Kiszivárgott dokumentumok bizonyítják: a Samsung egy harmadik akkugyár felépítésére készült Magyarországon
2022 és 2023 között a magyar kormány arról tárgyalt a Samsung SDI vezetésével, hogy a dél-koreai cég az első két gödi üzem mellett egy újabb hatalmas akkumulátorgyárat is felépítsen Magyarországon – tudtuk meg több egymástól független forrásból. Hozzánk eljutó dokumentumok szerint az ilyen projekteket koordináló Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) Göd és a szomszédos Csomád közötti területeket ajánlgatott a Samsungnak a beruházáshoz.
A dokumentumok szerint a Samsung vezetése „nagyon pozitív visszajelzést” kapott a magyar kormánytól arra, hogy újabb nagyberuházásra készül. E szerint a cégben úgy értékelték, a kormány „teljes mértékben elkötelezett, hogy meggyőzze a Samsungot, hogy a beruházást Magyarországon valósítsa meg”. Egy hozzánk eljutó fotó szerint a csomádi helyszínt még a Samsung koreai vezetése is bejárta.
A dokumentumok alapján a külügyminisztérium felügyelete alatt álló HIPA részletes helyszínajánlásokat adott a Samsungnak az új gyárhoz. Ezek között volt egy 97 hektáros és egy 162 hektáros terület, amelyek Göd és a mellette lévő, 1800 fős Csomád között helyezkednek el. A két terület néhány kilométerre lett volna a Samsung SDI már működő gyárától, azokhoz az infrastruktúrát az államnak teljes egészében újonnan kellett volna kiépítenie.
A Samsung végül parkolópályára tette a beruházási terveit, és a csomádi fejlesztéstől is elálltak.
Még kész sem volt a második gyár, amikor már tervezték a harmadikat
A dél-koreai Samsung SDI 2001-ben nyitotta meg katódsugárcsöveket, tévéképernyőket és mobiltelefon-kijelzőket készítő gyárát a Pest vármegyei Göd mellett. Az üzemet 2014-ben bezárták, majd nem sokkal később átépítették, és 2017-től akkumulátorokat kezdtek gyártani benne. Ezt az átalakított üzemet nevezték később első gyárnak.
2019-ben a Samsung bejelentette, hogy 390 milliárd forintból bővíti az akkugyárát. Ehhez a korábbi gyártól délre eső területeket vették meg, ahol kivágtak egy erdősávot, és két ütemben, 2019-ben és 2021-ben felépítettek egy, az elsőnél is nagyobb gyáregységet. Ezt hívják azóta második gyárnak.
A Samsung ebben az időszakban exponenciálisan tudta növelni az eladásait és a gödi gyártását, amit jól mutat, hogy 2018 és 2022 között, mindössze négy év alatt 20 milliárd forintról 1630 milliárd forintra ugrott a cég árbevétele. A cég újabb és újabb európai megrendeléseket kapott, a gödi gyárban pedig egymás után üzemelték be a gyártósorokat, amelyeken hónapról hónapra egyre több akkumulátort gyártottak. 2023-ban aztán elkezdett terjedni, hogy a Samsung egy harmadik gyárat is felépítene Gödön.
A harmadik gyár legendája, amit azóta sem sikerült eloszlatni
A Samsung harmadik, Gödre tervezett gyárának híre 2023 elején kezdett el terjedni a magyar nyilvánosságban. A koreai sajtó alapján január 12-én először a villanyautosok.hu írta meg, hogy a Samsung egy olyan akkugyár építését tervezi Gödön, amelyben kifejezetten a BMW részére gyártanának akkumulátorokat. A két cég 2009 óta működött együtt, a terv az lett volna, hogy a harmadik gödi gyárból szállítják majd az aksikat a BMW akkor már épülő debreceni üzemébe.
Ebben az időben zajlott a Samsung második gödi gyáregységének további bővítése, ami miatt 2023. január 31-én Gödön közmeghallgatást kellett tartani. Ezen a helyiek rákérdeztek a harmadik gyárra, a Samsung képviselői azonban tagadták, hogy annak megépítésére készülnének. A meghallgatás után a Telex több forrása is azt állította, ez hazugság volt, szerintük ugyanis akkor már rég zajlott a harmadik gyár előkészítése. Ahogy egyikük fogalmazott: „Ha már nem akarják elmondani az igazat, legalább ne hazudnának ennyire nyíltan az emberek szemébe!”
