Nem egyértelműen NER-es vagyonkijátszás volt a választások előtti hónapokra időzített nagy állami ingatlankiárusítás, de többmilliárdos ingatlan is kormányközeli üzletemberek környezetében landolt. A leköszönő rendszer működéséről pedig sokat elárul, hogy még olyan esetekben is előkerült egy-egy jól ismert NER-es név, amikor a vevő egy egyházmegye, egy egyetem vagy egy kevésbé ismert építőipari cég volt.
Százmilliárdos ingatlanvagyon
Április közepén két cikkben mutattuk be, hogyan pörgette fel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a választásokat megelőző durván másfél évben a nagy értékű állami ingatlanok eladását. A folyamatról már annak kezdetén, 2024 őszén is írtunk. Az akkori megugrás azonban csak egyfajta felvezetés volt az igazi ingatlaneladási hullám előtt. Az MNV szerződéseket összesítő adatbázisa szerint az azóta eltelt másfél évben nagyjából 500 állami ingatlant adtak el, az aukciók száma (mivel ezek nagyobb részben eredménytelenül zárulnak) pedig ennek a többszörösére rúgott.
Kifejezetten nagy értékű aukcióból is jóval több volt, mint amit ezt megelőzően megszokhattunk. Gyűjtésünk alapján
2024 októbere óta 19 olyan árverés zárult eredményesen, aminél az eladási ár meghaladta az egymilliárd forintot.
Ez rengeteg ahhoz képest, hogy – éves beszámolói alapján – a 2016 és 2024 közötti időszak legtöbb évében mindössze két milliárdos értékű ingatlan eladásáról kötött szerződést az MNV. Bár a nagyobb értékű tranzakciók számában az előző országgyűlési választás környékén is volt egy megugrás, a mostanihoz képest az akkori kiárusítás is visszafogottnak tűnik.
Talán még szembetűnőbb a növekedés, ha az összes tranzakció együttes értékét nézzük. Az MNV éves beszámolójában mindig szerepelteti, hogy mekkora bevétele származott ingatlaneladásokból. Egészen 2023-ig ez évi 11 és 26 milliárd forint között alakult, az átlag pedig 16,6 milliárd forintra rúgott. Tavaly azonban ezt is sikerült alsó hangon megduplázni. Az idén pedig a lezárt aukciók alapján csak az első negyedévben 26-27 milliárd forintos ingatlanvagyonon adhatott túl az MNV.
A választások óta látszik némi lassulás ebben a folyamatban. Bár egy milliárdos nagyságrendű tranzakcióra április végén is sor került (a főváros XIII. kerületében adták el az egykori állatkórház területét közel 4 milliárd forintért), és jelenleg is előkészítés alatt van két olyan aukció, ahol az ingatlanok kikiáltási ára meghaladja az egymilliárd forintot, de a megelőző hónapokban ennél is sokkal nagyobb volt a pörgés. Előfordult, hogy lényegében egyszerre öt darab milliárdos értékű állami ingatlanra hirdetett meg árverést az MNV.
A választások előtti kiárusítást a vagyonkezelő lapunknak azzal indokolta, hogy
„elsősorban olyan ingatlanok értékesítése valósult meg, amelyek a költségvetési szervek kiköltözését követően már nem szolgálják közvetlenül az állami működést, ugyanakkor fenntartásuk jelentős költséget jelentene”.
Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy az eladott épületeket sok esetben még használta egy állami szervezet, így azt a használóval együtt értékesítették. Ilyenkor kikötötték, hogy a vevő csak a kiköltözés után veheti birtokba az ingatlant, akinek ez esetenként másfél éves csúszást is jelenthetett.
Az erőltetettnek tűnő tempó miatt pedig sokakban felmerült, hogy más oka is lehetett az eladási hullámnak. Mivel korábban is számos, egykor állami tulajdonban lévő ingatlan landolt kormányközeli köröknél,
logikus kérdésként merült fel, hogy nem egy vesztes választás előtti vagyonátmentést láttunk-e.
