KSH: Visszautasítjuk a szándékos manipuláció vádját

Sajtóközleményben reagált a Központi Statisztikai Hivatal a Válasz Online cikkére, amelyben két hazai kutató a KSH szegénységről szóló statisztikáinak furcsa ellentmondásaira hívta fel a figyelmet. A közlemény szerint „a statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történik. A KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan, pontosan kommunikálja az eredményeket.” Azt is írták, hogy működésükben és az adatok feldolgozásában a nemzetközi standardoknak megfelelően járnak el, „a szándékos manipuláció vádját” pedig visszautasítják.

A Válasz Online kedden megjelent cikkében két kutató, Tátrai Annamária és Gábos András arról írt, hogy több szabálytalanság is van a KSH szegénységről szóló statisztikáiban. A G7 kérdéseire végül közleményben reagált a KSH, ahol „határozottan visszautasították a szándékos manipuláció vádját”, ugyanakkor a Válasz Online másik, témába vágó cikkében megszólaló kutatók azt mondják, ilyesmi nem fordulhat elő, ha minden előírást betartanak.

A jövedelemeloszlást bemutató statisztikákban több anomáliát találtak a kutatók.

• 2017-től kezdődően számottevően megnőtt a negatív jövedelemmel rendelkezők aránya, amire nem találtak társadalmi vagy adózási magyarázatot.
• 2018 és 2022 között kiugróan sok személy jövedelme helyezkedett el a szegénységi küszöb körül, jellemzően kicsivel fölötte. Az utóbbi adat megváltoztatja a korábbi évekre jellemző eloszlást, és esetlegessé teszi a szegénységi arányszámot, mivel kismértékű küszöbváltozás is jelentősen befolyásolhatja az adatokat.

A KSH hosszú közleményben reagált a vádakra. Magyarázatuk szerint 2018-ban fejlesztették a módszertant az adatminőség fejlesztése érdekében, a jövedelmi adatok ellenőrzéséhez és a hiányzó adatok pótlásához pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Államkincstár adminisztratív kereseti adatait használták fel, a jövedelem eloszlásában lévő kiugrások és a sűrűsödési pontok ezekben az adatokban is megfigyelhetők. A KSH szerint

„a jövedelemeloszlásában megfigyelhető kiugrás összefüggésben van a keresetek minimálbérkörnyéki torlódásával. A nettó minimálbér és a szegénységi küszöb ezekben az években legfeljebb csak kismértékben tért el egymástól, ebből következően részben magyarázható a jövedelmeknek a szegénységi küszöb körüli torlódása.”

Ehhez csatoltak egy ábrát is, ahol a 2020-as bruttó átlagkeresetek eloszlását tüntetik fel.

Ezen viszont jól látszódik, hogy három helyen torlódnak a bérek: a közfoglalkoztatási bérnél, a minimálbérnél, valamint a garantált bérminimumnál, legnagyobb mértékben az utóbbinál, nem pedig a minimálbérnél, ahogy a KSH írja. 2020-ban a a bruttó minimálbér összege 161 000 forint, a garantált bérminimum pedig 210 600 forint volt.

Ezzel szemben Tátrai és Gábos cikkében használt ábra azt mutatja, hogy 2020-ban a szegénységi küszöb környékén (alatta és felette is) jelentős volt a torlódás:

A kiugró oszlop egyben az eloszlás leggyakrabban előforduló értéke is, ez viszont nem jellemző a jövedelemeloszlásra. Az ábrán lévő zöld vonal azt mutatja, hogy a 2005-2016 közötti időszak mintázata alapján milyen eloszlásra lehetett volna számítani.

A KSH közleményben reagált a szegénységi arányszám alakulására is. Tátrai és Gábos az Eurostat 2013 és 2016 közötti adataira alapozva – amikor is 14,5 és 15 százalék között mozgott a szegénységi arányszám – állította, hogy a 2018-2023-as időszakban az arányszám jelentős csökkenést mutatott (12,1 és 13,1 százalék között mozgott). Ez egybeesik szegénységi küszöb környékén megjelenő adatproblémák megjelenésének idejével. A KSH válasza szerint „a cikkben leírtakkal ellentétben 2017 és 2022 között a relatív jövedelmi szegénységi arány értéke nem mutatott jelentős különbségeket, 12,8 és 12,1 százalék között mozgott”, a 2017 előtti adatokra azonban nem tértek ki a közleményben.

A KSH arról is írt, hogy öt évre visszamenően felülvizsgálják az adatállományt, amit 2025 második félévében fognak közzétenni. Ezen felül a ​​„2023-ban a becslési eljárás további pontosítására és finomhangolására került sor, amelyet a nagyrevízió keretében visszamenőlegesen is alkalmazni fogunk. Ugyanakkor a revízió eredményeként a változások érdemben nem befolyásolják majd a relatív jövedelmi szegénységi arány alakulását.”