Bár a Samsung környékén továbbra is keringtek a harmadik gyárról szóló pletykák, a téma ekkor lekerült a napirendről. 2024 márciusában aztán az Elec nevű akkuipari szaklap írta meg, hogy miközben a Samsung bővíti a második gödi gyárát, eldöntötte, hogy felépít egy harmadik magyarországi gyárat is. A hírt az Átlátszó nyomán a magyar média nagy része átvette, a külügyminisztérium és a cég azonban tagadta, hogy erről lenne szó.
A sajtóval egyébként nem kommunikáló Samsung Kammerer Zoltán gödi polgármester kérdésére akkor azt írta: „Nem újdonság az SDI második gödi gyáráról szóló álhír. Tavaly hasonló hírek jelentek meg néhány médiumban. Mint akkor megerősítettük, most is megerősíthetjük, nincs, és soha nem is volt olyan terv, hogy a cég a jelenlegi területén kívül építsen bármit a városban.” A külügyminisztérium ezzel párhuzamosan azt közölte: „Ez egy olyan bővítés, amely már régóta mindenki számára látható az autópályáról is. Arról nincsen szó, hogy a Samsung SDI a meglévő területén kívül bármilyen további gyárépítést tervezne.”
Több egymástól független forrásunk és hozzánk eljutó dokumentumok szerint ez legalábbis csak félig igaz.
Hosszú ideje akartak egy másik gyárat
Az elektromos autók piaca az Európai Unióban a koronavírus-járvány után az akkor még komolyabban vett környezetvédelmi célkitűzések és a nagylelkű állami támogatások miatt gyorsan bővült. Az autógyártók többsége akkor még azt kommunikálta, hogy már a 2035-ös európai uniós határidő előtt, 2030-ban leáll a belső égésű motorral felszerelt autók gyártásával, ami azt jelentette, hogy az akkumulátorok iránti igény exponenciális növekedése legalább addig tartani fog.
A 2020-as évek elején még szinte mindegyik európai autógyártó a három koreai akkugyártótól, az LG Chemtől, a Samsung SDI-tól és az SK Ontól vette az akkumulátorokat, amelyek rengeteg pénzből bővítették az európai gyáraikat. A bővülés léptékét mutatja, hogy a magyarországi Samsung SDI 2019-ben nyolcszorosára, 2020-ban háromszorosára, 2021-ben másfélszeresére, 2022-ben kétszeresére, majd 2023-ban pedig ismét majdnem másfélszeresére növelte árbevételét. Ebben az időben ráadásul több autógyártó is új, közös akkugyárak felépítéséről tárgyalt ezekkel a cégekkel.
Információink szerint a Samsung SDI 2020 és 2023 között több különböző verzióban azt tervezte, hogy a most ismert első és második gyár mellett, azok területén kívül még legalább egy, de akár három új akkumulátorgyárat is felhúzna Gödön. Úgy tudjuk, különböző időpontokban a cégen belül különböző tervek futottak, és a magyar kormányzati szereplőknek is különböző terveket prezentáltak, ahonnan ezekre az idő múlásával eltérő visszajelzéseket kaptak.
Több forrásból úgy tudjuk, hogy a Samsungnak egyrészt voltak olyan tervei, amelyek részeként a saját gyártását skálázta volna fel újabb és újabb gödi üzemek építésével. Ezzel párhuzamosan – illetve részben más időszakokban – azonban voltak olyan tervek is, amelynek részeként a cég egy-egy autógyártóval közösen tervezett, vagy külön, dedikáltan annak a felépített gyárnak keresett helyszínt, amikor is szintén felmerült Göd környéke.
Az egyik ilyen projekt az a 2023 elején kiszivárgó terv volt, amelyben a Samsung felépített volna Gödön egy teljesen új gyárat a BMW friss megrendeléseinek kiszolgálására. Ez a projekt azonban nem sokkal később kútba esett. Bár németországi gyáraiba a BMW továbbra is a gödi üzemből vásárolt akkumulátorokat, 2023 májusában úgy döntött, hogy a debreceni üzembe a kínai Eve Powertől és a CATL-tól veszi majd az aksikat. Az Eve így kifejezetten a BMW kérésére kezdett Debrecenben, közvetlenül a BMW-gyár mellett egy új akkumulátorgyár építésébe.