Épp ezért az MNV szerződési adatbázisából, illetve a tulajdoni lapokról összegyűjtöttük, hogy a 19 említett milliárdos értékű ingatlant kik vásárolták meg.
A vevők között szép számmal akadnak kormányközeli szereplők, de sok az ismert piaci ingatlancég, illetve -alap is. Ezek mellett pedig van egy köztes kör is, akiknek ugyan papíron nincs közük a NER-hez, de felsejlik körülöttük egy-egy erősen politikaközeli szereplő.
Az egyértelműen NER-es vásárlások
A 19 ingatlanból öt olyan volt, ami elég egyértelműen NER-es milliárdoshoz vagy annak üzleti köréhez került. Ezek összértéke meghaladta a 13 milliárd forintot. Az öt árverésből három esetben egyáltalán nem volt tényleges licit, a győztes a kikiáltási áron vitte el az adott ingatlant.
Ebben a csoportban a legnagyobb értékű épület a NAV Zoltán utcai székháza volt,
amit úgy vett meg licit nélkül 6,5 milliárd forintért a Zoltán16 Property Kft., hogy az adóhatóság még használja az irodaházat. A kiírás szerint a NAV-nak legkésőbb 2027. június 30-ig kell kiköltöznie.
Ennek megfelelően a vevő vállalat még nem is tulajdonos, a tulajdoni lapra egyelőre csak „tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot” jegyeztek be a cégnek. A Zoltán16 Property Kft.-ről a Magyar Narancs írta meg, hogy a leköszönő miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör érdekeltsége. A társaság ügyvezetője Figura Ferenc, akiről a Válasz Online több írásában is bemutatta, hogy Tiborcz István embere.
Szintén árverés nélkül (pontosítás: árverési eljárás itt is volt, csak tényleges árverseny nem, az ingatlanra egyetlen ajánlat érkezett a kikiáltási ár felett 4 millió forinttal) szerezte meg az egykori Szőlő utcai javítóintézet épületeit a Market Asset Management Zrt. A vevőről a Magyar Hang számolt be elsőként. A cég ahhoz a Market-csoporthoz tartozik, amely Orbán Viktor kötélbarátjának, Garancsi Istvánnak az érdekeltsége. A vállalat a Telex kérdésére azt írta, hogy
a javítóintézetet teljesen elbontják, és a helyén „a környék presztízsét növelő lakóteret hoznak létre”.
Az egykori Hunor Hotelt az MNV szerződéskeresője szerint az Indotek Investments Alapkezelő Zrt. kezelésében álló North Storm B Ingatlanfejlesztő Részalap vásárolta meg. Az Indotek-csoport és így az Indotek Investments Alapkezelő tulajdonosa is az a Jelinek Dániel, akiről három éve mutattuk be, hogy érdekeltségeitől tízmilliárdok folytak Orbán Viktor családja felé. Az épületet megvásárló részalapban beszámolója szerint 2024 végén 4,6 milliárd forintnyi vagyon volt (pdf).
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Budapest belvárosában található épületét a Dargslan Ingatlanhasznosító Kft. szerezte meg közel 1,8 milliárd forintért. A cégről a Válasz Online írta meg, hogy végső tulajdonosa az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány, amely mögött egy híres NER-família áll. A lap szerint a család feje a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz-delegáltja, Sárhegyi Zoltán, az ő fia, Sárhegyi István pedig a 4iG-csoport kormányzati kapcsolatokért, űr- és védelmi iparért felelős alelnöke.
