Júniusban megint gyorsult a drágulás, 4,6 százalékkal nőttek az árak Magyarországon

2025 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak az árak – derül ki a KSH friss jelentéséből.

2024 júniusához képest az élelmiszerek ára 6,2 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,9 százalékkal), ami meghaladja az előző havi, szintén meglepően magas drágulási ütemet is. Júniusban az elemzők sem számítottak érdemi árcsökkenésre, de a Portfolio cikke szerint némileg így is rosszabb az adat, mint a várakozások voltak. A Nemzetgazdasági Minisztérium már korábban jelezte egy, a lapba írt cikkben, hogy az idénytermékek intenzív drágulása felfelé húzhatja az ételinflációt.

Az ételeken belül a tojás 26, a liszt 24,4, az étolaj 22,2, a kávé 20,3, a csokoládé és kakaó 19,6, a gyümölcs- és zöldséglé 14,1, a büféáruk 10,4, a péksütemények 8,1, a tej 7,3, az alkoholmentes üdítőitalok 7,1 százalékkal drágultak. A termékcsoporton belül a margarin ára 31,2, a tejtermékeké 7,2, a párizsi, kolbászé 6,9, a sertéshúsé 2,0 százalékkal mérséklődött. A zöldségek éves alapon 8,4 százalékkal, a gyümölcsök 17,7 százalékkal drágultak.

A háztartási energiáért 8,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 18,4, a palackos gáz 5,8 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,0 százalékkal.

A szolgáltatások 5,4 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a testápolási szolgáltatások 10,1, a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, a járműjavítás és -karbantartás 9,6, a lakbér 9,4, az üdülési szolgáltatások 7,8 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 23,8, a szobabútorok 4,6, az új személygépkocsik 3,7, a használt személygépkocsik 1,0 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 1,0 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,5 százalékkal drágultak.

Az előző hónaphoz, májushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,2 százalékkal mérséklődtek). Az étolaj 2,4, a tojás 1,8, a margarin és az alkoholmentes üdítőitalok 1,2-1,2, a csokoládé, kakaó 1,0, a párizsi, kolbász és a kenyér 0,7-0,7, a sajt 0,6 százalékkal kevesebbe került. A termékcsoporton belül a péksütemények 1,4, a baromfihús 1,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 0,9, a száraztészta 0,7, a büféáruk 0,6 százalékkal drágultak.

A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 0,7 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 1,4 százalékkal többet, a palackos gázért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A szolgáltatások ára átlagosan 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatások 3,7, a sport, múzeumi belépők 2,3, a helyi tömegközlekedés 1,1 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 0,5, a gyógyszer, gyógyáruké 0,2 százalékkal nőtt.

Már az előző, májusi inflációs adat is kellemetlen meglepetést okozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ugyanis az árrésstop ellenére érzékelhetően, az előző naphoz képest gyorsabb ütemben növekedtek a fogyasztói árak (+4,4%). Különösen az élelmiszerek drágultak (+5,9%). Éves alapon most tovább gyorsult a drágulás üteme, némi vigaszt jelenthet, hogy legalább a havi alapú árváltozásban (ha a vendéglátást nem számítjuk) látszik egy kis csökkenés az élelmiszereknél.

A kormány tavasszal vezette be a 10 százalékos árrésstopot harmincféle alapélelmiszerre, később pedig a drogériás termékek egy részére is kiterjesztették. Az árréstop első hónapjában havi alapon 1,3 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak, májusra viszont a trend megfordult, és 0,2 százalékos drágulás következett be. Júniusban a havi alapú növekedés már csak 0,1 százalék volt.