Az EU még nem veti be a végső eszközt Trump vámja ellen, de lehet, hogy megteszi majd

Az EU „jogszerű, arányos és határozott módon” fog reagálni Donald Trump kereskedelmi vámjaira, de a legerősebb fegyvere még mindig „csak végső eszközként” áll rendelkezésre – közölte csütörtökön Bernd Lange, az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottságának vezetője.

A testület elnöke szerint az USA kormányzata által emlegetett nevével szemben a szerdai nem a felszabadulás, hanem az infláció napja, mert növelni fogja az árakat. Az USA méltánytalan kereskedelmi intézkedései ártani fognak az embereknek az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, és a (leginkább szegényebb országokból álló) „globális Délen”.

Az EU-ra kivetett húsz százalékos vámot egy 39 százalékos érték felezéséből hozták ki, amit az USA-ból EU-ba vitt termékekhez írtak be. Lange szerint az indoklásból is látszik, hogy valójában az uniós vámok ezt a számot nem támasztják alá. Az átlag öt százalékra jön ki, Lange a sok esetben vámmentes termékek forgalmával is számolva 1,5-2 százalék körüli értéket számolt. Az USA indoklása a 39 százaléknál fogyasztóvédelmi, vegyi anyagokról és digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályokat sorolt. Ezt Lange nem tartotta tárgyalási alapnak, mert az uniós fogyasztókról szólnak.

A német szociáldemokrata politikus elmondta, hogy az EU a kényszerítés elleni eszköz alkalmazásáról tárgyal. A 2023-ban hatályba lépett jogszabály széles mozgásteret biztosít az EU-nak, hogy kereskedelmi és befektetési szankciókat vezessen be olyan külföldi kormányok ellen, amelyek a kereskedelmet arra használják, hogy más országokat független politikai döntéseik megváltoztatására kényszerítsenek.

A jogszabály tíz különböző megtorló intézkedést tesz lehetővé egy kényszerítő kormány ellen, különösen a szolgáltatási szektor célba vételével. A lehetséges intézkedések között szerepelhet a techcégek megadóztatása, banki engedélyek és szellemi tulajdonjogok visszavonása, valamint a közbeszerzésekből való kizárás.

A törvényt nem sokkal azután fogadták el, hogy Kína kereskedelmi korlátozásokat vezetett be Litvániával szemben, amiért a balti állam barátságos politikát folytatott Tajvannal.

Lange, aki részt vett a jogszabály kidolgozásában, elmondta, hogy az EU fontolgatja az eszköz alkalmazását, de azt csak végső esetben vetnék be.

Elsőként az acélra és alumíniumra, valamint olyan termékekre kivetett „illegális” vámok ellen léphetnek, mint a fitnesz- és horgászfelszerelések. Utóbbi két példa szerinte világossá teszi, hogy ezek nem sértik az USA érdekeit. A hatást megvizsgálva dönthetnek a második hullámról, de nem akarnak „az eszkaláció motorjává” válni.

Lange arra számított, hogy az EU megerősíti a kereskedelmi együttműködést olyan országokkal, amelyeknek még jobban ártanak a vámok.

Hozzátette azt is, hogy a szolgáltatásoknál az USA-nak van kereskedelmi többlete. Kiemelte a technológiai óriásvállalatok szerepét. Nem akarják eszkalálni a helyzetet, de vannak olyan digitális szolgáltatások, ahol „elgondolkozhatunk néhány ellenintézkedésen”. (A digitális piacról szóló jogszabály alapján már több egyesült államokbeli techcéget vizsgálnak, a Politico nemrég arról írt, hogy a rendelet alapján a héten többre is bírságot szabhatnak ki.)

A képviselő jövő héten Washingtonba utazik és reméli, hogy az EU tárgyalásokkal elkerülheti a vámokat, bár nem túl optimista. (A kereskedelempolitika alapvetően az Európai Bizottság kezében van. Az EP leginkább a jogszabályoknál kap szerepet.) Úgy látta, nem adtak lehetőséget konstruktív tárgyalásokra. Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja az elmúlt hetekben kétszer is Washingtonban járt. (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt állította, a testületnek tárgyalnia kellett volna.)

Lange „teljesen átláthatatlannak” nevezte az Egyesült Államok kormányzatának felépítését. A kereskedelmi döntéseket kizárólag az elnök és kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro irányítja, nem pedig a rangidős tisztviselők, például az amerikai kereskedelmi képviselő. „Ez valóban egy káosz” – tette hozzá. Amíg ők nem hajlandóak rá, addig nem lehet érdemben tárgyalni, de uniós részről próbálkoztak és próbálkozni is fognak ezzel, hangsúlyozta Lange. Szerinte az első Trump-kormányzatnál is az volt a tanulság, hogy először jönnek a vámok, utána az ellenvámok, majd a tárgyalás.

Trump szeretné, ha megoszthatna minket, de a kereskedelem kizárólagos uniós hatáskör, hangsúlyozta a kérdésre, hogy mit kezdene azzal, ha a magyar vagy az olasz kormány külön kezdene tárgyalni. Magyarország autóiparára is hatással vannak a vámok, az ellátási láncok átszövik egymást, ebből nem lehet kiszakítani egy országot, emelte ki.