Kockázatosnak ítélte az állampapírt, részben ezért fektetett vállalati kötvénybe a kecskeméti egyetem
A kecskeméti egyetem fenntartója, a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) nem vett igénybe befektetési tanácsadói szolgáltatást a 127,5 milliárdos kötvényvásárlás előtt, mert a befektetési döntést az NJEA szerint „a PADME alapítvánnyal fennálló több mint tíz éves kiváló partnerségi kapcsolat, valamit számos egyeztetés előzte meg”. Az alapítvány szerint miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több milliárd forintnyi támogatást adott a kecskeméti egyetemnek, „e folyamat magától értetődő következménye volt”, hogy megállapodott az Optima Befektetési Zrt.-vel a kötvényvásárlásról. A 444 cikkében azt írta, az NJE Alapítvány részben így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felé, hogy miért fektette be a rábízott közpénzt a PADME cégének vállalati kötvényeibe.
Az Állami Számvevőszék már tavaly elkezdte vizsgálni a kecskeméti Neumann János Egyetem és az MNB, valamint alapítványa gazdálkodását. Majd idén, nem sokkal azután, hogy 12 év után Varga Mihály váltotta Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank élén, ki is jöttek a jelentések. Bár elsőre furcsa lehet, hogy mi köze van az egyetemnek a jegybankhoz, a valóságban nagyon is sok: az egyetemi alapítvány kuratóriumát például sokáig ugyanaz a Csizmadia Norbert vezette, mint az MNB által létrehozott, és az ÁSZ által szintén vizsgált Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítványt.
Az ÁSZ jelentésében azt is kifogásolta, hogy az NJE Alapítvány nem is foglalkozott a befektetés diverzifikálásának lehetőségével. A kecskeméti egyetem fenntartója a 444 szerint azt írta, „a GTC portfóliója pedig mind földrajzi, mind pedig ingatlanállománya szempontjából kellően diverzifikált”. Ugyanakkor az alapítvány a kötvényvásárlással valójában egyetlen eszközbe fektette be a pénzét. Az NJE Alapítvány azt írta az ÁSZ-jelentés megállapításairól, hogy „az észrevételek is rámutatnak arra, hogy hivatalos útmutatás hiányában, törvényalkotó és a törvényt alkalmazó alapítványok folyamatosan dolgozzák ki és fejlesztik a működési környezetüket, alakítják ki a folyamataikat és a kontrollok rendszerét”.
Az Állami Számvevőszék viszont azt is felvetette, hogy az alapítvány választhatta volna a biztonságosabb magyar állampapírt is. A 444 szerint az NJE Alapítványa túl kockázatosnak ítélte az állampapírvásárlást. Az alapítvány azt írta, az állampapírvásárlást csak több hónap alatt lehetett volna végrehajtani, „előre nem látható, vagy csak nagy bizonytalanságokkal előre jelezhető kondíciók mellett”.
A vizsgálat egyik megállapítását annak közzététele előtt már a Direkt36 ismertette. Eszerint az a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány úgy adott kölcsön 127,5 milliárd forintot a PADME Alapítvány tulajdonában lévő Optimának, hogy a befektetés a szerződés szerint likvid volt, vagyis a pénzt bármikor vissza lehetett volna kérni. A valóságban azonban az egyetemnél tudták, hogy nem kérhetik vissza a pénzt, és amikor 2024 januárjában megkísérelték, nem is kapták vissza. Sőt, nemcsak akkor, azóta sem szerezték vissza.
A kecskeméti egyetem gazdálkodásáról ebben a cikkben írtunk bővebben.
