A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 708,3 ezer, nettó átlagkeresete 486,5 ezer forint volt idén áprilisban – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Az előbbi 9,8, az utóbbi 9,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, a nettó reálkereset 5,2 százalékkal nőtt.
A KSH a prémiumok, jutalmak és egyebek nélküli rendszeres bruttó átlagkeresetet 657,8 ezer forintra becsülte, ami 10,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Ennek az értéke egy hónap alatt 12 ezer forinttal nőtt, és most lépte át először a 650 ezer forintot.
A bruttó mediánkereset a KSH szerint idén áprilisban 564,6 ezer forint volt, ami 10,2 százalékkal magasabb, mint az előző havi érték. A nettó mediánkereset 392,7 ezer forint volt, ami szintén 10,2 százalékos növekedést jelent.
Ezek az adatok pozitív fordulatot mutatnak a fizetések és a reálbérek növekedésének ütemében. Idén márciusig ugyanis hónapról hónapra lassult a béremelkedések üteme, ami az év elején beinduló inflációval együtt ahhoz vezetett, hogy márciusban már csak 3,5 volt a reálbér-növekedés. Áprilisban újra gyorsult a keresetek növekedése, miközben az infláció az árrésstop és egyéb intézkedések miatt csökkent, így 5,2 százalékra nőtt a reálbér-növekedés üteme.
Kérdés persze, hogy a béremelkedésről szóló pozitív adat trendfordulót jelez-e, vagy csak egy egyszeri kiugrásról van szó. Gazdasági növekedés nélkül ugyanis hosszú távon nem nagyon lehet fizetéseket emelni, és ha mégis kell, akkor a cégek elkezdik leépíteni a dolgozóikat, mint ahogy az az elmúlt fél évben a magyar iparban meg is történt.
A reálbér-növekedés üteme komoly hatással lehet a 2026-os választások kimenetelére, amiről itt írtunk hosszabban.
