Most akkor lesz pénz a Rákosrendező megvásárlására, vagy nem?
Most akkor lesz pénz a Rákosrendező megvásárlására, vagy nem? És ha igen, tényleg meg tudják venni a területet a MOHU-tól kapott pénzből? Az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot ebben a témában, látszólag különböző dolgokat állít Karácsony Gergely, a MOHU, Vitézy Dávid és Baranyi Krisztina. A tét pedig nagy: a BKM Zrt.-nek néhány héten belül több mint tízmilliárd forintot kell átutalnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, hogy élhessen a Rákosrendezőre vonatkozó elővásárlási jogával.
A 2023 decemberében indult történet legújabb felvonása január 20-án kezdődött, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy eladják a Rákosrendezőt a dubaji hátterű Eagle Hills Zrt.-nek. Másnap Karácsony Gergely egy sajtótájékoztatón közölte: a fővárosi tulajdonú BKM Zrt.-nek elővásárlási joga van a területre, amivel élni is akarnak.
Karácsony sajtótájékoztatója után fideszes és kormányzati szereplők egyrészt arról beszéltek, hogy a BKM-nek igazából nincs is elővásárlási joga, másrészt arról, hogy a főváros csak egy 5000 milliárdos csekkel – vagyis ennyi beruházás megígérésével – élhet ezzel a joggal. Február 6-án, csütörtökön aztán egyik pillanatról a másikra teljes hátraarcot hajtottak végre, és először Gulyás Gergely, majd Lázár János is arról beszélt, hogy nem vitatják a BKM elővásárlási jogát. Nem sokkal később egy Orbán Viktor aláírásával megjelent határozatban engedélyezték a cégnek a terület megvásárlását.
Nagyon jó, hogy megvehetik, de lesz-e rá pénzük?
A politikai fordulat után azonban felmerült a kérdés: miből és hogyan fizeti ki a főváros az 50 milliárdos vételárat, ha 2020 óta – részben a kormányzati elvonások miatt – folyamatosan pénzszűkében van. Ez idénre annyira súlyossá vált, hogy még a közösségi költségvetés részeként megszavazott projektek megvalósítását is felfüggesztették.
A csütörtöki kormányinfó után Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi elnöke értetlenkedve azt írta: „Ha 50 milliárdot ki lehet fizetni egy szeméttelepért, akkor másra is van pénz.” Később Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármestere így fogalmazott: „A kisebbik gond, hogy Budapestnek már a terület megszerzésére sincsen elég pénze. (...) Sokkal súlyosabb tétel lehet a terület fejlesztéséhez, lakóövezet kialakításához szükséges feltételek megteremtése.”
Karácsony Gergely ennek ellenére az első sajtótájékoztatójától kezdve rendkívül magabiztos volt, a Partizánnak adott interjújában úgy fogalmazott: „valahogy az Isten nagyon úgy kavarta a szálakat”, hogy meg tudják vásárolni a területet. Akkor arról beszélt, hogy a BKM-nek volt egy egyszeri bevétele, a MOHU-nak átadott vagyontárgyak ellenértéke. Ebből a pénzből pedig eredetileg mást akartak venni, de most fel tudják majd használni a Rákosrendező megvásárlására.
Később Vitézy Dávid is erről beszélt, ő az Indexnek úgy fogalmazott, „a MOHU-tól van rá pénzünk. Az a pénz, amiből megveszi a Budapesti Közművek (BKM) a telket, az a hulladékkoncesszió bevételeiből van, mert ott volt egy egyszeri bevétel a hulladékhasznosító mű átruházásából, ami 33 milliárd forint. Ezt használja erre a város, és ezt a közgyűlési döntés is tartalmazza.”
A MOHU viszont egy későbbi közleményben azt írta, a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg Rákosrendezőt a Főváros. „A MOHU Budapest összesen 39 milliárd forintot fizetett a BKM-nek a MOHU Budapest 50 százalékáért és annak működtetéséért. Ebből 17 milliárd forintot a BKM csak a közös tulajdonú MOHU Budapest fejlesztésére költhet – ezt az összeget letéti számlán kell tartani, másra fordítani nem lehet. Ennek a szerződésnek a részeként, tavaly év végén további, mintegy 13 milliárd forintért vásárolt meg a MOHU Budapest a Fővárostól egy részben EU-s forrásból megvalósuló hulladékválogatót és logisztikai telepet is. A vételárat az EU-s támogatással összefüggésben használhatja fel az önkormányzat.”
