Jól vizsgázott a többrétegű tartalékokat mozgósítani képes rendszer, de ezek sem tartanak ki a végtelenségig. A helyzet érdekes kontrasztot mutat az uniós kvótakereskedelemmel.

Irán kétmillió dolláros vámot tervez bevezetni a Hormuzi-szorosban, aminek lehetőségét Trumpék még nem cáfolták egyértelműen. A továbbra is lezárt szoros jövője így továbbra sem tisztázott.

Egyes elemzők szerint még ahhoz is nagy szerencse kell, hogy pár héten belül ne induljon újra a háború Irán, Izrael és az Egyesült Államok között.

Amíg a nagyhatalmi rivalizálás nem rendeződik, a súrlódásmentes globalizáció korszakához való gyors visszatérés inkább vágyálom marad.

A 21. század geopolitikáját egyre inkább azok a nyersanyagok formálják, amelyek nélkül a modern technológia nem létezhet. Ezeknek az értékláncát pedig ma döntően Kína kontrollálja.

A közel-keleti válság nemcsak a megújuló energiát hozhatja kedvezőbb helyzetbe, előtérbe kerülhetnek olyan megoldások is, amelyek a fosszilis források hatékonyabb alkalmazását szolgálják.

Egymásra várnak a fogyasztók, vállalatok, szabályozók és kormányok, az ördögi körből való kilépésre mutat lehetőséget egy kutatás, amely a zöld közbeszerzések gazdaságfejlesztő szerepét számolta ki.

Világszerte egyre nehezebb hozzáférni a műtrágyához, aminek Európában éppen kora tavasszal van a keresleti csúcsa – a következmények néhány hónap múlva az élelmiszerárakban mutatkozhatnak meg.

Miután Izrael megtámadta a legfontosabb gázmezőjét, az amerikai elnök szerint már legyőzött Irán újabb csapásokat mért szomszédai energetikai létesítményeire, ismét felhajtva az olaj és a gáz árát.