Trump aláírta az új amerikai kriptótörvényt

Miközben Magyarországon a kormány éppen nagyon fura törvényekkel hozza a frászt a kriptopénzek felhasználóira, Amerikában az elnök aláírta a GENIUS Act nevű törvényt, aminek nagyjából az a célja, hogy teljesítse Donald Trump kampányígéretét, és az USA-t a kriptovilág fővárosává tegye. A kongresszusi szavazáson kényelmes többséget kapott a törvény, érdekesség – és Magyarországról nézve egészen szürreális –, hogy jó néhány republikánus képviselő is ellene szavazott, viszont még több demokrata beállt a törvény mögé, és támogatta azt.

Ez a törvény az úgynevezett stablecoinokat érinti és szabályozza, ezek olyan kriptopénzek, amelyeknek az árfolyama – ellentétben például a bitcoinnal vagy az ethereummal – valamilyen valós életbeli dolog, például az amerikai dollár vagy az arany mindenkori árfolyamához van kötve. Ez azt jelenti, hogy a blokklánc-technológia előnyeit élvezi az adott kriptopénz, de az ebben a világban szokásos brutális árfolyam-ingadozásoknak nincs kitéve. Emiatt pedig akár fizetőeszközként is értelmezhető, nem csak befektetési eszköznek erős idegzetű spekulánsok számára.

A GENIUS Act a stablecoinok mögé követeli meg a tartalékfedezetet, az átláthatóságot és a pénzmosás elleni megfelelést, és egyben lehetővé teszi a bankok, fintech cégek és akár kiskereskedők számára stabilcoinok kibocsátását.

Az Axios cikke szerint komoly felfordulást okozhat a pénzvilágban, ha az emberek rákapnak a dollár- és kártyaalapú fizetés helyett a stablecoinra, illetve a kereskedőn az elfogadásukra. Az ilyen tranzakciók mögött például nincs ott a hagyományos kártyás fizetések velejárója, a bank és/vagy kártyás cég által levont illeték, illetve az olyan cégek, mint a Coinbase vagy a PayPal, ahol a felhasználók a dollárjukat kriptóra válthatják, jobb kamatokat is fizethetnek a náluk tárolt stablecoinra, mint a bankok a hagyományos számlák és lekötések után.