Vagyis a MOHU arról számol be, hogy ők összesen 52 milliárd forintot fizettek a BKM-nek, de ebből a cég szerintük 30 milliárdot biztosan nem használhat majd fel a Rákosrendező megvásárlására. Ezt később a főváros sem cáfolta, szerintük azonban a fennmaradó 22 milliárdból ki tudják fizetni a Rákosrendező első, 12,7 milliárdos részletét, és a második, 17,8 milliárdos részlet nagy részét is, az abból maradó 8,5 milliárd forintot pedig „majd kigazdálkodják”.
Felmerül azonban a kérdés: meddig kell kifizetnie a BKM-nek ezt a pénzt? Honnan tudja kigazdálkodni a maradékot a főváros? Mi van, ha mégsem lesz rá pénze? Ki fizeti a terület takarítását? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Kinek is van elővásárlási joga?
Karácsony Gergely első sajtótájékoztatója óta a sajtóban és a politikusok nyilatkozataiban is rendszeresen összekeveredik, hogy pontosan kinek van elővásárlási joga. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az Eagle Hills közötti szerződésben ugyanis az szerepelt, hogy az említett telekre a Főtáv Zrt.-nek van elővásárlási joga, a politikusok pedig rendszeresen arról beszélnek, hogy a „főváros” (vagyis a Fővárosi Önkormányzat) veheti majd meg a telket.
Ezek közül mindkettő kicsit pontatlan, a távfűtéssel foglalkozó Főtáv ugyanis 2021-ben megszűnt, és beolvadt a Budapesti Közművek (BKM) nevű cégbe. A BKM-be akkor öt fővárosi céget, a Főtávot, az FKF-et, a Főkertet, a BTI-t és a Főkétüszt vonták össze. Az egykori cégek azóta a BKM részeiként működnek tovább, míg az adminisztrációjukat egységesítették.
A BKM tehát egy cég, amely szolgáltatásokat nyújt, ezekért pedig díjat számol fel az ügyfeleinek. A BKM-nek azonban cégként egyetlen tulajdonosa van: a Fővárosi Önkormányzat. Az önkormányzat pedig tulajdonosként utasíthatja a BKM vezetését, és ez történt most is, amikor a Fővárosi Közgyűlés képviselői megszavazták, hogy a BKM éljen az elővásárlási jogával.
Hogyan és mit kell kifizetni?
Az adásvétel és a főváros anyagi helyzetének megítélésében fontos kérdés, hogy pontosan mennyit és mikor kell fizetni a Rákosrendező megvásárlásáért. A 85 hektáros terület teljes vételára 50,9 milliárd forint, amelyet azonban nem egyben, hanem három részletben kell kifizetni.
A teljes ár 25 százalékát – egészen pontosan 12,7 milliárd forintot – a BKM-nek a szerződés megkötésétől számított 10 munkanapon belül kell elutalnia. A főváros tájékoztatása szerint „a BKM jelenleg a magyar állam mint eladó nevében eljáró nemzeti vagyonkezelő hivatalos tájékoztatását várja arról, hogy a másik elővásárlásra jogosult él-e elővásárlási jogával. A szerződés a magyar állam és a BKM között akkor jön létre, ha a másik elővásárlásra jogosult írásban lemond elővásárlási jogáról, vagy az ennek érvényesítésére rendelkezésre álló harminc napos határidő eredménytelenül, vagyis az elővásárlási jog gyakorlása nélkül telik el. Vagyis a BKM az állami vagyonkezelő jelzése nyomán az adásvételi szerződésben foglalt határidőknek megfelelően utalja az első részletet.”
A második részlet az ár 35 százaléka, ami 17,8 milliárd forintot jelent. Ezt akkor kell kifizetni, ha bizonyos szerződési feltételek teljesülnek. Ezeket a szerződés hosszan sorolja Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője is posztolt róluk. Eszerint a második részlet teljesítése előtt:
- módosítani kell az építési szabályokat;
- módosítani kell egy sor másik jogszabályt, köztük törvényeket is, hogy a Rákosrendező fejlesztője megkaphassa a szükséges engedélyeket;
- a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánítja a projektet;
- a magyar államnak teljesen tehermentesítenie kell az ingatlant, minden perfeljegyzést törölni kell;
- és telekalakításra is szükség van, hogy az aktív vasúti területek visszakerülhessenek az államhoz.
