Orbán: Mi a történelem főutcáján járunk, miközben az Európai Unió valahol a sáros mellékutcákban botorkál

Orbán Viktor hétfő délelőtt az MNB Lámfalussy Sándorról, az euró atyjáról elnevezett konferencia nyitószekciójában mondott beszédet. A miniszterelnök az alkalomra készülve elolvasta a 2014-es felszólalását ugyanerről az eseményről, és megállapította, hogy már abban ott voltak a figyelmeztetések a mai korral kapcsolatban. Megnézte a 2017-es beszédét is, ebben az szerepelt, hogy változik a világ, amit akkor még sokan nem hittek el neki, ehhez képest mostanra rá se lehet már ismerni a világra, mondta.

Minden mandátum véget ér egyszer, kezdte az érdemi részt Matolcsy György MNB-elnökségének közelgő végére utalva, de hozzátette, hogy Matolcsy, aki korszakos gazdaságpolitikus és jegybankelnök, ezután is fontos szerepet tölt majd be a magyar gazdaságpolitikai gondolkodásban. Szerinte

köszönettel tartozunk neki, és az örökség, amit itt hagy, a legnagyobbak közé emeli. „Magyar összefüggésben Széll Kálmánt, Wekerle Sándort vagy az első jegybankelnököt, Popovics Sándort kell említenem.”

Orbán Lámfalussy Sándorról azt mondta, ő az euró feltalálójaként látta a közös deviza veszélyeit is. Orbán megkérdezte tőle egyszer, hogy lesz közös pénz az EU-ban közös fiskális politika nélkül, mire Lámfalussy azt felelte neki, az euró el fogja hozni a közös fiskális politikát, de azt nem mondta, mennyi idő kell hozzá. Eltelt 25 év, és még mindig nincs, emlékeztetett Orbán, aki szerint ez is mutatja, hogy nem szabad a politikusok belátására bízni az ilyen fontos dolgokat. Ha nem teszünk lépéseket, nem fog az euróból az EU minden országa profitálni, csak a nagyobb és gazdagabb országok. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az euró bevezetése óta az USA versenyképessége és termelékenysége jobban nő, mint az euróövezeté. A közös deviza jelen formájában nem segíti a felzárkózó országok fejlődését, ezért nem vagyunk még mi sem az euróövezet tagjai, közölte.

Azzal, hogy nem tartunk az eurózónába, szerinte Lámfalussyra hallgatunk, mert ő figyelmeztetett, hogy vigyázzunk, ha a gazdaságunk nincs felkészülve, a csatlakozás meg fog ölni bennünket. „Ezt a tanácsot mi megfogadtuk.”

Lámfalussyról elmesélt egy anekdotát is, amikor „egy szemtelen liberális újságíró” megkérdezte a professzort, keresztény-e, amit Európában Orbán szerint nem illik. Lámfalussy erre azt válaszolta, „igyekszem, de nem mindig sikerül”. Ez Orbán szerint élete egyik legnagyobb tanulsága, és arra emlékeztet, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat, aminek talán még a pénzügypolitikában is lehet helye.

Orbán ezután méltatta az előtte beszélő Jeffrey D. Sachs-t, a Columbia Egyetem fejlődés-gazdaságtani professzorát, aki szerinte mindig kitartott amellett, hogy a világ jobb és békésebb hellyé tehető a szabadkereskedelem és a közös érdekek mentén való összekapcsolódás révén. Ezzel szemben a globalisták régen a neoliberalizmussal tudták degeszre keresni magukat, ma a bezárkózás hirdetésével.

Orbán egy „műhelytitkot” felfedve azt mondta, a konnektivitásról szóló kormányzati stratégia kihirdetését megelőzte egy Sachs-szal való „hosszú és mély eszmecsere”, nélküle valószínűleg nem jutottak volna idáig. Orbán szerint a liberális washingtoni konszenzus mára, „ha jól érti a világot”, kimúlt és „Donald Trump győzelme óta már a feltámadásban sem reménykedhet”, így nem indokolatlan most már budapesti konszenzusról beszélni.

