A magyar állam széttárta a kezét, és azt mondta: Ádám, György, csináljatok, amit szeretnétek
A magántőkealapokról egyértelműen kiderült, hogy károsak, a hatalom szempontjából az MNB-botrány lose-lose szituáció, és elképzelhető, hogy Tiborcz István és köre sem lehet nyugodt. Többek között ezekről is szó esett a Telex élő műsorában, ahol a telexes Brückner Gergellyel és Bódis Andrással, a Válasz Online újságírójával vettük át az MNB-ügy legfontosabb kérdéseit. Ebben a cikkben kiemeljük a legfontosabb állításokat, de az egész műsort érdemes végighallgatni a cikk alján lévő linken.
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
- a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
- a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
- illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
Miért most jöttek ki az ÁSZ jelentései?
Az ÁSZ vizsgálata Bódis szerint többségében nagyon mély, „akár a Transparency International is írhatta volna”, de az időzítéssel kapcsolatban már vannak fenntartásai, mert a jelentés már sokkal hamarabb is kész lehetett volna, semmilyen indokot nem lát a késlekedésre. „Komoly probléma, hogy az egész pénzügyi manőver megakadályozható lehetett volna egy ponton. Tulajdonképpen a magyar állam széttárta a kezét, és azt mondta: Ádám, György, csináljatok, amit szeretnétek. Ez volt a mondása az egész Fidesz-frakciónak is, amint azt a bejátszott videóban is láttuk: gyakorlatilag a kis hűbérbirtokon azt csináltok, amit akartok, ez a ti dolgotok, mi nem szólunk bele.”
Bódis szerint Windisch László ÁSZ-elnök és a számvevőszék elvégezte ugyan a munkát, de a jelentés publikálásának időzítése kizárólag az elnökváltásnak köszönhető, Varga Mihály volt pénzügyminiszter március elején váltotta a jegybank élén a 12 év után leköszönő Matolcsy Györgyöt. Varga Mihály az újságíró szerint „nem akart trágyadombra ráülni” a hosszú, hatéves ciklusa elején, teljesen természetes, hogy nem szerette volna, hogy a régi bűnöket az ő nevével is kapcsolatba hozzák.
Mekkora vagyont kezelt az MNB-alapítvány, és mekkora lehet a vagyonvesztés?
A néhány éve a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME) összeolvadó MNB-alapítványok eredeti, alapításkori vagyona 266 milliárd forint volt, ehhez kétféle idegen tőke társult még, magyarázza Brückner Gergely. 127,5 milliárd forint érkezett az MNB-ügyben fontos szerepet játszó Neumann János Egyetemért Alapítványtól, ami kötvényt vásárolt az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt.-től, mellette az alapítvány 170 millió euró (mai értékén közel 70 milliárd forint) hitelt kapott az MBH Banktól. A Telex újságírójának becslése alapján ha úgy kalkulálunk, hogy az eredetileg betett 266 milliárd forint 50 százalékos értéknövekedést érhetett volna el tíz év alatt, illetve ehhez társulhatna még körülbelül 200 milliárd forint idegen tőke, akkor nagyjából 600 milliárd forintos vagyont kellene tudnia felmutatni az alapítványnak, ha jól gazdálkodott volna. Ha jóhiszeműen azt feltételezzük, hogy bőkezűen költött az eredeti alapítványi célokra, akkor is lennie kellene még nagyjából 500 milliárd forintnak.
Matolcsy György a napokban arról beszélt, „érthetetlen szakmaiatlanságra” vall, hogy az ÁSZ a GTC esetében a cég értékét kizárólag a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg (az MNB-alapítványok vagyonvesztését az ÁSZ szerint részben az okozza, hogy a pénzük jelentős részét a lengyel GTC ingatlanpiaci cégbe rakták). Matolcsy György szerint nem a részvények árát kellene nézni – ez jelentősen beesett a vásárlás óta, bár a jegybanki alapítvány már eredetileg is jelentős felárral vásárolt be GTC-részvényekből –, hanem a cégben lévő ingatlanportfólióval kéne kalkulálni, azaz az egy részvényre jutó nettó eszközértékkel kellene számolni (EPRA NTA módszertan). Brückner Gergely szerint viszont nem valószínű, hogy a befektetők nagyot tévednének.
