Az aszály csúnyán hazavágja több fontos terményünk hozamát idén

Főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással az idei aszály – állapították meg a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjának kutatói, akik az öntözés mellett tudatosabb talajgazdálkodást és fejlett technológiák alkalmazását is javasolják a mezőgazdaságban.

A klímaszakértők számításai az előttünk álló évtizedekre az aszályhelyzet további súlyosbodását vetítik előre, a csapadék összességében kevesebb, de az eloszlása is kedvezőtlenebbé válik. A HUN-REN kutatói szerint ráadásul az aszályok nemcsak gyakoribbak lesznek, hanem hosszabb ideig is tartanak, és egyre nagyobb területeket érintenek majd.

Rövid távon az aszályt elsősorban a mezőgazdasági termelés szenvedi meg, súlyosan érintve a legfontosabb szántóföldi növénykultúrákat. Hosszabb távon az ismétlődő, erős kiszáradás a talaj szervesanyag-tartalom csökkenését, szerkezetromlást, a talaj vízvisszatartó-képességének gyengülését okozza, ezzel rontja a talajok minőségét, ami a termőképesség csökkenéséhez vezet, mondta Bakacsi Zsófia, a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének osztályvezetője.

Az idei aszály különösen a kukoricát, a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát érinti érzékenyen, de szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára hatással van, főleg ha a kritikus fejlődési fázisokban (pl. virágzás, termésképzés) jelentkezik a csapadékhiány. A gyümölcsfákat (alma, kajszi, cseresznye pl.) a folyamatos vízhiány legyengíti, fogékonyabbá válnak a betegségekre, illetve a virágzás alatti aszály jelentős terméskiesést okozhat.

A kutatók szerint az aszály hatásait csökkenthetik egyes technológiai megoldások. Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója szerint vízhiányt és/vagy hőstressz jobban tűrő növényfajták nemesítésével, valamint a talaj szervesanyagtartalmának és vízvisszatartó-képességének növelésével lehet ellensúlyozni az aszályos időszakok hatásait. De a mesterséges intelligenciában is nagy potenciál van. „Az AI-algoritmusok képesek meghatározni a mezőgazdasági területek optimális víz- és tápanyagigényét, javíthatják az öntözőrendszerek hatékonyságát és csökkenthetik a vegyszerhasználatot” – mondta Fodor Nándor.