Egy törvényjavaslat költségvetési biztosokat ültetne a „súlyos, romló helyzetű” önkormányzatok nyakára

A kormány kedd este benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, mellyel előírná egy önkormányzat, illetve gazdasági társaságai „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén” a Magyar Államkincstár (MÁK) elnökének egy költségvetési biztos kinevezését. Ez a költségvetési biztos

• jogosult lenne az elnök előzetes jóváhagyásával a kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni,
• javaslatot tenni az Állami Számvevőszék gazdálkodás-ellenőrzésére irányuló eljárására,
• sőt, ilyen jogosultsága a költségvetési felügyelőnek is lenne
• a költségvetési felügyelő tevékenységéhez feltétlen szükséges külső szakértőket is bevonhat
• a költségvetési biztos munkája során előálló megállapítások, jelentések és egyéb dokumentumok –az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve – a nyilvánosság számára megismerhetőek lehetnének

A törvényjavaslatban a Szabad Európa cikkében megkérdezett – és nevük elhallgatásával válaszoló – önkormányzati vezetők több aggályos pontot is kiemeltek. Egyfelől úgy látják, a

„a költségvetési biztos gyakorlatilag teljesen átveheti az irányítást egy önkormányzat működése fölött, hiszen kinevezése után minden kiadáshoz szükséges az ellenjegyzése”.

Másfelől amellett, hogy a törvényjavaslat szerint „az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának figyelemmel kísérése, a helyben zajló pénzügyi, gazdasági folyamatok nyomon követése kiemelten fontos a települések közszolgáltatási feladatainak biztonságos ellátása érdekében”, a költségvetési biztos tevékenységének nyilvánosságáról szóló pont megfogalmazása – konkrétan a feltételes mód – egyes önkormányzati vezetők szerint úgy is értelmezhető, hogy a kinevezett akár úgy is dönthet, hogy intézkedései és az azokról szóló dokumentumok ne legyenek nyilvánosak.

Harmadrészt a Szabad Európának nyilatkozó önkormányzati vezetők attól tartanak, hogy a túl általánosan megfogalmazott kritériumok teret adhatnak annak is, hogy a MÁK elnöke akár politikai alapon nevezzen ki költségvetési biztosokat. A cikk szerint a módosítás „első körben” eleve egy politikai célt szolgál, jelesül azt, hogy „a főváros nyakába ültessenek egy megbízottat”.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a Szabad Európa cikke szerint több súlyos kifogást megfogalmazott egy Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel kedd délután tartott zárt körű megbeszélésen – mely egy résztvevő szerint „inkább tájékoztató, mint konzultáció jellegű volt” – azzal az elképzeléssel kapcsolatban is, miszerint a Magyar Államkincstár venné át az önkormányzati pénzek zömének kezelését (a költségvetési kiadásaik 5 százalékát meghaladó, illetve a napi működéshez nem szükséges pénzeszközöket).

Ahogy azt részletesen bemutattuk, a mintegy 3200 magyar önkormányzat összesen 900 milliárd forintot kitevő likviditásából első körben Budapest, a kerületek és a megyei jogú városok összesen 400 milliárd forintja lenne érintett; NGM szerint 300 milliárd forint menne a MÁK-hoz, 100 milliárd forint maradna a kereskedelmi bankoknál. Az új likviditás miatt az államnak kevesebb állampapírt kell kibocsátania – azaz csökkenne az államadósság, illetve apadna a kamatkiadás is.

A MÖSZ 14 pontban megfogalmazott véleménye szerint „alkotmányosan aggályos, de zavart is okozhat az önkormányzatok működésében” a tervezet, mivel a törvénymódosítás gyakorlatilag az önálló önkormányzati gazdálkodás végét jelenti. Ezen túl fontos kifogás az, hogy

• az önkormányzatok rengeteg olyan pénzt is kezelnek (például illetékek), amit csak beszednek és egyből továbbítanak, és ha ezt a kincstár elvonja, és csak külön kérésre utalja vissza, az hosszabb ügyintézést, akár káoszt is okozhat.
• „magas lesz a kockázata” annak, hogy az önkormányzatok önhibájukon kívül késve tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek – a késedelmi kamatok viszont várhatóan őket terhelik majd.
• nem lehet tudni, mi lesz az önkormányzatokhoz érkező uniós támogatások sorsa.
• attól lehet tartani, hogy a számlavezető bankok – elsősorban az OTP és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH – több százmilliárd forint kezelésétől elesve az egyéb önkormányzati szolgáltatásaik költségeit meg fogják emelni.