Kiábrándító adat érkezett arról, hogy mennyit vásárolnak a magyarok
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) április 7-én közzétette a kiskereskedelmi forgalom februári adatait. A kiskereskedelem forgalmának volumene a naptárhatástól (és szökőnaphatástól) megtisztított adatok szerint 3,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A januári adatokhoz képest viszont 0,6 százalékkal visszaesett a forgalom.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az erős évkezdésben tehát valóban szerepe lehetett a lakossági állampapírok kamataiból származó extra bevételnek, a januári fellendülés nem tartott ki. A jónak nem igazán nevezhető februári adatokban minden bizonnyal közrejátszott, hogy februárban kilőtt az infláció, az élelmiszer-infláció éves összevetésben 7,1 százalék volt. Az emelkedő árak miatt vásárolhattak kevesebbet az emberek.
„A januári felpattanás után ismét egy kissé kiábrándító adatot láthattunk a kiskereskedelemben” – mondta Virovácz Péter, az ING elemzője. Habár az év első két hónapjának adataiból még nehéz az egész évre vonatkozó következtetést levonni, az elemző szerint úgy tűnik, hogy a januári szintugrás után a tartós növekedés a szektorban meglehetősen mérsékelt maradhat. Virovácz arról beszélt, hogy a kedvezőtlen februári adattól függetlenül még az első negyedév összteljesítménye lehet kedvező, így vélhetően a fogyasztás pozitívan járul majd hozzá a gazdaság teljesítményéhez, ezzel mérsékelve az ipar, várhatóan rossz teljesítményét.
A márciusi adatokat mindenképp érdemes lesz figyelni, hiszen ezekben fog először megjelenni a március közepén bevezetett árrésstop, amellyel a kormány 10 százalékban maximálta harminc élelmiszer esetében a kiskereskedők által alkalmazható árrést.
