Orbán Viktor szerint vérlázító a benzinár, a KSH friss adatsora nem ezt mutatja

Olyan nincs, hogy az ember ne érezné drágának az üzemanyagot. Egyrészt sokaknak beégett egy korábbi árszint (például a 400 forintos literenkénti ár), ráadásul nem is olyan régen egy időre 480 forintos hatósági árat szokhattunk meg. Ezek fényében az érdemben 600 forint feletti árszint nagyon magas. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint sem a szomszédos országok árszintjéhez, sem az inflációhoz, de még a dollár erősödéséhez képest sem kiugróak az árak. Lássunk néhány részletet!

Politikai össztűzben

Orbán Viktor kormányfő nemrégiben felzúdult azon, hogy milyen gyakran drágul a benzin.

Ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt, talán vérlázító is”

– mondta.

A kormányzati politikusok közül Orbán Viktor mellett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a felelősöket is gyorsan megtalálta, Ukrajna gázvezeték leállításával és a Török Áramlat, illetve a Barátság fenyegetésével, míg az USA új szankciókkal veszélyeztette az ellátást.

Azt ugyan nem pontosan értettük, hogy a gázvezetékek (a leállított Testvériség és a Török Áramlat is gázvezeték) zavarai mennyiben befolyásolják a hazai üzemanyagárakat, de lehet, hogy a szénhidrogének piacán minden mindennel összefügg. Amikor a politikusok kipécézik a benzinárat, természetesen Magyarországon (ahogy a régió más országaiban is) felmerülhet, hogy célzott kormányzati beavatkozás várható. Már csak ezért is várhatta a szakma izgalommal, hogy mi szerepel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szokásos benzinár-jelentésében.

Régiós összehasonlítás

Mint a KSH közzétette, az EU által kiadott Weekly Oil Bulletin adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára január hónapban 635 forint volt, ami 3 forinttal, azaz 0,5 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 638 forintos átlagértékénél.

A szélesebben vett régió országaiban a januári átlagár 618 forint volt, a magyar ár 2,8 százalékkal, azaz 17 forinttal magasabb volt ennél. Az előző havi adathoz képest 18 forinttal nőtt a 95-ös benzin átlagára Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag is növekedett, 21, illetve 18 forinttal.

A dízel üzemanyag havi átlagára Magyarországon 653 forint volt, ami 2 forinttal, 0,3 százalékkal volt alacsonyabb a szomszédos országok 655 forintos átlagértékénél. A 631 forintos régiós átlagárat 22 forinttal, azaz 3,5 százalékkal meghaladta a magyar ár. Az előző havi adathoz képest 20 forinttal emelkedett a gázolaj magyarországi havi átlagára. A szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag egyaránt 19 forinttal növekedett a decemberi adathoz képest.

A régiós országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovákiában magasabb volt a benzin átlagára januárban, mint Magyarországon. Az előző havi adathoz képest Romániában és Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben, 30 forinttal.

Ahol pedig olcsóbb volt a benzin, az Lengyelország, Románia és Szlovénia voltak.

Vagyis aki szörnyülködni szeretne a magyar üzemanyagárakon, az is talál összehasonlítási alapot, de aki szerint minden az átlagba simul, az is. A szakma amúgy azzal szokott érvelni, hogy a magyar adók (elsősorban az áfa és egyes kisebb tételek) Magyarországon magasabbak, mint a régióban, ahogy a forint is rendre többet esik a dollárral szemben, mint más országok devizái.

Meglepő, de az üzemanyag nem drágul extrán

Végül egy hosszabb távú összehasonlítás, az inflációhoz viszonyítva, az derül ki, hogy az üzemanyagok áremelkedése valamivel infláció alatti. Itt is a KSH adatait vettük alapul, mert a KSH egy 180 elemű fogyasztói kosáron részletesen is bemutatja az árak alakulását.

Ha például egy évtizedes időtávot nézünk, akkor tíz év alatt a kumulált magyar infláció 65 százalékos volt. Ugyanezen időszak alatt 408 forintról, 618 forintra drágult a benzin, ez az áremelkedés 51 százalékos, illetve 418 forintról 653 forintra nőtt a dízel ára, ez 56 százalékos növekedés.

A KSH által vizsgált termékek egynegyede ennél kisebb mértékben drágult, de a háromnegyede ennél jobban.

Csak érdekességképpen 2014 és 2025 eleje között a vízdíj, a csatornadíj egyáltalán nem változott Magyarországon, bizonyos közlekedési bérletek még olcsóbbá is váltak, de nyilván nem ez a jellemző. Infláció alatti volt a mosópor, vagy a villamosenergia drágulása, de a ceruzaelemek, az önkormányzati lakásbérletek, illetve egyes ruhacikkek árazásánál is megállt az idő, sőt bármennyire meglepő lehet, a Coca-Cola inflációja is igen szerény volt.

A legnagyobb drágulások

Ugyanakkor a másik végletet a KSH-termékkörből a tejföl, a konzerv csemegekukorica, az akácméz, illetve a pontyszelet jelentette, itt akár 4-7-szeresére is nőttek az árak. Kiugró volt továbbá a cigaretta, a sör, illetve a kenyér áremelkedése.

A 2,5-szeres drágulás elég jellemző volt, például az alma és a rizs, de a Nők Lapja egy példányának is így emelkedett az ára.

Duplázódott a tojás, a papírzsebkendő, az unikum, a liszt, illetve a tej ára.

Végül még két összehasonlítás, amelyből az egyik inkább negatív, a másik inkább pozitív. Az olaj szempontjából meghatározó dollár elég sokat erősödött a vizsgált 10 év alatt, hiszen a forint 270 forintról, 392 forintra gyengült a dollár ellenében.

És bár hajlamosak vagyunk, azt hinni, hogy az életszínvonal a sok hétköznapi nehézség közben nem javult, de a bruttó átlagkereset tíz év alatt 237 695 forintról, 695 100 forintra emelkedett.

Természetesen az egyedi különbségek nagyon eltérőek lehetnek, az sem kizárt, hogy inkább a magasabb bérkategóriákban volt nagyobb emelkedés, de azért a legtöbb árucikkből 2025 januárjában többet vásárolhattunk meg a fizetésekből, mint tehettük 2014-ben.