Soha nem látott pénzeket kaszálnak az amerikai gigacégek. De miért?
Soha nem látott magasságokba kerültek az amerikai vállalati profitok a Fortune magazin havi számában megjelent összefoglaló szerint. A Fortune 500-as lista cégadatait összefoglaló adatbázis szerint a top 20 cég nyeresége így alakult tavaly:
A lap szerint az előző pénzügyi évben mért 1,87 billió (ezer milliárd) dolláros összesített bevétel a lista történetében a legnagyobb szám, vagyis nominális értelemben még sosem termelt ennyit az 500 nagy amerikai cég. (Reálértéken 2022, vagyis a nagy infláció nemzetközi éve még ennél is egy kicsivel több profitot hozott.) Forintban mostani árfolyamon ez: 661 049 675 000 000.
Ezek elképzelhetetlenül nagy összegek, a magazin első listája készítésekor, 1955-ben még együttesen 8,3 milliárd dollár nyereséget regisztrált, ami mai árfolyamon 96 milliárd dollárnak felelne meg. Ennek oka nem az, hogy az összes cégnél javult volna a nyereségráta: a listán szereplő cégek az elmúlt 71 év átlagában 5-7 százalékos bevételarányos nyereséget értek el. Az egyik ok a Fortune szerint részint abban keresendő, hogy a cégek az elmúlt három évtized folyamán gigászi méreteket öltöttek: a listán szereplők még az inflációval korrigálva is 12,5-szer annyi bevételt termeltek 2024-ben, mint 1955-ben, és több bevétel több profitot jelent még ugyanolyan nyereségráta mellett is.
A másik nagy különbség az, hogy vannak azért cégek, amelyeknél tényleg hatalmas marginok keletkeznek. Az ötszázas lista élbolyában ma már sok olyan vállalat található, amelyeknek eszközértéke relatíve alacsony, mert technológiában vagy a pénzügyi szektorban utaznak, és nem például gyártásban. Ezek rendszeresen 30 százalékos vagy annál nagyobb profitokat termelnek, így a 2024-es lista összesített profitjának már 53 százalékát adták.
A St. Louis-i FED vállalati profitok kilövését magyarázó cikke szerint mégsem ezek a cégek felelősek a legnagyobb arányban azért, hogy a nemzeti össztermék-statisztikában egyre nagyobb részt tesznek ki a vállalati nyereségek az Egyesült Államokban. Ez a szám immár 16 százalékon, rekordszinten áll, miután 2020 óta folyamatosan nő.
Az elemzésben az áll, hogy ha a pénzügyi szektort kivesszük a képletből és csak a reálgazdaságot nézzük, a céges profitok óriásira duzzadásáért a kis- és nagykereskedelem, az építőipar, a feldolgozóipar és az egészségügy felelősek legfőképp. Ezek az ágazatok a vállalati nyereségek Covid utáni emelkedésének 73 százalékát adták.
Vagyis éppen olyan cégek kaszáltak hatalmasat az elmúlt években, amelyektől sokat vásárolnak nap mint nap az átlag amerikaiak az alapvető létfenntartáshoz. Ami pedig a céges oldalon profit, az a fogyasztónál plusz kiadás – az elmúlt pár évben több elemzés kimutatta, hogy a 2022 óta bekövetkezett infláció jelentős része vállalati nyereségként csapódott le. Innen nézve nem meglepő, hogy az amerikai szavazók megbüntették a kormányzó Demokrata pártot a tavaly novemberi elnökválasztáson és az elitellenes retorikával kampányoló Donald Trumpra szavaztak többen. Az más kérdés, hogy bejön-e a számításuk, a Trump-adminisztráció ugyanis éppen olyan adócsomagot terjesztett be, amely tovább növelheti az amúgy is hatalmas anyagi egyenlőtlenségeket az országban.