A neve alapján egy esztergomi médiavállalkozás vette meg az Országos Műszaki Könyvtár egykori szolgáltatóházát a fővárosi I. kerületben. A Regionális Televízió Esztergom Kft. elnevezés azonban megtévesztő. A cég mögött ugyanis az adásvétel idején egy NER-közeli vállalkozó, Abronits Róbert állt, akire egy korábbi cikkében csak „Komárom-Esztergom megye Mészáros Lőrinceként” hivatkozott a Hvg.hu, és akiről tavaly mutattuk be, hogyan épít ingatlanbirodalmat a NER-es építőiparban szerzett pénzből.
Érdekesség, hogy a vállalat azóta tulajdonost váltott. A választások után három nappal érkezett be a cégbíróságra az az irat, amely alapján Abronits Róbert március végén eladta a társaságot egy enyingi születésű, de japán lakhellyel rendelkező férfinak.
A piaci vevők
Nem meglepő módon viszonylag sok ingatlan került különböző ingatlanbefektetési alapok, illetve ingatlanfejlesztők tulajdonába. Ezeknél gyakrabban volt érdemi árverseny, ami esetenként jelentős többletbevételt is hozott a kikiáltási árhoz képest.
Ennek ellenére is jól látszik azonban, hogy az MNV pozícióját nem javította, hogy rövid időn belül ilyen nagy számban dobott piacra sok esetben hasonló adottságokkal rendelkező nagy értékű ingatlanokat.
Különösen mivel a jó előre kiadott prospektus alapján a piaci szereplők nagyjából tudták is, milyen ingatlanok kerülnek a belátható jövőben kalapács alá. Ha időben jobban elosztják az árveréseket, akkor valószínűleg nagyobb verseny lett volna az ingatlanokért, és így magasabb bevételhez is juthatott volna az állam.
- Az egyik leggazdagabb magyar, Nagygyörgy Tibor cégcsoportjához, a Biggeorge-hoz kötődő alapok két ingatlant is vásároltak az állami kínálatból. Előbb tavaly ősszel az Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. (OVIBER) egykori székházát 2,7 milliárdért, majd az idén tavasszal a korábbi Árpád kórházat 1,7 milliárd forintért.
- A hazai ingatlanpiac meghatározó szereplőjéhez, az Eston Internationalhez, illetve annak tulajdonosához köthető Primestone Two Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap a fővárosi Csörsz utcában vett egy irodaházat közel 1,5 milliárd forintért.
- A Magyar Posta gazdasági épületét komoly árversenyt követően az OTP-csoporthoz tartozó OTP Befektetési, Ingatlanforgalmazási és Vagyonkezelő Zrt. vásárolta meg.
- A Rába Nyrt. két részre darabolt győri ingatlanját két, abban a régióban érdekelt, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalat vette meg. Az egyik a Pharma Invest Delta Kft., amely már korábban is épített lakóparkot Győrben, nagyon közel ehhez a telekhez, míg a másik a térség egyik leggazdagabb vállalkozójának cége, az Eu-Trezor Kft., amelynek szintén van már tapasztalata ilyen beruházásokkal.
Valószínűleg ebbe a kategóriába érdemes sorolni az elmúlt évek legnagyobb állami ingatlanértékesítését, a Belügyminisztérium épületének eladását is. Ez annak ellenére is így van, hogy az épületet az az egyesült arab emírségekbeli ingatlanfejlesztő cég, az Eagle Hills vette meg, amely a végül meghiúsult mini-Dubaj projektet is vitte volna. Márpedig utóbbi bizniszben több helyen kavartak kormányközeli üzletemberek is.
Ráadásul most is lehetett hallani pletykákat arról, hogy az ügylet meghiúsult, ahogy arról is, hogy az arab befektetők továbbpasszolják az épületet. Ezek közül azonban egyik sem igaz. Az MNV a G7 kérdésére azt írta, hogy a három helyrajzi számon elhelyezkedő, de egy egységet képező épület értékesítési folyamata lezárult, a tulajdoni lapon pedig jelenleg is az Eagle Hills szerepel tulajdonosként. Az ingatlanból valószínűleg szálloda lesz, legalábbis az Eagle Hills tavaly év végén több védjegybejelentési kérelmet is beadott egyik hotelláncmárkájának különböző névvariációira.