A Samsung különböző időszakokban több másik nagy autógyártóval is tárgyalt közös vállalat vagy külön, egy megrendelőt kiszolgáló, dedikált gyár építéséről.
- A Volvóval 2019 óta vannak stratégiai szövetségben, és 2022-ben a koreai sajtó és egy, a magyarországi Samsunghoz közeli forrásunk szerint valóban felmerült, hogy egy közös leányvállalatot hozzanak létre, amihez helyszínt kerestek.
- A Volkswagennek régóta szállít akkumulátorokat a Samsung, és a cégcsoport hosszú ideje próbálja csökkenteni a függőségét, itt is felmerülhetett egy közös vállalkozás.
- Ugyanerről tárgyalhattak a Fiat, Peugeot és Citroën autókat gyártó Stellantisszal is. Velük az Egyesült Államokban meg is egyeztek egy közös cég alapításáról, de a Stellantis Európában végül a Samsung helyett a CATL-lal épít közös gyárat.
Azt, hogy a Samsung helyszínt keresett egy, a göditől független gyár felépítésére, az is alátámasztja, hogy az elmúlt években többször is felbukkantak olyan hírek, amelyek szerint másik kelet-közép-európai országokban építenének fel egy-egy új akkugyárat. Tavaly augusztusban például a kínai Metal.com nevű fémipari szaklap írt arról, hogy a Samsung SDI kétmilliárd euróból a lengyelországi Gdańskban (Danzig) építene akkugyárat, decemberben pedig a Taogent LinkedIn-oldalán jelent meg egy hasonló hír Csehországgal.
A harmadik gyár igaz története
Információink szerint a Samsung a második gyár első ütemének építése idején még azzal számolt, hogy az exponenciálisan növekvő kereslet miatt ezt a gödi telephelyet a második gyáron túl déli és nyugati irányba is bővíti. Ez azt jelentette volna, hogy a Göd és Dunakeszi közötti erdő helyén, valamint közvetlenül az autópálya túloldalán is felhúztak volna egy-egy új gyárrészt.
Arról, hogy pontosan hol mi épült volna, több forrásból több verziót hallottunk, az egyik, Samsunghoz közel álló forrás szerint a második gyár építése idején már kész volt a harmadik, a negyedik és az ötödik gyár terve is. A harmadik és a negyedik a mostani gyáraktól délnyugatra, a Dunakeszi és Göd közötti erdő helyén állt volna, az ötödik pedig az autópálya túloldalán. Azt viszont a forrásunk leszögezte, hogy ezekre a tervekre soha nem volt hatósági engedély, és szerinte az „ázsiai megalománia” része volt, hogy ekkora léptékű bővítéseket rajzoltak fel a tervezőasztalra.
Bár ezekről a lehetséges fejlesztésekről soha nem adtak ki hivatalos tájékoztatást, vannak jelek, amelyek szerint a kormányzati döntéshozók pontosan tudtak ezekről. A legegyértelműbb ezek közül, hogy 2020-ban, amikor Samsung gyárának területét különleges gazdasági övezetté nyilvánították – illetve később, amikor annak területét kibővítették –, ugyanilyen besorolás alá kerültek a gyártól nyugatra, délnyugatra és délre fekvő területek is, köztük a Dunakeszi és Göd közötti erdő teljes területe.
A Gödi Különleges Gazdasági Övezetbe tervezett beruházásokról 2023-ban egy megvalósíthatósági tanulmány is született, amelyet az Átlátszó 2024-ben kért ki közadatigényléssel. A tanulmány azt írja, a Samsung fejlesztéseinek „új zöldmezős területigénye a társaság tájékoztatása szerint jelenleg nem azonosítható, 2024-ig születik erről döntés – valamennyi későbbi fejlesztési ütem a piaci igényeknek és a mindenkori világgazdasági helyzetnek megfelelően alakul”. Vagyis a tanulmány szerzői úgy tudták, hogy vannak a második gyáron kívüli bővítési tervek, de szerintük azokról csak 2024-ben akartak dönteni.
