Lázár János a NER 15. évében feltalálta a versenyt: rájött, hogy lehet spórolni az állami útfelújításokon
„Egyszerű és hatékony eszközzel fékezzük meg az állami beruházások túlárazását, a kisebb, hazai vállalkozások multik általi kihasználását” – írta a Facebookon Lázár János közlekedési miniszter, aki korábban harcot hirdetett az állami közbeszerzéseken nyerészkedők ellen. A miniszter által közzétett útfelújítási listán olyan tétel is szerepel, amelynél a becsült értékhez képest 67 százalékkal alacsonyabb ár szerepel.
A MÁV-csoport olyan utak felújítási munkálataira hirdetett meg beszerzést, amelyek az autóbuszos személyszállítást szolgálják ki, és amelyek felújításával jelentősen javítható a közszolgáltatás színvonala, írja Lázár.
Az eljárást két lépésben bonyolítják le:
- első lépésben a cégek írásos ajánlatot tesznek, amit a vasúttársaság az ajánlattevők jelenlétében bont fel,
- ezután lehetőséget adnak minden ajánlattevőnek arra, hogy egymás jelenlétében többkörös, lefelé menő licittel módosítsa az ajánlatát, és versenyezzen a konkurens vállalkozásokkal.
A miniszter szerint az utak felújítására tehát minden, megfelelő szaktudással és kapacitással rendelkező kicsi és nagy útépítő cég ajánlatot adhatott, majd nyilvánosan megversenyeztették őket. Azé lett a megbízás, aki a legolcsóbban végzi el a munkát az elvárt műszaki tartalommal és minőséggel – írja a miniszter, mintha valami különleges újítást fedezett volna fel.
Ennek eredménye látható a Lázár által közzétett táblázatban. A lista tetején egy Páty–Telki közötti bekötőút kivitelezésére a becsült érték 1,3 milliárd forint volt, a legalacsonyabb ajánlati ár 455 millió forint, a végleges legalacsonyabb ár pedig 449,8 millió forint lett. Ez a becsült értékhez képest 67 százalékos megtakarítást jelent. A listán lévő egyéb tételeknél 48–65 százalékos megtakarítást tüntettek fel.
Lázár szerint ez a példa jól mutatja, hogy most lehetőséget kaptak azok a kisebb, döntően magyar tulajdonban lévő cégek, amelyek máskor csak az alvállalkozói lista alján szerepelhetnek. „Övék akár a teljes megbízás, így senki nem fölözheti le a hasznot, a profit azé, aki a munkát elvégzi.”
Az eljárásról korábban kérdéseket küldtünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnak és a Közbeszerzési Hatóságnak is. Fontos tisztázni ugyanis, hogy mindez mennyire felel meg a közbeszerzési törvénynek, és ki lehet ajánlatkérő ebben az esetben. A probléma abból adódik, hogy egy olyan vállalkozás, amely ajánlatkérőnek minősül az uniós és a magyar jog alapján, csak közbeszerzéssel köthet meg munkákat, ha
- a beszerzés tárgya a közbeszerzési törvény szerinti árubeszerzésnek, építési beruházásnak vagy szolgáltatás-megrendelésnek minősül, és a szerződés tárgya nem esik kivételi körbe;
- a beszerzés becsült értéke eléri a nemzeti (illetve uniós) közbeszerzési értékhatárt (a hazai építési értékhatár 50 millió forint);
- és a beszerzés visszterhes jellegű, azaz valamilyen ellenszolgáltatás megléte megállapítható az ügyletben.
Ajánlatkérőnek pedig a közbeszerzési törvény alapján az a cég minősül, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el", és "irányítása állami vagy önkormányzati szervezet felügyelete alatt áll, vagy többségi részben ilyen szervezet finanszírozza, vagy ilyen szervezet választja meg a vezető tisztségviselők többségét.”
A Közbeszerzési Hatóság kérdésünkre azt válaszolta, hogy az ÉKM tájékoztatása alapján „a leírt beszerzési eljárás nem minősül hagyományos értelemben vett közbeszerzésnek, hanem egy versenyeztetést biztosító beszerzési eljárásnak tekinthető”.
Az ÉKM erre azt írta a Telexnek, hogy a MÁV-csoport a beszerzés során minden rá vonatkozó törvényt és rendeletet betart, hogy a lehető legolcsóbb és legjobb minőségű ajánlatot kaphassa. „Természetesen fenti eljárás azoknak a nagy nemzetközi cégeknek nem tetszik, akik a korábbiakban, erőfölényükkel visszaélve uralták az útépítési piacot és a most ajánlatra felkért, kisebb méretű, magyar vállalkozásokat csak alvállalkozóként vonták be, ügyelve arra, hogy csak olyan munkákat kapjanak, amely nem szolgáltat nekik elegendő referenciát ahhoz, hogy a későbbiekben önállóan is képesek legyenek egy-egy munkát elvállalni.”
Korábbi hírek szerint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. helyett az útfelújítási munkák kiosztását a MÁV csoport két vállalatára, a MÁV KFV Kft.-re és/vagy a MÁV FKG Kft.-re akarták bízni a jelenlegi keretmegállapodások 2025. október 20-i lejárta után, miután azonban a MÁV KFV beolvadt a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-be, már csak a MÁV FKG jöhetett szóba. A minisztérium szerint „a MÁV-csoporthoz tartozó vállalkozások csak olyan utak esetében végeznek karbantartási és állagmegóvási munkákat, amelyek a MÁV személyszállító vállalkozása által üzemeltetett buszos közlekedést kiszolgálják, a közszolgáltatás ellátásához szorosan kapcsolódnak”. Mivel azonban a helyközi járatokat országosan üzemeltető Volán Busz is a MÁV-csoport része, ezért az utak jelentős részét érinthetik ezek a munkák.
A Közbeszerzési Hatóságnak azonban volt egy 2019. december 13-i állásfoglalása, amiben azt írták, hogy „nem volt megállapítható a Társaságok közszolgáltató ajánlatkérői minősége”, azaz az akkori helyzet szerint ezek a MÁV-cégek elvileg nem rendelhettek meg ilyen munkákat. A Hatóság erre vonatkozó kérdésünkre most azt írta: ezt a megállapítást fenntartással kell kezelni „a MÁV-csoporton belül az állásfoglalás kiadása óta bekövetkezett tulajdonosi és társasági változásokra és az ajánlatkérői minőségre vonatkozóan időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra” való tekintettel.
A minisztérium válaszából még kiderül, hogy a most megversenyeztetett útfelújításokra maximum 30 milliárd forint a keretösszeg, de a tárca szerint „mivel az ajánlattevők árlejtés útján licitálnak, az összeg bizonyosan jóval alacsonyabb lesz.”
Mivel a MÁV két cége közútkarbantartással és -fejlesztéssel kapcsolatos munkákat korábban nem végzett, a minisztérium kérdésünkre megerősítette, hogy a Magyar Közút Zrt. műszaki ellenőrként fog részt venni a most kiosztott munkákban.