Arról, hogy ez mikor lehet aktuális, egyelőre senki nem tud semmit, az az egy biztos, hogy az időzítés főleg azon múlik, a kormány mennyire segíti vagy hátráltatja majd a projektet. Azt tudjuk, hogy Karácsonynak és a BKM-nek a következő hónapokban a Lázár János közlekedési miniszterrel kell majd tárgyalnia, vagyis az ő döntései határozhatják meg a továbbiakat.
A vételár harmadik, 40 százalékos részletét (ami 20,4 milliárd forintot tesz ki) a vevőnek akkor kell kifizetnie, ha a magyar állam megvalósítja a beruházásért cserébe vállalt, legalább 800 millió dollár (310 milliárd forint) értékű infrastrukturális beruházásokat.
Erről az elmúlt napok bejelentései alapján szintén Lázár tárgyal majd a fővárossal, a nekünk eljuttatott válaszuk szerint még ők sem tudják, pontosan milyen fejlesztéseket vállalnak majd. Az biztos, hogy meghosszabbítanák a kisföldalattit – ami biztosan nem kivitelezhető négy-öt évnél rövidebb idő alatt.
A szerződés figyelemreméltó részlete, hogy a vevő már az első részlet kifizetése után a terület tulajdonosává válik, és már a második részlet kifizetése előtt elkezdheti a beruházás előkészítését. Az állam pedig csak akkor építené meg a szükséges infrastruktúrát, ha a beruházás megvalósítása is elindulna – vagyis az utolsó 20 milliárd forint kifizetése csak a projekt közepén vagy végén lesz aktuális.
Érdemes még megemlíteni, hogy az ingatlan-adásvételi szerződések többségéhez hasonlóan a vételár 10 százaléka – vagyis 5,09 milliárd forint – itt is foglalónak számít. Vagyis, ha az üzlet később a BKM hibájából hiúsulna meg, akkor ennyit buknának, ha az állam hibájából, akkor ennek a dupláját kapnák vissza.
Miből lesz pénz az első részletre?
A fentiek alapján a vételár első, 12,7 milliárdos részlete heteken belül válik aktuálissá, a második, 17,8 milliárdos tétel pedig akkor, amikor a Lázárral folytatott tárgyalások után a kormány teljesíti az öt rá vonatkozó szerződéses feltételt. Az elmúlt napok nyilvános posztjai, üzengetései elsősorban arról szóltak, hogy ezt a két részletet miből fizeti majd ki a BKM.
Az erre vonatkozó kérdésünkre a főváros azt írta: a BKM 2024-ben adta el a Fővárosi Hulladékhasznosító Művet (a rákospalotai szemétégetőt), és más vagyonelemeket a MOHU-nak, összesen 39 milliárd forintért. A szerződés szerint ebből 17 milliárd forint csak fejlesztésre felhasználható, 22 milliárd forint azonban bármire – vagyis a Rákosrendező megvásárlására is.
A főváros erre vonatkozó kérdésünkre azt írta: „a BKM-nek a tulajdonos döntése és a Fővárosi Közgyűlés felhatalmazása alapján a vételár első részletének kifizetésére rendelkezésre állnak a forrásai. Az összeg átutalásával a BKM belép az adásvételi szerződésbe, a továbbiak tekintetében annak rendelkezései az irányadók.”
Miből lesz pénz a másodikra?
A második, 17 milliárdos részlet kifizetéséhez azonban még akkor is hiányozni fog 8,5 milliárd forint, ha a teljes 22 milliárdos összeget erre használják fel. Megkérdeztük a BKM-et és a fővárost, hogy a cégnek mennyi erre felhasználható pénze van, ezzel kapcsolatban azonban nem adtak pontos választ.