A tanulmány ennél sokkal részletesebben ír arról, hogy a különleges gazdasági övezetbe elsősorban „az elektromos hajtáslánc értékláncához kapcsolódó vállalkozásokat” szeretnének telepíteni, amelyeknek a Samsung SDI gyára jelenti majd a legfontosabb gazdasági vonzerőt. A tanulmány szerint akkuipari sajátosság, hogy a dél-koreai akkugyártók „hozzák magukkal” a dél-koreai beszállítóikat, akiknek érdekük az ügyfeleik közvetlen közelében gyártani, így a tanulmány azzal számol, hogy a gödi különleges gazdasági övezetet a Samsung beszállítói fogják megtölteni.
Ebből aztán nem lett semmi, a Samsungnak 2020-tól kezdődően egy sor beszállítója Magyarországra telepedett ugyan, de egyikük sem Gödre: a legnagyobbak közül a W-Scope Nyíregyházára, az EcoPro pedig Debrecenbe, míg több más koreai akkuipari beszállító a tatabányai ipari parkba. Ahogy az Átlátszó is írja, a különleges gazdasági övezet területén végül a Power Pak nevű magyar csomagolásgyártó épített egy üzemet, aminek azonban nincs köze az akkugyártáshoz.
Beszédes az is, hogy a különleges gazdasági övezet kijelölésekor a Göd és Dunakeszi közötti erdő teljes területét az övezetbe sorolták – igaz, ezt aztán nem jelölték ki ipari fejlesztésre. Ezzel együtt nehéz elképzelni, hogy miért kellett egy teljes erdőt különleges gazdasági övezetté nyilvánítani, ha nem azért, mert volt egy cég, ami azt tervezte, hogy később arra bővíti a gyárát.
Bárhogy van, úgy tudjuk, hogy a tanulmány megírásának idejében, 2023-ban már lekerült a napirendről a gyár déli irányú bővítésének terve. 2024-ben a kormány és a cég is azt közölte, hogy nincs tervben a gyár területének további bővítése. Tavaly év végén aztán a kormány a különleges gazdasági övezetek intézményét is megszüntette, a terület így visszakerült Göd városához.
Egy teljesen új óriásgyárnak kerestek helyszínt, a szomszédba költöztek volna
A gyár további bővítése mellett volt egy másik terv is, amelynek részeként a Samsung egy teljesen új akkumulátorgyár felépítéséhez keresett helyszínt. A cég ugyanis 2022-ben és 2023-ban a BMW-vel, a Volvóval, a Hyundaijal biztosan, és nagy valószínűséggel a Stellantisszal és a Volkswagennel is tárgyalt egy közös vagy dedikált gyár felépítéséről, amelyhez új helyszínt kerestek.
A Samsung ezekkel a tárgyalásokkal párhuzamosan több európai ország befektetési ügynökségével is egyeztetett a tervezett gyárak helyszínének kiválasztásáról. Úgy tudjuk, hogy informálisan több kormányzati szereplőt, formálisan pedig a Nemzeti Befektetési Ügynökséget is tájékoztatták ezekről a tervekről, és ajánlatokat kértek egyrészt egy beruházási helyszínre, másrészt arra, hogy a kormány milyen közvetlen pénzügyi támogatással és egyéb szolgáltatással tudja segíteni a beruházást.
A két fél szempontjairól különböző forrásainktól különböző verziókat hallottunk. Ezek között volt olyan, amely szerint a Samsung magyarországi vezetése mindenképp szerette volna, ha a következő gyár a gödi közelében épül meg. Egy másik verzió szerint a cég koreai vezetése sokáig szintén Magyarországot részesítette előnyben, miután azonban a közhangulat 2023-ban egyértelműen az akkugyárak ellen fordult, már más helyszíneket is határozottan fontolóra vett, például az említett Lengyelországot és Csehországot.
Úgy tudjuk, a magyar oldalon is több, egymásnak ellentmondó szempont érvényesült. Orbán Viktor a 2023-as évértékelőjében hirdette meg a „Hunnia és Pannónia egyesítéséről” szóló programját, aminek lényege, hogy az új ipari beruházásokat az ország északkeleti és délkeleti részére koncentrálják. Ez azóta látványosan érvényesül, és ennek részeként került egy sor akkuipari beruházás Debrecenbe és Nyíregyházára, a BYD autógyára pedig Szegedre.
