Orbán hétfőn: Nem nő az államadósság, Eurostat szerdán: De

Magyarország bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) viszonyított államadóssága 2024 harmadik negyedévében 0,2 százaléknyit nőtt az előző negyedévhez és 1,3 százaléknyit az egy évvel korábbihoz képest az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint. Előbbi átlagosan 0,1, utóbbi 0,2 százalék volt az EU-ban. A magyar államadósság így a GDP 76 százaléka (több mint 60610 milliárd forint), ami az EU 81,6 százalékos átlaga alatt marad.

Orbán Viktor hétfőn, az EU miniszteri Tanácsának magyar elnökségéről szóló konferencián a kormány hazai eredményei között az alacsony rezsiárakat, a családi adókedvezmény duplázását és a nyugdíjemelést sorolta. Mindezt szerinte úgy sikerült elérni, hogy a költségvetési hiány csökken és az államadósság nem nő. Az államadósságról nemrég Nagy Márton gazdasági miniszter is elismerte, hogy tavaly nőtt. A magas hiány miatt – amit az adósság lefaragásához is le kellene szorítani, hacsak nem pörög fel nagyon a gazdaság – épp a magyar elnökség alatt indult uniós eljárás többek között a magyar kormánnyal szemben.

Az államadóssággal együtt az Eurostat a GDP-arányos hiányról is kiadta a friss adatokat, Magyarországé 4,8 százalék volt 2024 harmadik negyedévében. Az uniós átlag 2,9 százalék, de a magyarénál több másik ország büdzséjén is nagyobb a lyuk: a 26-ból (az olaszoktól nem érkeztek számok) a 20. helyen állunk. A hazai hiány már valóban következetesen csökken, az első negyedévben 5,5, a másodikban 5,1 százalék volt. A kormány áprilisban emelte az eredetileg tervezett 2,9 százalékról 4,5-re a 2024-es hiánycélt, így ehhez majd 0,3 százalékkal kellene javulnia az utolsó negyedéves adatnak.

Tavaly hét országnál indították el, egynél pedig folytatták a koronavírus-járvány miatt ideiglenesen nem használt túlzottdeficit-eljárást, mert az uniós szabályok szerint a hiányt három, az államadósságot 60 százalék alá kellene szorítani. A tagállami Tanács kedden ajánlásokat is kiadott a deficit lefaragására. Ezeket a középtávú költségvetési tervekre alapozzák, amiket minden tagállam be kell, hogy adjon az Európai Bizottságnak. Első körben az uniós kvázikormány értékeli a dokumentumokat, mielőtt a Tanácsnak továbbadná jóváhagyásra.

A Tanács kedden a nyolcból hét túlzott hiányú országnak adott ajánlásokat: Magyarország volt a kivétel, aminek még a középtávú költségvetési tervét sem fogadták el a miniszterek, de ez várhatóan csak idő kérdése. Tavaly a magyar terv beadását és értékelését is halasztották (hivatalosan az Európai Bizottsággal egyeztetve, egy kiszivárgott levél alapján a testület elsőre elégedetlen volt a kormány módszertanával és információkat hiányolt), végül módosítottak is a terven. Az Európai Bizottság így alig egy hete javasolta a tagállami pénzügyminisztereknek, hogy fogadják el a Magyarországról szóló dokumentumokat, amit várhatóan meg is tesznek majd a következő, februári pénzügyminiszteri Tanácson.