Korábban azt mondták, hogy a maradékot majd „kigazdálkodják”, amiből arra lehet következtetni, hogy a BKM működéséből fakadó nyereséget költenék erre. A cég 2021 szeptemberében alakult meg, első teljes éve tehát 2022 volt. Beszámolója szerint ekkor 117 milliárd forint árbevétellel 265 millió nyereséget ért el. 2023 aztán jobban sikerült, akkor már 126 milliárd forint bevétele és 4,5 milliárd forint nyeresége volt.
A BKM a pénzügyeire vonatkozó kérdésre azt írta: „Általánosságban fontos rögzíteni, hogy a BKM Zrt. cégformájából fakadóan a tulajdonos nem vonhat el osztalékot a cégnél képződő pénzügyi forrásokból. A társaság gazdálkodásából származó eredményt pedig szintén tulajdonosi döntés alapján használja fel a Budapesti Közművek.” Vagyis a BKM nyereségét – mivel egy nonprofit cégről van szó – a főváros nem tudja kivenni, és a cég azt arra használja fel, amire a főváros mondja.
Maradnak nyitott kérdések
A BKM-nek – és rajta keresztül a fővárosnak – a vételár kifizetésén kívül is biztosan lesznek költségei, és a beruházás kritikusai részben ezekre szoktak hivatkozni. Baranyi például azt írta: „A rákosrendezői pályaudvart és környékét jelenleg nem csak ipari és kommunális szemét, romos épületek és sok évtizedes talajszennyezés terheli, a terület tele van a második világháborúból ott maradt, fel nem robbant lőszerrel, robbanószerkezettel is. Egy ilyen terület megtisztítása valószerűtlenül magas összeg. (Pár évvel ezelőtt egy másik projekt kapcsán merült fel a Ferencvárosi Rendezőpályaudvar megtisztítása világháborús bombáktól. A költséget akkor több tízmilliárd forintra becsülték).”
A Rákosrendező megtisztításának költségeit mások is csak találgatni tudják, egyetértés csak nagyjából abban van, hogy tízmilliárdos tételről van szó. A munka első része a szemét elszállítása, csak ezután lehet a talaj szennyezettségét megszüntetni és a második világháborús bombákat hatástalanítani.
A Rákosrendező kármentesítésére, az épületek bontására és a hulladék elszállítására tavaly kiírtak két, összesen 20 milliárd forint értékű közbeszerzést, amelyekre a Mészáros-féle V-Híd nyert volna egy konzorcium tagjaként. A közbeszerzéseket azonban a januári szerződéskötés előtt forráshiányra hivatkozva érvénytelennek nyilvánították.
A BKM-től hivatalos úton nem tudtunk meg többet arról, hogyan oldanák meg ezt a feladatot, de egy forrásunk arról beszélt, hogy a cég a saját állományával és eszközeivel Mészároséknál jóval kevesebb pénzből meg tudná oldani a szemét elszállítását. A BKM-hez tartozik ugyanis az FKF is, vagyis a cégnek nem kell feltétlenül kiszerveznie ezt a feladatot.
Minden a kormány jóindulatán múlik
A jelenlegi ismereteink szerint tehát a BKM-nek biztosan nem fog problémát okozni a Rákosrendező első részletének kifizetése, és nagyon valószínű, hogy amikor aktuális lesz, akkor a későbbi részletek sem ütköznek majd akadályba. Nagyobb kihívás lehet ennél a hulladék elszállítása és a projekt előkészítéséhez szükséges feladatok elvégzése.
Ezeket a kérdéseket azonban az MNV és az Eagle Hills közötti szerződésből már nem lehet kiolvasni, középtávon minden azon múlik, hogy mire jutnak a főváros és az ÉKM közötti tárgyalásokon. Lázár János legutóbbi esztergomi sajtótájékoztatóján tőle szokatlanul nyitottnak és kompromisszumképesnek látszott, de kérdés, ebből a hozzáállásból mi marad majd meg a tárgyalásokra.
A kormány egyébként ritkán látott kommunikációs bénázást hajtott végre a mini-Dubaj/Grand Budapest szerződésének bejelentése, és annak lemondása között. A rendkívül nehezen védhető beruházás mögül végül kifaroltak, ami erről szóló politikai elemzésünk szerint megnyitja a lehetőséget, hogy mostantól Karácsonyt hibáztassák, ha végül semmi nem történik a Rákosrendezővel.