Hallottunk olyan verziót, amely szerint bizonyos kormányzati szereplők a Samsung tervezett beruházásánál is érvényesítették volna ezt az elvet és a HIPA egy ponton szombathelyi, pécsi, gyöngyösi, szegedi és miskolci helyszíneket ajánlott a cégnek. E szerint más kormányzati szereplők – köztük egy forrásunk szerint Tuzson Bence, Göd országgyűlési képviselője – amellett lobbiztak, hogy a HIPA egy Göd melletti helyszínt javasoljon.
Politikai szempontból emellett szólhatott, hogy a gödi üzem abban az időben a különleges gazdasági övezet része volt, így az iparűzésiadó-bevételét a vármegyei önkormányzaton keresztül környékbeli civil szervezeteknek – köztük kormánypárti sajtótermékeknek – osztották újra. Vagyis egy új beruházással járó pluszadóbevétel abban az időben jó szavazatszerzési lehetőségnek tűnhetett Tuzson Bencének.
Bármelyik verzió áll közelebb a valósághoz, hozzánk eljutó információk szerint a HIPA 2023 tavaszán két, a Göddel szomszédos Csomádon található helyszínt javasolt a Samsung beruházására. Mindkét helyszín Göd és Csomád között, az utóbbi közigazgatási területén helyezkedett volna el. Az egyik egy 96, a másik egy 162 hektáros terület lett volna, amelyek azért sokkoló méretek, mert utóbbi az első két gyárnak otthont adó gödi területnél is nagyobb.
Az előkészítő dokumentumokban ilyen térképek vannak:
A dokumentumok megjegyzik, hogy mindkét helyszín kiválasztása esetében további infrastruktúra-fejlesztésekre lenne szükség, ki kellene építeni többek között a gáz-, a víz-, a szennyvíz- a telefon-, az internet- és az áramkapcsolatot is. A 96 hektáros helyszín esetében további problémaként jelölték meg, hogy a telken két nagy teljesítményű elektromos vezeték is átmegy, illetve annak közepén egy erdő található, amit a gyár felépítése esetén ki kell vágni.
A csomádi helyszínek mellett szólt volna, hogy ekkoriban Gödön az akkugyár bővítése már egy jócskán átpolitizált kérdéssé vált, a csomádi helyszínekkel viszont néhány kilométerrel arrébb, de már a városon kívül tudtak volna egy teljesen új gyárat felépíteni. És itt érdemes visszamenni a Samsung 2024 márciusában kiadott válaszára, amely szerint „megerősíthetjük, nincs, és soha nem is volt olyan terv, hogy a cég a jelenlegi területén kívül építsen bármit a városban”. A válasz tehát a városra, vagyis Göd közigazgatási területére vonatkozik.
A csomádi terveket támasztja alá, hogy abban az időben a magyar kormány egy új főút megépítését tervezte az M2-es és az M3-as autópálya között. A 301-es főút Csomád és Fót között haladt volna, pont azok mellett a telkek mellett, amelyeket a fenti térképen Option 1 néven a Samsungnak beruházásra ajánlottak. A 301-es út M2-es autópálya felőli csatlakozását azóta megépítették, magát az utat azonban még nem.
A csomádi projekt komolyságát bizonyítja, hogy egy birtokunkba került fénykép szerint a Samsung SDI koreai vezetése egy magyarországi látogatás alatt helyszínbejáráson is részt vett. A fénykép helyszínét azonosítani tudtuk, a fotó az Option 1 néven futó csomádi területen készült. A fényképen szereplő két, a Samsunghoz kötődő személyt is azonosítani tudtunk. A fényképet forrásvédelmi okokból nem közölhetjük.
A csomádi fejlesztéssel kapcsolatban megkerestük a Samsungot, a Nemzeti Befektetési Ügynökséget felügyelő Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a Tuzson Bence vezette Igazságügyi Minisztériumot, de választ egyik helyről sem kaptunk. Megkerestük Klement Jánost, Csomád polgármesterét, aki a projektről és a Nemzeti Befektetési Ügynökségről azt írta: „Sem engem, sem Csomád Község Önkormányzatát nem keresték meg ez ügyben.”
