett, létrehozásáról csak 2022 végén döntött a kormány. A társaság feladata saját megfogalmazása szerint a

„kiemelt sportesemények és nemzeti rendezvények előkészítési és lebonyolítási feladatainak ellátása”.

Különösen pikáns, hogy a cég felett a tulajdonosi jogokat a gigatendert kiíró, és a teljes állami kommunikációt összefogó Nemzeti Kommunikációs Hivatal gyakorolja.

A társaság az alapítása óta összesen 14 kommunikációs szerződést kötött az NKOH-n keresztül, közel 5 milliárd forint értékben. A pénz nagy része különböző hazai rendezésű sportesemények promózására ment el. A 2023-as atlétikai világbajnokság kommunikációja például közel 2,5 milliárd forintba került, a 2024-es Ritmikus Gimnasztika Európa-bajnokság ügynökségi feladataira 100 millió forintot szántak, a sakkolimpiára negyedmilliárdot, míg a Svájccal és Ausztriával közösen rendezett női kézilabda Európa-bajnokságra 118 millió, a Rövidpályás Úszó Világbajnokságra pedig 657 millió forint ment el.

Ezen kívül más kisebb megrendelések is voltak általános kommunikációra, vagy éppen álláshirdetésekre.

Magyar Posta csoport (4,1 milliárd forint)

Elég aktív marketinget folytatott 2022 és 2025 között a Magyar Posta is. A csoport 4,1 milliárd forintot költött, nagy részét „komplex kommunikációs ügynökségi és médiaügynökségi szolgáltatásokra” a Magyar Posta Zrt. és a Díjnet Zrt. számára. Előfordult azonban olyan is, hogy célzott felületeket rendeltek meg. A Magyar Posta Biztosító Zrt. részére például 2024 elején rádiós-televíziós és óriásplakát kampány lefolytatására is adtak megbízást.

Honvédelmi Minisztérium (3,9 milliárd forint)

A honvédelmi minisztérium kommunikációs kiadásait az igen aktív toborzás dobta meg az elmúlt években. Az első ilyen célt szolgáló megrendelést még 2022 végén adták, rögtön másfél milliárd forint értékben. Azóta öt további szerződést kötöttek Balásy Gyula cégcsoportjával. Az esetek nagy részében a kommunikációs kampányhoz filmgyártást is rendeltek, az összegzésekből az azonban nem derül ki, hogy a pénz mekkora része ment el a filmekre, és mennyi magára a kommunikációs, illetve rendezvényszervezési feladatokra.

MÁV-csoport (3,6 milliárd forint)

Ha valahol, akkor a Lázár János minisztériuma alatt működő MÁV-nál egész biztosan nagy szükség volt az elmúlt években a csoport megítélését valahogyan javító kommunikációra. Ennek megfelelően 3,6 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket ilyen célra. Ezek között több olyan is akadt, amely valóban a MÁV reputációját igyekezett javítani. Ilyen volt például a vasúttársaság 2025 elején bejelentett 10 pontos vállalásának kommunikációja, amelyről korábban már a G7 is írt.

A hagyományos hirdetési és kommunikációs ügynökségi feladatok mellett azonban adtak le megrendelést médiafigyelésre, piackutatásra, utasszámlálásra, álláshirdetésekre és a közelmúltban negyedmilliárdos szerződést kötöttek a „járműarculat frissítéséhez kapcsolódó gyártási szolgáltatásokra” is.

Szuverenitásvédelmi Hivatal, Közmédia, Karmelita

Hárommilliárd forintnál többet a fent bemutatott Top 10-en kívül senki sem költött kommunikációra, milliárdos nagyságrendű megrendelések, illetve tízszámjegyű összeget költő szervezetek azonban még szép számmal voltak.

A 2024 februárja óta létező Szuverenitásvédelmi Hivatal például alig több mint másfél év alatt kommunikált el 2,2 milliárd forintot.

Hasonló összeget költött a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., a légiforgalmi szolgáltatásokat nyújtó Hungarocontrol Zrt. és a Budavári Palotanegyedben található állami tulajdonú ingatlanokat, így a Karmelitát is üzemeltető Várkapitányság Nonprofit Zrt is. A pénz nagy része a szokásos éves szerződésekre ment el, de utóbbi két cég költött álláshirdetésekre, illetve toborzásra, sőt a Várkapitányság egy „webfejlesztést” is megrendelt.

A költési rangsor tizenötödik helyén álló MTVA azért érdekes, mert ők adták számszerűen a legtöbb megbízást Balásy Gyula cégeinek. Az összesítők alapján a közmédia 16 kommunikációs szerződést kötött ebben az időszakban, mindegyiket 50 és 185 millió forint közötti értékben, így jött ki a közel 1,6 milliárdos végső cech. A megbízások leírását jellemzően nem cizellálták túl, azokban szinte kivétel nélkül az szerepel, hogy „kommunikációs és médiaügynökségi feladatok” ellátására szerződtek, érdemi különbség legfeljebb annyi van az egyes szerződések között, hogy néhányat direkt online kampányra kötöttek.

A resztli

Az eddig felsorolt 15 minisztérium és cég fedte le a teljes állami kommunikációs költés majdnem 85 százalékát. A maradékon további közel 120 állami szervezet osztozott, amelyek harmada 100 millió forintot sem fordított kommunikációra ebben a szűk 3 és fél évben.

A fentieken túl talán érdemes még kiemelni a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ anyacégét, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t, amely több mint egytucatnyi kommunikációs megbízást adott a szintén kormányközeli Balásy-féle csoportnak összesen 1,1 milliárd forint értékben. A vállalat legutóbb akkor került a hírekbe, amikor a nagy nehezen újranyitott Keleti pályaudvarra bevándorlás-, Magyar Péter- és EU-ellenes propagandavideót vetítettek. A videó ugyanis a cég által fenntartott Rosszvalasztas.hu oldalt reklámozta.

A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. szűk két héttel az eset előtt írt alá egy 300 milliós szerződést „kommunikációs ügynökségi feladatok ellátására”. Ez az idén már a negyedik megrendelés volt, korábban szerződtek egyebek mellett nyomdai kivitelezésre és reklámajándékok beszerzésére is. Ilyen ajándékokra három év alatt közel 200 millió forintot költhettek.

Utóbbi egyébként nem egyedi, az Osakai Világkiállítás magyar megjelenéséért felelős Expo 2025 Magyarország Nonprofit Kft. például több mint 160 millió forintot költött reklámajándékokra, de 56 millió forint ment el ilyen célra az adóhatóságnál és 35 millió a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft-nél is.

A keretmegállapodás ideje alatt kötött szerződések ide kattintva tölthetők le.