Összességében tehát 200–300 milliárd forint hiányozhat, aminek egy része árfolyamveszteség, egy része pedig Matolcsy Ádám baráti körének „féktelen” gazdagodása. Az árfolyamveszteségnél fontos szempont, hogy már önmagában leértékelő hatása volt annak, amikor a jegybankhoz köthető magyar csapat többségi irányítást szerzett a lengyel tőzsdei GTC-ben. Azaz Brückner szerint az alacsonyabb részvényár nemcsak az alulértékeltséget mutatja, hanem a rossz üzleti döntéseket is tükrözi.
De miért kezelt egyáltalán ekkora vagyonokat az alapítvány?
Az egész MNB-ügyben alapvető fontosságú kérdés, hogy miért kell egy olyan alapítványnak, ami alapvetően „a szellemi tőke gyarapítását” tűzte ki célul, ekkora vagyonokat kezelnie. Bódis szerint a legritkábban épp ezt az alapkérdést tesszük fel: hogy a monetáris politikáért felelő Magyar Nemzeti Bank miért kezdett el gazdasági tevékenységet folytatni, miért érezte, hogy ingatlanvállalkozásokba kellene fektetni az alapítványi vagyont, ráadásul úgy, hogy az alapítványi célokban (hogy tudományos, pénzügyi fellegvárakat építsenek) gyakorlatilag semmit nem értek el.
Ahogy arról korábban mi is írtunk, a Fidesz politikusai ma úgy csinálnak, mintha meglepődnének, mi történt az MNB-alapítványainál, kilenc éve viszont ők próbáltak meg mindent megtenni azért, hogy átláthatatlan maradjon a közpénz jellegét el nem vesztő vagyon felhasználása.
Mi lesz a magántőkealapokkal és a végső haszonélvezőkkel? Hogyan hat a botrány Tiborcz Istvánra és körére?
A mostani ÁSZ-jelentésben fontos mérföldkő, hogy gyakorlatilag kimondja a magántőkealapokról, hogy „bűnös struktúra”, véli Bódis András. „Azt mondja, hogy ez az egész arra szolgál, hogy kifejezetten eltüntessék a haszonhúzókat, hogy ne látszódjon, ki gazdagodik és ki nem. De ha ez igaz a Matolcsy-család körüli dolgokra, akkor igaz a teljes NER-felsőelitre, aki magántőkealapokat használ.”
Adódik az a kérdés is, hogy az MNB botránya hogyan hat Orbán Viktor vejére, Tiborcz Istvánra és körére. Bódis szerint ugyanúgy, ahogy az előző választások idején Tiborcz István és családja átmenetileg Spanyolországba költözött, most is elképzelhető, hogy nem lesz jelen a kampányidőszak idején. „Senki esetében semmilyen nyugalomra okot adó jelet nem látok” – mondja Bódis.
A Válasz Online újságírója szerint az egész ügynek nagyon nehezen látható a kommunikációs része: míg a kormány eddig azt kommunikálta, hogy ezek a körök maga a nemzeti nagytőke, „a mi megtartó pillérünk”, a legnagyobb magyar munkáltatók, akik rengeteget áldoznak az országra, azok most egy hivatalban lévő miniszter, Lázár János szerint kullancsok, jachtozó, rossz emberek. Szerinte a központi kommunikáció még nincs is igazán kitalálva, a fideszes képviselők megszólalásai alapján jól látszik, hogy az egész ügy előrébb jár, mint a kommunikáció.
Brückner Gergely szerint az MNB-ügy rendezése mindkét irányból veszélyes lehet Orbán Viktornak: az is veszélyes, ha a botrány miatt valóban felelősségre vonják a szereplőket, és az is, ha az egészet szőnyeg alá söprik. „A hatalom szempontjából ez egy lose-lose szituáció.”
A teljes műsort itt lehet visszanézni:
