A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint februárban a bankok másfélszer több hitelt ítéltek meg használt lakások vásárlásra, mint egy évvel korábban. A részletes adatok az MNB oldalán az excel-tábla letöltése után olvashatók, eszerint kerekítve 60 milliárd forintról 93 milliárd forintra nőtt a hitelek értéke.
A lakossági források természetesen nemcsak hitelből, de saját erőből is származtak, például ebben az időszakban már kiegészültek a PMÁP-kamatokból és visszaváltásokból származó forrásokkal is. Igaz, a Nemzetgazdasági Minisztérium is hangsúlyozta, hogy a vártnál többen maradtak az inflációkövető papírban, ugyanakkor azt fontos hangsúlyozni, hogy amikor az év végéhez képest 190 milliárd forinttal még nőtt is a lakossági állampapírok állománya, az azért jelentős kiáramlás. Hiszen ebben a három hónapban a hatalmas állomány az akkor még magas kamatokkal (18-19 százalékkal ketyegtek a papírok) sok száz milliárd forint feletti „természetesen” növekményt jelentett volna, vagyis azért a magyar lakosság elég sok pénzt felhasznált más befektetésekre, fogyasztásra, illetve akár lakásvásárlásra.
Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke mindenesetre az adatokhoz fűzött kommentárjában megjegyezte, hogy a használtlakás vásárlásra nyújtott hitelek összege nem rekord ugyan, de az 56 százalékos növekedés a bázishoz képest erőteljes mozgásokat indított el a lakásvásárlási és -építési piacon.
Az adatokból az látszik, hogy 2025 valóban a kilábalás éve lesz a lakáspiacon dolgozó magyar mikro-, kis- és középvállalatok életében, amelyek növekvő számú és értékű megrendelésre számíthatnak. Ugyancsak jó évben reménykedhet az építőanyag kiskereskedelem, amelynek fő felvevő piaca a lakosság és a lakosságot kiszolgáló kisebb vállalkozások.
