Reagált a kormány a brutális élelmiszer-inflációra, korlátozást vezetnek be a láncok árrésére
„Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése” érdekében korlátozza a kereskedők árrését a kormány, jelentette be Orbán Viktor kedd reggel egy Facebook-videóban, nem sokkal azután, hogy kijöttek a KSH friss adatai a februári inflációról.
Orbán a videóban arról beszélt, hogy tárgyalásokat folytattak a kereskedelmi láncokkal az elmúlt napokban. A kereskedők ajánlatai viszont sajnos „messze elmaradtak” a kormány elvárásaitól, ezért „úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemben”, mondta Orbán.
Március közepétől harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. Orbán szerint az elmúlt időszakban a tojás esetében ez 40, a vaj és a tejföl esetében ez több mint 80 százalék volt.
„Lássuk be, ez elfogadhatatlan.”
Emiatt azoknál az élelmiszereknél, ahol a kormány szerint elszállt az árrés, úgy kell csökkenteni az árakat, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat.
És ezt ellenőrizni is fogjuk, tette hozzá Orbán.
Az új intézkedéseket március közepén vezetik be, és május végéig maradnak hatályban, ekkor felülvizsgálják őket, és ha kell, folytatják.
Kedd reggel derült ki, hogy 5,6 százalékos volt az infláció februárban, azaz ennyivel nőttek az árak tavaly februárhoz képest. Egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak havi összevetésben. Az élelmiszer-infláció éves összevetésben 7,1 százalék volt – ennek, és néhány alapcikk (tej, olaj, liszt, tojás) különösen nagy áremelkedésének hátterében leginkább az áll, hogy alacsony a bázis, hiszen korábban ársapka, majd kötelező akciózás szorította le az árakat ezeknél.
A kiskereskedelmi profitkorlátozás először február végén merült fel, akkor még részletek nélkül. A témáról szóló cikkünkben arra jutottunk, hogy a hazai láncok marzsai eleve elég alacsonyak, ha a bevételarányos nyereséget nézzük, többen nagyjából nullásak vagy veszteségesek voltak a legutolsó elérhető üzleti évben (2023-ban), de vélhetően a 2024-es adatok sem lesznek sokkal jobbak. A kiskereskedelmi különadó továbbra is érvényben van, emellé bejöttek még új állami terhek (EPR, víz- és csatornadíjak két részletben történő emelése).
Ha ebben a helyzetben egyes termékeknél korlátozzák a profitot, a boltok valószínűleg más termékeken fogják majd növelni azt, ahogyan ez az ársapka esetében is működött.
Az ételek árára egyébként az élelmiszeripar és az ottani profitok is hatnak (a korábbi nagy inflációs hullám idején inkább ebben az ágazatban szálltak el a marzsok), de ők úgy néz ki, most sem kerülnek terítékre.
