A KSH továbbra sem árulja el, hogyan jöttek ki a nagyon furcsa szegénységi adatok
„Az adatok revíziója hazai szinten lezárult. Az Eurostat által végzett validálás zajlik jelenleg” – válaszolta a KSH a 444-nek a szegénységi adatok felülvizsgálatával kapcsolatban küldött kérdésekre. A KSH adataival kapcsolatban áprilisban és júniusban egy-egy cikk jelent meg a Válasz Online-on, amelyek alapján felmerült, hogy hibásak vagy manipuláltak lehetnek a közzétett értékek.
A szegénységi adatoknál 2020-ban gyanúsan sok egyfős háztartás került a közvetlenül a szegénységi küszöb fölé, ahol sok háztartás jövedelme fillérre pontosan megegyezett. A jövedelemeloszlást bemutató statisztikákban is több furcsaságot találtak a kutatók. 2017-től kezdődően számottevően megnőtt a negatív jövedelemmel rendelkezők aránya, amire nem találtak társadalmi vagy adózási magyarázatot, 2018 és 2022 között pedig kiugróan sok személy jövedelme helyezkedett el a szegénységi küszöb körül, jellemzően kicsivel fölötte.
A júniusi tanulmányból még ennél is meglepőbb dolgok derültek ki. Eszerint a hajszálra pontos, szegénységi sáv fölötti nettó jövedelmek úgy jöttek ki, hogy a 2014–2021 közötti időszakban a mintába került háztartások egy jelentős részében, esetenként nagyjából egyharmadában az éves nettó jövedelem meghaladta a bruttót, vagyis „a személyek 11-30%-a nem fizeti az adót, hanem kapja”. Azt, hogy ez a helyzet teljes képtelenség, a NAV is megerősítette.
A KSH az adatok befolyásolására vonatkozó állításokat visszautasította, és bejelentették, hogy „tervezett nagyrevíziót” hajtanak végre „a szegénységi adatokat biztosító adatfelvétel vonatkozásában is”, annak lezárulta – 2025. június 30. – után szakmai fórumot terveznek tartani.
A 444 a határidő lejártát követően kérdéseket küldött az intézménynek az adatok felülvizsgálatáról, illetve a felmérésük szerint a lakosság egy részének zsebébe érkező adókról és a pontosan ugyanakkora (szegénységi határ fölötti) nettókról is.
Az utóbbi kérdésre a KSH érdemben nem reagált, csupán annyit közöltek: „A KSH – mint minden adatelőállítása során – a szegénységi adatok esetében is a legnagyobb gondossággal, a szakmai és etikai normák betartásával jár el, és visszautasít minden olyan vádat, amely az adatok szándékos befolyásolását feltételezné. Az EU-SILC adatokat az Eurostat minden évben validálja és a validációt követően a hazai adatokat publikálja”, valamint hogy a revideált adatok megjelenéséig a májusi sajtóközleményben „szereplő információk az irányadók”.