Később részletes kérdéssorral kerestük meg Klement Jánost, tájékoztatva őt a 96,7 hektáros és a 162 hektáros beruházási területekről szóló tervekről. Ezekről azt mondta: „A Csomádi önkormányzatnak nincs ilyen nagyságú külterületi ingatlana. A külterületi ingatlanok zömében osztatlan közös magántulajdonban vannak, főleg ilyen nagy területek. Amennyiben a magántulajdonosokat megkeresték volna esetleges vásárlási szándékkal, az tudomásomra jutott volna.”
Amikor megkérdeztük, hogy támogatna-e egy ekkora léptékű beruházást, azt írta: „Ha megkerestek volna, ebben az ügyben a település lakói és az önkormányzat döntene.”
Megfordult a világ a Samsunggal, lekerült a pályáról az új fejlesztés
Ahogy az akkumulátorgyártásról szóló, nemrég megjelent elemző cikkünkben írtuk, 2023-ban jelentős fordulat állt be az akkumulátoriparban, ekkorra ugyanis túlkapacitások alakultak ki a piacon, amit eszeveszett ár- és technológiai verseny követett. Elkezdett elterjedni egy olyan technológia, amelynek használatára a Samsung még nem volt képes, és a kínai versenytársak belevágtak Európában az olcsóbb és – most éppen – jobbnak számító akkumulátorok árulásába.
A technológiai és árversenyben való lemaradás miatt 2023-tól kezdődően a Samsung több volt ügyfele arról döntött, hogy inkább mástól vásárolja majd az akkumulátorai nagy részét. A legnagyobb veszteség a Samsungnak valószínűleg a BMW volt, ami a CATL-lal és az Eve Powerrel társult, és hasonlóról döntött a Stellantis is. A Samsung partnerei közül mostanában szintén a CATL-lal barátkozik a Volvo és a Volkswagen-csoport is.
A piaci helyzet megváltozása a magyar akkugyárak teljesítményén is meglátszik, ez ugyanis a 2023. őszi csúcshoz képest az idei év elejére felére esett vissza. A válság az SK mellett a Samsungot is durván érintette, a cég árbevétele a 2023-as 6 milliárd euróról 2024-re 4,4 milliárd euróra csökkent. A cég 2024 végére a korábban futó gyártósoraiból többet leállított, ezenkívül több ezer külsős és több mint ötszáz belsős munkatársát építette le. A Samsung SDI az ügyfelei elvesztése miatt az idei első negyedévre masszívan veszteségessé vált.
A radikálisan megváltozott piaci környezetben a Samsung információink szerint a fiókba rakta a további európai fejlesztésekről szóló terveit, igaz, azokat egy újabb piaci fordulat esetében megint aktiválhatja majd. Van olyan forrásunk, aki szerint a magyarországi közhangulat 2023-as megváltozása után a Samsung vezetése inkább egy másik európai országot választana, ha egy új európai beruházásról kellene döntenie.
A Samsungnak a 2023-ban levegőben lógó nagy üzletek közül végül a Hyundai-dealt sikerült megkötnie, amivel a tervek szerint 2026 és 2032 között tartósan nagy volumenű megrendelésekhez juthatnak majd. Ezeknek az akkumulátoroknak a legyártásához végül nem építettek fel külön gyárat, ehelyett ezt a második gyárban valósítják meg.
Folytatódott a bővülés, de a gyár területén belül
Tavaly áprilisban, tehát nem sokkal a harmadik gyár hírének újbóli felröppenése után a Pest Vármegyei Kormányhivatal közleményéből derült ki: a Samsung engedélyt kért arra, hogy 43 ezer négyzetméterrel bővítse a gyárát. Az akkori bejelentés szerint a meglévő 12 mellé további 4 gyártósor megépítését tervezték, és a hét mellé további három kazán építésére kértek engedélyt. A bővítéssel a tájékoztatásuk szerint 20 százalékkal nő a gyár kapacitása.
