Szuperkedvezményes kötvényekkel is segítette a Matolcsy György vezette jegybank az alapítványi botrányban érintett cégeket
A jegybanki alapítvány botrányos gazdálkodásáról szóló márciusi számvevőszéki jelentés mindössze az eredeti tőke elvesztését vizsgálja, viszonylag kevés szó esett március óta arról, hogy a jegybank egy csatornán további közel 100 milliárd forintot pumpált az egész alapítványi rendszerbe, írja a 24.hu cikke. A lap azt gyűjtötte össze, mennyit jegyeztek le az MNB-alapítvány körüli cégek és a Matolcsy György volt jegybankelnökhöz közeli holdudvar a Növekedési Kötvényprogramból (NKP), hogyan segíthette a kedvezményes hitel az ingatlanmanővereket. Arra, hogy a kötvényekből pontosan mennyit jegyzett le a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az új, Varga Mihály-féle vezetés sem válaszolt a 24.hu-nak.
Arról korábban a Válasz Online is írt, hogy Magyar Nemzeti Bank az indulótőkén felül más módon is etette a jegybanki alapítvány köré font hálózatot, segítette az ahhoz kapcsolódó ingatlanbizniszeket. A 24.hu szerint a Növekedési Kötvényprogramban közel 100 milliárd forint, nagyon kedvezményes forráshoz jutott két, a jegybanki alapítványhoz, illetve a Matolcsy-klánhoz kapcsolódó cég. Az NKP a jegybanki 2019-től futó programja, ahol vállalkozások kötvénykibocsátásra kaptak lehetőséget. A kötvények 70 százalékát maga az MNB jegyezhette le, a cégek a hozzájuk befolyó pénzből beruházásokat hajthattak végre. Az egész program lényege az igen kedvező, jellemzően 2-6 százalék közötti, fix kamat. Az NKP-t sok kritika érte amiatt az elmúlt években, hogy túl olcsó forrást jelent a résztvevők, gyakran kormányközeli cégek számára.
Ami az MNB-ügyet érinti, a kötvénykibocsátók minősítését tartalmazó listán szerepel a SkyGreen Buildings és a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt., illetve anyavállalata, a lengyel Globe Trade Center is. A GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő összesen 59,4 milliárd forint kötvénykibocsátásra kapott lehetőséget, 3 százalék alatti kamattal. Ebből a 2030 decemberében lejáró, 39,6 milliárd forintos csomag 2,26 százalék kamatozású, a 2031. márciusi lejáratú, 19,8 milliárd forintos adag 2,6 százalékkal kamatozik. A GTC neve onnan lehet ismerős, hogy az MNB-alapítványok vagyonának egy része ennél a lengyel csoportnál kötött ki, a cég azonban az MNB-alapítvány pénzét kezelő Optima érkezése után lassan elvesztette a nemzetközi vezetését, a részvényárfolyam pedig durván beesett arról a szintről, hol az Optima beszállt.
A másik cég, a SkyGreen Buildings összesen 32 milliárd forint kötvénykibocsátásra kapott lehetőséget az NKP-ben, ebből 25 milliárdot 2020 decemberében, évi 3 százalék fix kamatozással, 10 éves lejárattal, 2021-ben pedig még 7 milliárd névértékű kötvényt bocsátott ki. A cég két magántőkealap, a Sky I. és a Sky II. tulajdonában van, de ezek tulajdonosi köre nem nyilvános. Kezelőjük a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt., ami Száraz István érdekeltsége, Száraz a volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak régi barátja.
A 24.hu érdeklődött a Varga Mihály vezette jegybanknál, hogy a két cég mennyi kötvényt bocsátott ki, pontosan mennyit jegyzett le belőlük az MNB, és jelenleg mekkora a jegybank kitettsége a kötvénykibocsátásokban, illetve bevonta-e a jegybank az átvilágításokba a kötvényügyleteket, és összefér-e az, hogy az MNB a kötvénylejegyzéssel közvetve a saját alapítványa érdekeltségének nyújtott hitelt. Az MNB nem reagált a kérdésekre. Keresték az Állami Számvevőszéket is, akik azt felelték, a kérdéskör nem tartozott a vizsgálat fókuszába, az ellenőrzés fókusza a jegybanki alapítvány, a PADME ellenőrzése volt.
Az ügyben mi is kerestük a jegybankot, ami azt válaszolta, „az NKP program keretében történő jegybanki vásárlásokról, valamint kötvénykibocsátásokról kiadott tájékoztatók nyilvánosan elérhetők az MNB és a Budapesti Értéktőzsde honlapján”.
A cikket frissítettük a jegybank reakciójával.
Az MNB-ügy
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
A Telex júniusban dokumentumfilmben is feldolgozta az MNB-botrányt, amit ezen a linken lehet megnézni.