Évek óta nem volt ilyen: egyre többen nem tudják fizetni a hiteleiket Magyarországon
Ismét nő a lakossági mulasztások száma a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) – számolt be a Bank360. A BISZ Zrt. által kezelt nyilvántartás szerint márciusban 718 ezer mulasztást tartottak nyilván, ebből 517 ezer volt az aktív és 201 ezer a megszűnt mulasztás. Az aktív szám 5 ezerrel több, mint februárban.
A banki feketelistára azok az adósok kerülnek fel, akiknek a havi minimálbért meghaladó – ez most 290 800 forint –, és legalább 90 napja folyamatosan tartó lejárt tartozásuk van a bankoknál, lízingcégeknél vagy más pénzügyi vállalkozásoknál. Ennek a két feltételnek egyszerre kell teljesülnie, így akár egy évbe vagy még több időbe telhet, mire a negatív adóslistán találja magát egy rendszertelenül törlesztő ügyfél.
A portál szerint a márciusi növekedés azért aggasztó, mert évek óta nem fordult elő olyan, hogy nőtt a feketelista hossza. A BISZ honlapján 2020-ig vannak fent visszamenőleg adatok, azóta folyamatosan csökkent a rossz lakossági adósok száma Magyarországon, idén februárban volt a mélyponton. Akkor 512 ezer aktív mulasztást és 202 ezer megszűnt mulasztást tartottak nyilván. A megszűnt mulasztások (más néven passzív KHR vagy passzív BAR) között azokat a hitelszerződéseket tartják nyilván, amelyeknél az adós már rendezte a lejárt tartozását, de még nem telt le az egyéves türelmi idő. Amikor az letelik, leveszik az adóst a listáról.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból már sejteni lehetett, hogy a folyamatosan javuló trend hamarosan véget ér, és a negatív adóslista ismét hosszabbodni fog. A 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek állománya ugyanis bizonyos hiteltípusoknál emelkedni kezdett. A személyi hiteleknél 2024 első negyedévében volt a csúcson, akkor a nettó állomány meghaladta a 16,5 milliárd forintot. Ez akár 8-10 ezer szerződést is jelenthetett. A folyószámla- és kártyahiteleknél tavaly félévkor volt csúcson a 90 napon túl késő állomány, 9,7 milliárd forint volt ez a volumen. Ezeket a hiteleket folyamatosan fizetik vissza az adósok a jövedelmükből, lejárttá jellemzően csak akkor válnak, ha az adós túllépi a hitelkeretét, mert nem tud már eleget törleszteni. Ilyenkor a bankok felmondhatják a folyószámlahitel-szerződést, ami által azonnal lejárttá válik a tartozás.
A magyar lakosság egyébként nemzetközi viszonylatban és saját korábbi szintjéhez képest sem számít különösebben eladósodottnak, a problémát tehát inkább az okozhatja, hogy sokaknak nem úgy alakult az anyagi helyzete, jövedelme, mint amire korábban számított. Ez nem annyira meglepő tekintetbe véve, hogy az év elején a kormány által beharangozott repülőrajt ellenére a magyar gazdaság több kulcságazata régóta szenved, ami az ott elérhető béreken is nyomot hagyhat.
