Nemhiába beszélt Nagy Márton a 7 százalék feletti élelmiszer-inflációról, tényleg annyi lett
5,6 százalékos volt az infláció februárban, ennyivel nőttek az árak tavaly februárhoz képest. Egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak havi összevetésben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi gyorstájékoztatója szerint. Az élelmiszer-infláció éves összevetésben 7,1 százalék volt.
Tavaly februárhoz képest:
- a liszt ára 44,3 százalékkal,
- az étolajé 27,5 százalékkal,
- a tojásé 24,7 százalékkal,
- a tejé 22,5 százalékkal,
- a vajé és a vajkrémé 19,2 százalékkal,
- a kávéé 16,1 százalékkal,
- a gyümölcs- és zöldségléé 14,5 százalékkal,
- a csokoládéé és a kakaóé 13,8 százalékkal,
- a tejtermékeké 10,9 százalékkal nőtt.
A termékcsoporton belül a száraztészta ára 4,4 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások 9,2 százalékkal drágultak egy év alatt, ezen belül:
- a postai szolgáltatások 16,8 százalékkal,
- a telefon, internet 14,9 százalékkal,
- a lakbér 12,2 százalékkal,
- a lakásjavítás- és karbantartás 10,4 százalékkal,
- a járműjavítás- és karbantartás 10,3 százalékkal,
- a testápolás 9,4 százalékkal.
Az alkohol és a dohányáru ára 5,0 százalékkal nőtt, ezen belül a dohányárué 4,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkeknél az infláció 1,6 százalékos volt egy év alatt, itt az ékszerek drágultak a leginkább (18,9 százalék), az új autók 6,6 százalékkal, a szobabútorok 2,9 százalékkal drágábbak, míg a használt autók 2,9 százalékkal kevesebbe kerülnek. A háztartási energia ára stagnált (0,2 százalékos csökkenés).
2025 januárjához viszonyítva az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak. Kiemelkedően nőtt az étolaj ára (5,4 százalékkal), míg a kávé 5,2 százalékkal, a margarin 4,4 százalékkal, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 3,8 százalékkal, a kenyér 3,3 százalékkal, a párizsi és kolbász 2,7 százalékkal, a csokoládé-kakaó 2,3 százalékkal, a vaj és vajkrém 2,0 százalékkal, a baromfihús 1,9 százalékkal drágult. A tej ára 2,6 százalékkal, a sertéshúsé 0,8 százalékkal csökkent januárhoz képest. Drágultak a szolgáltatások is, átlagosan 1,2 százalékkal.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétvégi eseményen már előrevetítette, hogy nem kizárt a 7 százalék feletti élelmiszer-infláció februárra. A miniszter szerint „meglepetésinfláció” van, de a kormány háromlépcsős akciótervet dolgozott ki az élelmiszer-drágulás megfékezésére, ennek első eleme az, hogy önkéntes árcsökkentésre szólították fel az áruházakat. Nagy Márton szerint „hat áruházláncból kettő adott értékelhető választ, a többi négyé nem ilyen”. A miniszter azt ígérte, a kormány a szerdai ülésen foglalkozik majd a témával.
A januári adat a legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb lett, 5,5 százalékos volt az infláció az egy évvel korábbihoz képest. Az élelmiszerek ára 6 százalékkal növekedett.
Ahogy korábban írtuk, a kormány kiindulópontja, hogy felébredt a korábban legyőzöttnek mondott infláció, ami különösen az élelmiszereknél érzékelhető. Ebben benne volt a tavalyi rossz év a mezőgazdaságban, illetve a forint elmúlt hónapokbeli gyengesége is. A drágulást azonban néhány termék nagyon húzza felfelé, mégpedig pont azok, amelyeknek az árába korábban belenyúltak az árstoppal – lényegében nem volt olyan elemzés, ami ne azt mutatta volna, hogy ez összességében több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott az élelmiszerpiacon és a kiskereskedelemben.
