Argentínának életmentő az együttműködés a kínaiakkal, de Trumpék ezt egyre kevésbé viselik el

Két tűz közé került Argentína amiatt, hogy egyszerre folytat hosszú évek óta fennálló devizacsere-együttműködést Kínával, de emellett Javier Milei elnök számít a Kínával nem túl rózsás viszonyt ápoló Egyesült Államok kormányának támogatására is. A Bloomberg cikke szerint miközben a Trump-kormány és Kína egymást vádolják, Milei kormánya egyelőre nem szólalt meg a feszült helyzetben.

Argentína jelenleg a Bank of China által működtetett konstrukción keresztül tud leginkább devizához jutni, ami nagyon nem hagyja nyugodni a Kínával egyre elmérgesedőbb viszonyt ápoló Egyesült Államokat. A 2009 óta létező devizacsere-megállapodás szerint a Bank of China és az argentin jegybank kölcsönösen rendelkeznek egy-egy számlával a másik ország pénzintézetében, annak pénznemében vezetve. Ez lehetőséget biztosít Argentínának, hogy hitelmegállapodások keretében előre egyeztetett árfolyamon devizához juthasson, ami az elmúlt években gyakran jól jött a kínlódó gazdaságú dél-amerikai országnak.

Milei elnök hivatalba lépése előtt élesen bírálta Kínát emiatt, elnöksége óta azonban hangnemet váltott, és újabban nagyszerű partnerségként beszél a kínai-argentin együttműködésről. Mauricio Claver-Carone, az amerikai kormány latin-amerikai különmegbízottja kedden úgy nyilatkozott a két ország közti pénzügyi kapcsolatról, hogy Kína kihasználja, zsarolja Argentínát ezzel a konstrukcióval.

„Amíg fennáll ez a konstrukció, addig Kína úgy zsarolja Argentínát, ahogy csak akarja, a mi célunk pedig az, hogy ne erősítsük Kína pozícióját” – mondta a különmegbízott egy uruguayi lapnak. Az argentin jegybank és Milei szóvivője sem kívánt nyilatkozni, a megjegyzésekkel kapcsolatban. Milei és a Trump-kormány viszonya egyébként papíron kiváló, az argentin elnök nemrég fellépett a konzervatív seregszemle CPAC-on, és Elon Muskkal együtt a védjegyének számító láncfűrésszel parádézott a színpadon.

Kína szerint azonban szó sincs zsarolásról, Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője pedig felszólította az Egyesült Államokat, hogy inkább segítse a latin-amerikai országok fejlődését, ahelyett, hogy ellehetetlenítené azt.

Ahhoz, hogy Argentína érdemben növelni tudja a devizatartalékát, továbbra is kénytelen a kínaiakra támaszkodni. Tavaly júniusban az argentin jegybank újabb 5 milliárd dolláros, két évre szóló megállapodást kötött a Bank of Chinával. Argentína jelenleg egy 20 milliárd dolláros mentőprogramról is tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy megerősítse tartalékait. Milei közben arra törekszik, hogy az IMF legnagyobb részvényesének, az Egyesült Államoknak a támogatását is élvezze.

A devizatartalék növelésére azért van szüksége az argentin jegybanknak, hogy a peso árfolyamát biztosítani tudják, és hogy jelezzék az emberek felé, hogy a valuta elegendő fedezettel rendelkezik – mondta a jegybank elnöke márciusban. Argentína jelenleg több mint 40 milliárd dollárral tartozik az IMF-nek, és a gyors rendrakást ígérő Milei hatalomra kerülése óta sem látszik stabilizálódni az ország gazdasági helyzete. A sokkterápia ígéretével hatalomra kerülő, szélsőségesen piacpárti kis államot ígérő Milei első évéről itt írtunk részletesen.

Az viszont nem csoda, hogy az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel Kína pénzügyi hálózatának egyre kiterjedtebb működését, mivel Kína volt az egyik legfőbb célpontja Donald Trump múlt héten bejelentett globális vámjainak is, amelyekre Kína szintén vámokkal reagált. Trump azóta további vámokkal fenyegeti Kínát, amennyiben nem vonja vissza a válaszintézkedéseit, de úgy tűnik egyelőre mindkét fél köti az ebet a karóhoz. Argentína annyiban kedvezményezettje a helyzetnek, hogy Trump vámjai alól mentességet kapott.