Jó eséllyel külön kategóriát képez a kormányinfók egykori helyszínének vevője is. A korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda által használt, Budapest belvárosában található irodaházat
5,6 milliárd forintért vette meg egy, az árverés meghirdetése előtt alig egy hónappal alapított társaság, a Sun World Hungary Kft.
A vállalatról a Magyar Narancs írta meg, hogy tulajdonosa egy magyar állampolgársággal is rendelkező kazah nő, Dana Nurgalijeva. A lap szerint cégének Andrássy úti bázisán két keleti oligarcha működtet még közös vállalkozást: Vagyim Svecov orosz autóipari milliárdos és Kairat Ityemgenov kazah gyógyszeripari mágnás, akinek Moszkvában és Szentpéterváron is van szállodája.
A háttérben meghúzódó NER-es szálak
Több ingatlan is olyan szereplőkhöz került, amelyek alapvetően nem NER-es üzleti körhöz tartoznak, de amelyek körül így vagy úgy feltűnt valamilyen kormányközeli szereplő a közelmúltban. Ilyen például a Balatonboglár nyaraló, amit tavaly nyáron értékesített 1,1 milliárd forintért az MNV, és amelynek vevője az egykori miniszter, Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület.
A korábbi ELMŰ-székháznál még közvetettebb a kapcsolat, de így is elég hamar feltűnik a sztoriban Tiborcz István neve. A kikiáltási áron, 7,7 milliárdért értékesített épületet a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem ingatlanos cége, a BGE Ingatlanfejlesztő Zrt. vette meg. A terv az, hogy részben itt alakítják ki az intézmény új kampuszát.
Igen ám, de önmagában ez a durván 20 ezer négyzetméteres épület nem elég a felsőoktatási intézménynek, amely így megvásárolta a nagyjából másfélszer ekkora egykori MÁV-székházat is az Andrássy úton. Korábban ez utóbbi ingatlan is állami tulajdonban volt, ám néhány éve privatizálták, és Jellinek Dániel érintésével Tiborcz István üzleti köréhez került. A BGE így már a Tiborcz-körtől vásárolta meg, bő három milliárd forinttal drágábban, mint amennyiért az állam néhány évvel korábban eladta.
Hasonlóan közvetett a kapcsolat a NAV 2,4 milliárdért értékesített Sas utcai ingatlanja esetében is, de ahhoz, hogy előkerüljön a NER egyik központi alakjának, jelen esetben Mészáros Lőrincnek a neve, nagyon messze itt sem kell menni. Egészen pontosan egy kétsávos út túloldalára.
A Szent István Bazilika tőszomszédságában található irodaházat ugyanis az a GEDI Építő Kft. vásárolta meg, amelynek egyik fióktelepét Herceghalomon épp egy keskenyebb kétsávos út választotta el a Mészáros-birodalom egyik központjától. Az üzleti életben pedig ennél is közelebb kerültek egymáshoz: a GEDI Építő Kft. rengeteget dolgozott a felcsúti milliárdosnak.
Az építőipari vállalkozás referenciái között több mint ötven olyan projektet találtunk, ahol megrendelőként a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Zrt. volt feltüntetve. Egyebek mellett dolgoztak a budapesti Atlétikai Stadionon, az új Néprajzi Múzeumon, a Testnevelési Egyetemen, a Nemzeti Táncszínházon, a Kecskeméti Campuson és a Nemzeti Kézilabda Akadémia Sportcsarnokán is.
Bár ezekben az esetekben nem egyértelműen kormányközeli érdekkörbe kerültek az érintett ingatlanok, mégis talán ezek a példák mutatják meg legjobban, hogy mennyire átszőtte az egész gazdaságot a NER.