A bővítést abban az időben el is kezdték, a Google Earth légi felvételein például pontosan látszik, hogy 2024 márciusa és júliusa között a korábbi második gyártól északnyugatra és délkeletre lévő területeket is felástak, illetve lealapoztak. A fejlesztésekről a legfrissebb terveket idén júniusban Szijjártó Péter külügyminiszter is feltöltötte a Facebook-oldalára, a tavaly elkezdett bővítés a képen sárgával látszik:
A képen jobboldalt (tehát a valóságban északon) látható a Samsung 2017-ben átadott első üzeme, amit itt Factory 1, tehát első gyár néven emlegetnek. Középen és baloldalt (tehát a valóságban dél felé) láthatók a Factory 2, tehát a második gyár különböző részei. Ezek közül a már működő részek fehérrel, a tavaly elkezdett és még épülő részek pedig sárgával vannak jelölve. Az épületrészek számozásából látszik, hogy a már meglévő részeket 2-1 számmal, a most épülőket pedig 2-2 számmal jelölik, ami a második gyár első és második egységét jelöli.
Szijjártó Péter a kép nyilvánosságra hozásával – valószínűleg akaratlanul – azt is elárulta, hogy a Samsung SDI merre tervezi az esetleges további bővülését. A képen ugyanis Future, vagyis jövő felirat szerepel a most épülő gyárrész és az autópálya közötti 96×650 méteres, zöld színnel jelölt hosszúkás területen (ezt most az építkezéshez használják). Ezt eleve nem lehet máshogy értelmezni, mint hogy a cég azon a most kihasználatlan területen potenciálisan egy további gyáregység felhúzását tervezi, és a Telexnek más forrásból is megerősítették, hogy létezik ilyen terv.
A Samsung SDI az utóbbi időben azzal került be a hírekbe, hogy elfogyott a pénze, ezért kénytelen volt új részvényeket kibocsátani, amiből viszonylag rövid idő alatt körülbelül 400 milliárd forintot kalapozott össze. A cég már a részvénykibocsátás előtt közölte, hogy a pénzt a magyarországi gyárra költené, a pénz összegyűjtése után pedig azt is bejelentették, hogy felújítják az első gyárat, és bővítik a másodikat.
Ez utóbbi a tavaly óta zajló, a fenti ábrán sárgával jelölt beruházást takarja, amelynél az építkezés már tavaly év eleje óta tart ugyan, de a gyártósorok telepítése még csak most következik. (A részvénykibocsátásra valószínűleg azért most volt szükség, mert a gyártósorok telepítése jóval többe kerül, mint az épületek felhúzása.) Ezekben az új épületrészekben a Samsung prizmikus, NCA-alapú akkumulátorokat gyárt majd a Hyundainak és a Kiának, amelyek egy hosszú távú megállapodás részeként 2026 és 2032 között félmillió elektromos autóba való akkumulátort vesznek majd.
A mostani állapot tehát az, hogy a befejezéséhez közeledik a Samsung második gyárának második gyáregysége. Ha a cég a jövőben bővíteni is fog, akkor azt a Szijjártó Péter által közölt terveknek megfelelően a második gyár mellett, a mostani épületek és az autópálya közötti területen teszi majd meg. És ezen a ponton megegyeznek a KKM és a Samsung közlései, valamint a koreai sajtó és a Telex értesülései arról, hogy jelenleg nincs tervben a gyár területén kívül újabb beruházás.
Úgy tudjuk, hogy a 2017-ben elindított első gyár gyártósorainak egy része már hónapok óta áll, és azok technológiailag elavultak, így az utóbbi időben felmerült, hogy azokat leselejtezzék és a helyükre újakat telepítsenek. Ez a jelenség jól jelzi, hogy ha a Samsung új megrendeléseket kap, amihez új gyártósorokra lesz szüksége, azokat várhatóan be tudja majd tenni a már meglévő épületekbe. De ha mindenképpen szüksége lesz is egy új épületre, akkor még mindig meg tudja építeni azt a Szijjártó Péter által nyilvánosságra hozott térképen Future felirattal jelzett területen, ahol most a konténerek állnak.
Az évek óta találgatások tárgyául szolgáló, az első két gyár területén kívül megépítendő „harmadik gyár” tehát valószínűleg sem Gödön, sem Csomádon nem fog megvalósulni. Az viszont, ahogy ezt eltitkolták a nyilvánosság elől, mindenképpen tanulságos fejezet a magyar akkumulátoripar történetében.
