Olyan megszorításokba bukott bele a román kormány, amiktől az uniós pénzek is függenek

Újra politikai válság alakult ki Romániában, ami a román gazdaság kilátásaira is negatívan hat. A kormánykoalíció tagjai között a költségvetés stabilizálása az egyik fő konfliktusforrás, emellett pedig azoknak a reformoknak a végrehajtása is bizonytalanná vált, amelytől az uniós források lehívhatósága függ. A román lej zuhanni kezdett, az állam finanszírozása megdrágulhat.

Tágabb kontextus: a parlament bizalmatlansági szavazással kedden megbuktatta Ilie Bolojan kormányát. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Bolojan április vége óta kisebbségi kormányt vezetett, miután a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) lemondásra szólította fel, majd kilépett a négypárti koalícióból*

• Ezt követően az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – illetve kisebb pártokkal – együtt bizalmatlansági indítványt nyújtott be.

Előzmények: Bolojan kormánya mindössze 10 hónappal azután bukott meg, hogy négypárti szövetség jött létre a megerősödő szélsőjobboldal visszaszorítására, amelyet az elmúlt két év több választásán is csak szűken sikerült legyőzni.

• Az új kormány nehéz gazdasági helyzetben vette át a kormányzást. Tavalyról ugyan még nincsenek végleges hivatalos adatok, de az Európai Bizottság tavaly novemberben 0,7 százalékos növekedés és 6,7 százalékos infláció mellett 8,4 százalékos költségvetési hiányra számított 2025 egészében.

Felülnézet: Romániában az uniós költségvetési szabályok alapján az idén is még 6 százalék fölé várt hiányt 3 százalék alá kellene csökkenteni pár éven belül.

• A költségvetés emiatt jelentős megszorító tételeket tartalmaz. Ilyen az áfa emelése két százalékponttal, a jövedéki adók növelése (üzemanyag, dohány, alkohol), az osztalékadó 10-ről 16 százalékra emelése, az ingatlanadó kiterjesztése és emelése, az egészségbiztosítási járulék kiterjesztése egyes jövedelmekre és nyugdíjakra, valamint a kisvállalati adózási szabályok szigorítása – derül ki az ING elemzéséből.

Igen, de: a kormánykoalíció szétesését éppen a népszerűtlen intézkedések okozták. Ahogy azt a Transtelex cikke is kiemeli, a PSD sokat kritizálta ezeket, és a politikai költséget próbálta a PNL-re tolni. A széteséshez vezető konfliktust a gyakran veszteséges állami vállalatok átalakítása körüli viták okozták.

Számokban: a román lej hétfő óta körülbelül egy százalékkal gyengült az euróval szemben, miközben a 10 éves államkötvény hozama az év eleje óta közel 60 bázisponttal 7,29 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy román állam finanszírozása a legdrágább az egész EU-ban – írja a Bloomberg.

• A költségvetési helyzetet tovább nehezíti, hogy mintegy 10 milliárd eurónyi uniós forrás lehívása olyan reformokhoz kötött, mint az adórendszer és a közkiadások rendbetétele, a nyugdíj- és közszféra átalakítása, az állami vállalatok reformja, valamint a korrupció visszaszorítása és a közbeszerzések átláthatóbbá tétele.

Mi várható? Most az államfő jelölhet új miniszterelnököt, ugyanakkor az eddigi koalíció szétesése után nincs egyértelmű többség, így nagy az esélye egy politikai patthelyzet kialakulásának. A következő választás 2028-ban esedékes, és egyes elemzések akár az előrehozott választások kiírásának lehetőségét is felvetik.

• Az eddig kormányzó pártok számára ez azért lehet nagy dilemma, mert a szélsőjobboldali AUR rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal jelenleg a közvélemény-kutatások szerint. A gazdaság stabilizációja ugyanakkor közben valószínűleg bármilyen új kormányt nagy kihívás elé állítaná.