Ötmillió forintos bírságra számíthatnak a boltok, ha megszegik az árrésstopot
Kedd éjjel megjelent a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor által tegnap bejelentett árrésstoprendelet. A közlöny elején rögtön ki is derül, hogyan kell majd számolni az árrést, ez alapján az áfa nélküli fogyasztói árból kell majd kivonni a kiskereskedő által fizetett beszállítói árat.
Azt már a tegnapi bejelentésből lehetett tudni, hogy a kormány harminc alapvető élelmiszer esetében 10 százalékban korlátozza majd a kereskedők árrését. A kormányrendeletben ez annyival kiegészült, hogy az árrés „nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 10 százalék lehet”. Ha tehát januárban valamelyik terméken 10 százalék alatt volt az átlagos árrés, akkor ez alatt is kell majd tartaniuk azt a kereskedőknek.
Az alkalmazandó árrés meghatározása mellett a rendelet külön kitér a termékkínálat összetételére is. E szerint a saját márkás termékek – vagyis azok a termékek, amelyeket csak az adott kiskereskedelmi lánc forgalmaz – aránya az adott termékkategórián belül nem lehet nagyobb, mint amekkora részt 2025. januárban és februárban összesen kitettek. Emellett a kormány azt is előírja a kiskereskedőknek, hogy a kormányrendelet által érintett termékekből naponta legalább az általa 2024-ben értékesített átlagos napi mennyiséget árusítsák.
Az árréskorlátozás betartását a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó kormányhivatalok fogják ellenőrizni. Azok a kiskereskedők, akik március közepétől
- az előírtnál magasabb árréssel fognak dolgozni, termékkategóriánként 5 millió forintos;
- akik a saját márkás termékek arányára vonatkozó előírást szegik meg, 500 ezer és 2 millió forint közötti;
- akik pedig nem érik el az előírt napi értékesítési mennyiséget 500 ezer és 2 millió forint közötti bírságra számíthatnak.
A rendelet egyik passzusa arra is kitér, hogy „a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében, az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást”. Vagyis ismét megjelenhetnek majd a boltokban az árstop és a kötelező akciózás idejéről már jól ismert kormányzati tájékoztató plakátok.
A rendelet 2025. március 17-én lép hatályba, és egyelőre 2025. május 31-ig lesz érvényben.
Az árrésstop lehetséges hatásaival ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Kedd reggel derült ki, hogy 5,6 százalékos volt az infláció februárban, azaz ennyivel nőttek az árak tavaly februárhoz képest. Egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak havi összevetésben. Az élelmiszer-infláció éves összevetésben 7,1 százalék volt – ennek és néhány alapcikk (tej, olaj, liszt, tojás) különösen nagy áremelkedésének hátterében leginkább az áll, hogy alacsony a bázis, hiszen korábban ársapka, majd kötelező akciózás szorította le az árakat ezeknél.
A kiskereskedelmi profitkorlátozás először február végén merült fel, akkor még részletek nélkül. A témáról szóló cikkünkben arra jutottunk, hogy a hazai láncok marzsai eleve elég alacsonyak, ha a bevételarányos nyereséget nézzük, többen nagyjából nullásak vagy veszteségesek voltak a legutolsó elérhető üzleti évben (2023-ban), de vélhetően a 2024-es adatok sem lesznek sokkal jobbak. A kiskereskedelmi különadó továbbra is érvényben van, emellé bejöttek még új állami terhek (EPR, víz- és csatornadíjak két részletben történő emelése).