Orbán szerint a „budapesti konszenzus” az egész világra kivetíthető normatív elképzelés, ami szerint minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy önmagát tekintse a világ közepének.

A magyarok is így gondolják, és arra a kérdésre keresik a választ, hogyan tudják biztosítani a megmaradásukat, gyarapodásukat. Ehhez előbb arra kell válaszolni, milyen lesz a most formálódó világ. Orbán szerint a liberális korszakot egy szuverenista váltja fel, de „mi Magyarországon 15 éve építjük már ezt, így tudunk róla egyet s mást mondani”. Négy pillért említett, amelyek szerinte fontosak lesznek az új időkben. Először is, a biztonság és a stabilitás felértékelődik, aki nem tudja magát megvédeni, az nem partner, legjobb esetben alárendelt lehet. Ennek a témának a középpontjában szerinte elsősorban a migráció áll, ez veszélyezteti a legjobban a stabilitást a Nyugaton. A hatékony állam is fontos lesz Orbán szerint, a legnagyobb verseny az államszervezési modellek között lesz, a liberális államszervezés után az lesz a kérdés, milyen más típusok jönnek, melyik lesz a legsikeresebb.

A harmadik tapasztalat a konnektivitás-alapú külpolitika: amelyik ország nem hajlandó összekapcsolódni a többi jelentős szereplővel, az nem lehet sikeres, aki viszont igen, annak megnő a súlya és a szerepe. Orbán szerint ezt mutatja Magyarország példája is, hiszen mi ápoljuk a legjobb kapcsolatot az új republikánus adminisztrációval, Kínával és Oroszországgal.

„Nem Magyarország van elszigetelve, hanem az Európai Unió” – mondta. Szerinte mi a történelem főutcáján járunk, miközben az Európai Unió valahol a sáros mellékutcákban kódorog és botorkál.

A negyedik tapasztalata Orbánnak az, hogy csak erős középosztállyal lehet ellenálló társadalmakat felépíteni. A következő időszakban sok megrázkódtatás vár ránk, csak azok fognak talpon maradni, ahol a megrázkódtatások nem okoznak belpolitikai instabilitást. „Udvariatlan lenne, ha megemlíteném Franciaországot vagy Németországot, ezt most nem is teszem” – tette hozzá, végülis mégiscsak megemlítve őket. A sikerhez szerinte az kell, hogy a középosztályon nyugvó társadalmi rend megingathatatlan legyen. Magyarországon szerinte (szemben a liberálisan szerveződő államokkal) nem engedtük az elmúlt 15 évben, hogy meggyengüljön a középosztály.

Miközben a nyugati középosztályok fogyatkoznak, Ázsiában százmilliószám emelik be az embereket a középosztályba, állapította meg. Orbán azt mondta, 2010 óta dolgoznak az erős középosztály megteremtésén, ma egymillióval több ember dolgozik, mint 2010-ben, a háztartások pénzügyi vagyona a négyszeresére nőtt, ezzel a 13. helyen állunk az EU-ban, 10-ből 9 magyar saját tulajdonú ingatlanban él, a mikrovállalkozások 10 év alatt megduplázták a jövedelmüket. Mindez úgy történt meg Magyarországon, hogy Brüsszel „pénzügyi szankciók” alatt tartja az országot (az ő olvasatában az amerikai republikánusokkal fenntartott szoros kapcsolatunk miatt) és az orosz–ukrán háború miatt elvesztett a magyar gazdaság 19,5 milliárd eurót. A reáljövedelmek csak 2023-ban csökkentek, egyébként nőttek, a 2023-as adatért szerinte a háború a felelős, így nekünk húsba vágó kérdés, hogy minél előbb vége legyen a háborúnak.

Ezért is reménykedünk abban, hogy lesz béke, Donald Trump sikeres lesz az orosz–ukrán háború lezárásában, megtörténik a szuverenista világpolitikai átalakítás, „és tető alá tudjuk hozni az amerikai–magyar nagy gazdasági megállapodást”, ez fog szerinte lendületet adni a magyar gazdaságnak.