Az Európai Bizottság még inkább a jogállamisághoz kötné az EU-pénzeket, a magyar kormány nem
Miközben az Európai Bizottság még inkább a jogállamisághoz kötné az uniós támogatásokat, a magyar kormány nem támogatja a feltételességet a Politico pénteki cikke alapján.
Várhatóan a jövő héten jelenik meg a bizottsági javaslat a 2028-tól induló többéves (a Politico szerint 2034-ig tartó) büdzséjére. Az uniós testület egyelőre egy februári előtervezetben vázolta az elképzeléseit. Már ott is jelezte, hogy „további biztosítékokat” építene be a jogállamiság megvédésére, ahogy arra a terület bizottsági témafelelőse, Michael McGrath már a kinevezése előtt is célzott. A magyar támogatások már a mostani költségvetésből, a jelenlegi szabályok mellett is részben be vannak fagyasztva, illetve végleg elérhetetlenné váltak, ami miatt Orbán Viktor előre vétóval fenyegetett az új büdzsénél.
Finomítanának a feltételességen, bezárnának egy kiskaput
A költségvetés egy
„áramvonalasított és összehangolt feltételességi eljárást” biztosítana „minden uniós alapra, ami a tagállamoknak allokáltak”
– szögezte le a bizottsági dokumentum, amit a Politico látott.
A magyar támogatások egy részét már a mostani büdzséből is blokkolták, a legnagyobb falatot egy 2020-as rendelet miatt „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről”. Ez attól függetlenül létezik, hogy mit alkudnak ki magáról a büdzséről, és ez alapján zárolták a támogatásokat szétosztó programok közül háromban az oda szánt összegek 55 százalékát. Mellette „horizontális feltételek” miatt blokkoltak három alapból pénzt.
Az elvárásokat ugyan a legnagyobb horizontális feltétel kivételével még hivatalosan nem teljesítette a kormány, de több lap, például a Financial Times értesülései szerint a pénz egy részét úgy igyekszik felszabadítani, hogy a zárolt programokból átcsoportosítja máshová. Ugyanakkor
az Európai Bizottság lecserélné a mostani rendszert, ami „a bizonyos ügyekkel” bajlódó kormányokat „arra csábíthatja, hogy több befektetést irányítsanak át a programok között, hogy elkerüljenek bizonyos feltételeket”.
Mivel a magyar kormány az egyedüli, aminél – a másik 26 kormány közül 25 igen szavazatával – alkalmazták a feltételességi eljárást, elég nyilvánvaló, kire gondolhattak.
A Politico szerint csak azokat a pénzeket zárolnák, amelyek az adott jogsértéshez kapcsolódnak. Tehát ha például a felsőoktatás szabadsága sérül, az csak a felsőoktatási csereprogramot érintené, ráadásul gondoskodnának róla, hogy a pénz így is eljusson a végső felhasználókhoz, például egyetemekhez.
Az Európai Bizottság épp néhány napja adta ki az éves jogállamisági jelentését a tagállamokról, a Magyarországról szóló részben számos hiányosságot sorolt fel.
A Politico szerint kiszivárgott egy dokumentum a magyar álláspontról
A Politico egy olyan dokumentumot is csatolt, amit állítása szerint a magyar kormány küldött ki az előzetes álláspontjaként a többéves költségvetésről. (Ilyen „non-papereket” különböző témákban rendszeresen küldenek a tagállamokból.) A dokumentum eredetiségéről megkérdeztük az EU-ügyi minisztériumot, illetve azt, hogy a kormány mostani álláspontját tükrözi-e. A leírtak következetesnek tűnnek az eddigi nyilatkozatokkal, és nem igazán tartalmaznak újdonságot hozzájuk képest, de egy helyen összefoglalhatják, mit akarhat elérni a kormány.
