Esélytelen, hogy az olajárak visszatérjenek a háború előtti szintre

Az olaj- és gázárak is jelentősen csökkentek, miután az Egyesült Államok és Irán megállapodott egy kéthetes tűzszünetben, a következő időszakban azonban nagyon sok múlik majd azon, hogy a felek tartják-e magukat a megállapodáshoz. Annak az esélye, hogy a háború előtti szintre térjenek vissza az árak, még ebben az esetben is elenyésző.

Előzmények: 2026 első hónapjaiban a brent típusú kőolaj világpiaci ára 60-65 dollár közötti sávban mozgott, ahonnan a február végi amerikai-izraeli támadás után bőven 100 dollár fölé ugrott, és egyes napokon akár a 120 dolláros szintet is elérte. Az április első hetére jellemző 110 dollár körüli árszintről a tűzszünet hírére az árfolyam 92-95 dollárra esett vissza.

• A kőolajjal együtt a földgáz, a dízel és a kerozin ára is csökkent a hírek hatására – írta a Bloomberg.
• Tágabb kontextus: ha a felek tartják magukat a tűzszünethez, a következő két hétben Irán megnyitja a Hormuzi-szorost, illetve béketárgyalások kezdődnek. Azonban még ha a Hormuzi-szoroson – amelyen korábban a világ kőolajforgalmának ötöde haladt át – újra is indul a forgalom, az eleinte csak a korábbi szint töredéke lesz.
• Az olaj- és gázkitermelést ugyanis visszafogták a mezőkön, a finomítók pedig csökkentett kapacitással működnek vagy teljesen leálltak. Ezek újraindítása időigényes folyamat, ezért akár hetekbe is beletelhet, mire minden visszatér a normál működéshez.

Igen, de: a bizonytalanságot növeli, hogy Izrael nem tekinti érvényesnek a tűzszünetet Libanonra, amelyre szerdán a korábbiaknál is nagyobb erővel csapott le. Emiatt a libanoni Hezbollah támogatója, Irán máris megtorlást helyezett kilátásba.

• Emellett pedig a tűzszünet érvénybe lépése után is támadta Irán például az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát, az utóbbi országban eltalálva a kulcsfontosságú, a Hormuzi-szoros elkerülését lehetővé tévő kelet–nyugati olajvezetéket is.
• Igaz, Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint csak arról van szó, hogy nem minden iráni egység értesült még a tűzszünetről az ország katonai kommunikációjának megszakadása miatt.

Reakció: egészen extrém esetben mehetne csak 80 dollár alá a brent árfolyama, viszont ha a tűzszüneti tárgyalásokon bármi rosszul sül el, az ár nagyon gyorsan újra 100 dollár fölé emelkedhet – mondta Jason Schenker, a Prestige Economics LLC elnöke és vezető közgazdásza a Bloomberg Televisionnek.

• Kizárható, hogy visszatérjünk a háború előtti, 70 dollár alatti olajárhoz. A Concorde úgy számol, hogy még egy hosszabb távú béketerv esetén is 75 és 85 dollár között mozoghat a hordónkénti árfolyam – mondta Somlai-Kiss Máté, a Concorde részvényelemzője a Hvg.hu-nak.
• A piacok már gyakorlatilag beárazták a békét Somlai-Kiss szerint, viszont ha a tűzszünet borul, az csúnya eszkalációval járhat együtt, ami a globális stagfláció esélyét növelné, és leginkább az olajimportőr gazdaságoknak (például Dél-Korea, EU) fájna nagyon.

Mi várható? Három kimenettel lehet számolni a tűzszünet után – írta Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője az Erstemarket blogon. Szerinte a legesélyesebb ezek közül a második megvalósulása.

• Az első lényege, hogy a felek megállapodnak az Irán által felvázolt 10 pontban, majd Irán a következő években titokban megépíti az atombombáját.
• A második szerint a felek ugyan tárgyalnak és próbálnak minél több árut kihozni az Öbölből, de a korlátozott kitermelés és Irán visszafogott exportja miatt az energiaárak magasak maradnak, a tűzszünet törékenynek bizonyul, és egy idő után újraindul a konfliktus.
• A harmadik forgatókönyv szerint a felek rugalmas tárgyalások után olyan megállapodásra jutnak, amely biztosítja, hogy Irán nem fejleszt atombombát, ezt ellenőrizhető módon vállalja, miközben a szoros forgalma is zavartalanul, észszerű feltételek mellett fennmarad.