A dokumentum ellenezte, hogy általános feltételességi rendszert vezessenek be, ami „gyakorlatilag blokkolná a hozzáférést az EU-támogatásokhoz, mesterségesen összekötve azokat »alapértékekkel«”. Azzal érvelt, hogy az ilyen kezdeményezések szembe mennének a versenyképességgel és az egyszerűsítéssel. A dokumentum ugyanakkor épp azzal érvel két mondattal az általánosabb rendszer ellenzése után, hogy
„tapasztalatunk” szerint a mostani következetlen, átfedések és kiskapuk vannak benne. Nem tudta biztosítani az „átlátható, méltányos, tárgyilagos, bizonyítékokra alapozott és pártatlan” eljárást. „Önkényes politikai nyomást” fejtettek ki vele
az uniós költségvetés védelmével össze nem függő területeken. Mindenesetre a kormány „konstruktív partner az EU pénzügyi érdekeinek védelmében”, hiszen ezt például az állam- és kormányfők 2020. decemberi következtetéseiben is megerősítette. (Nem tette hozzá, hogy a csúcs előtt a mostani költségvetés blokkolásával zsarolt a feltételességi rendelet meggyengítésére.)
A dokumentum emellett ellenezte azt is, hogy alapokat vonjanak össze, és reformokért cserébe, egy nemzeti terv alapján osszák ki, mint a 2026-ban lejáró, egyszeri helyreállítási alapnál. Az álláspont „erősen ellenzi”, hogy – a mostani költségvetés harmadát kitevő – felzárkóztatási politikát a helyreállítási alap mintájára alakítsák át. (A kormány májusban nem vétózott meg egy közös miniszteri nyilatkozatot, ami szintén kimondta a felzárkóztatási politika alapvető szerepét, de a jogállamiságét is – utóbbi emlegetésével inkább egy saját, csatolt nyilatkozatban nem értett egyet.)
A mostani költségvetés másik nagy tétele, szintén nagyjából harmada a mezőgazdaság. Ezt a dokumentum szintén megtartaná a két pillérével együtt – az elsővel megy az agrárpénzek túlnyomó része földalapú támogatásként, területarányosan a gazdákhoz. (Azaz minél több földet művel valaki, annál több pénzt kap így.) „Az erős első pilléres intézkedések közvetlen kifizetések formájában, csatolt bevételi támogatással és ágazati beavatkozásokkal támogassák minden gazdák jövedelmének állandóságát”, szögezte le a dokumentum. Felemlegette azt a nyilatkozatot is az agrárpolitika önállóságáról, amit a miniszterek magyar elnökséggel fogadtak el tavaly és amit a kormány az elnökség egyik jelentős eredményének nevezett.
A dokumentum abban is következetesnek tűnik a kormány álláspontjával, hogy
a migrációnál a „fizikai infrastruktúra építésére és fenntartására” is pénzt adna.
Visszatérő panasza volt a déli határkerítés építése után, hogy nem fizetett érte az EU, amire az Európai Bizottságtól az volt a válasz, hogy a mostani szabályok alapján magára a fizikai akadályra nem lehet, de olyan kapcsolódó beruházásokra igen, mint például megfigyelőrendszerekre. Számos kormány nyitott lenne a változtatásra.
A dokumentum szerint „míg Ukrajna csatlakozása nem realisztikus, a Nyugat-Balkán számos tagjelölt országa valószínűleg készen fog állni a csatlakozásra 2034 előtt”. Utóbbiakra a költségvetésben legyen „megfelelő rugalmasság”, előbbi újjáépítésére viszont a büdzsén kívül, önkéntes és ideiglenes alapból fizessenek. (Azaz Magyarország maradhasson ki.)
A dokumentum fontosnak tartotta az erős védelmi ipart is (ami összhangban lenne a kormány törekvéseivel), és jöhetne az új versenyképességi alap, ha az és a kutatási Horizont kezelné az elődeik „túlzott földrajzi egyensúlytalanságát”.
Azt a szöveg is elismerte, hogy a helyreállítási alap mögötti hitel az új költségvetés ötödét emésztheti fel, de amellett érvelt vele, hogy ne vegyenek fel újabb kölcsönöket. (Az Országgyűlés többsége, nagyrészt a Fidesz-KDNP márciusban határozatban fejezte ki „az európai adósságunióval szembeni elvi fenntartásait”.) Az Európai Bizottság a lyukat új, saját bevételekkel tömné be, de a dokumentum ezt ellenezte arra hivatkozva, hogy a korábbi példák túl nagy adminisztrációval jártak és nem voltak méltányosak. Maradna annál, hogy a bruttó nemzeti jövedelem arányában dobják össze a költségvetést (ahogy most a bevételek túlnyomó részénél teszik).
