Bod Péter Ákos: Nemzetgazdasági következményekkel járnak az állami beavatkozások, főleg, ha nagyon sok van belőlük

A gyakori kormányzati beavatkozás, még ha jó szándékú is, torzítja a piacot, gyengíti a versenyt, és csak időben arrébb tolja az áremelkedést – kezdte véleménycikkét Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a Portfolión.

Orbán Viktor korábban a Harcosok Klubja felületén tette közzé, hogy meghosszabbítják az egyébként augusztus 31-én lejáró árrésstopot. Bod Péter Ákos szerint ez furcsa felület ilyen hír bejelentésére, és jól mutatja, hogy megkezdődött a választási kampány.

Ilyenkor pedig a kormányok hajlandósága megnő arra, hogy belenyúljanak a piaci folyamatokba. Az ársapka is ennek az eszköze, olyan szabályzó technika, amit akkor használnak, ha az adott, stratégia jelentőségű piacon nincs elég piaci versenyző. Ilyenkor a szabályozó szerv az adott termékre megállapít egy árkorlátot, amelyet a következő években egy képlet szerint némileg emel – például a fogyasztói árindextől másfél százalékkal elmaradva. Ez egyfelől tervezhető árviszonyokat teremt, másfelől a hatékonyság növelésére is ösztönzi az eladót, hiszen így még az éves árindexet sem építheti bele az árba.

A most meghosszabbított árrésstop azonban a volt jegybankelnök szerint nem felel meg ennek. A kormány ezzel a kereskedők nyereségét szerette volna szabályozni, de a nagy mértékű élelmiszerár-emelkedés nem a kiskereskedelmi profitok növekedése miatt ment végbe. Emellett a kormány nem számol a vállalkozások működési költségeivel, amikor a beszerzési ár és az eladási ár közötti különbséget, amire az árréstop vonatkozik, mind a vállalkozások nyereségeként értelmezi. Úgy gondolja, hogy ez életszerűtlen, és veszteségesre fordíthatja a kormány által kijelölt termékek forgalmazását – amit a kereskedők egy ideig eltűrhetnek, például a szabályozatlan kör árainak emelésével, vagy a tartalékaik felélésével, de hosszú távon nem működhetnek veszteségesen.

Az üzletláncok és a kiskereskedők egy része már a tavasszal bevezetett intézkedés előtt is veszteségesen, vagy csak csekély nyereséggel működött, az azóta pedig újból és újból meghosszabbított árrésstop miatt a vállalkozásoknál nem keletkezik elég forrás a fogyasztók kiszolgálását javító beruházásokra. A gazdasági minisztérium szerint a beavatkozás kedvezően hatott az inflációs rátára, de a volt jegybankelnök úgy gondolja, hogy egyszer minden piaci szabályozásnak eljön a vége, olyankor pedig az addig elnyomott inflációs hatások felszínre fognak jutni az aktuális viszonyoktól függően. Pont ezért a szakértő valószínűtlennek tartja, hogy az árrésstopot vagy akármelyik állami beavatkozást az áprilisi választások előtt leállítsa a kormányzat.

Az elfojtott inflációt és az árrendszer torzulását Nemzetközi Valutaalap (IMF) idei éves jelentése említi, de nem elemzi részletesen a folyamatos állami beavatkozás jövőbeli piaci következményeit. Nem véletlen: Bod Péter Ákos szerint nehéz ezeket a hatásokat megállapítani, így még okozhatnak kellemetlen meglepetéseket a jövőben a nemzetgazdaságnak.

Előfordulhatnak időnként állami beavatkozások, de ez nálunk már mintává fajult, a piactorzulást pedig az IMF és az OECD is észrevette. Utóbbi szervezet jelentésében előkerül, hogy Magyarországon a gazdasági verseny az országcsoport átlagánál gyengébb, sok az egy-egy szereplő által uralt piac, és nagyok a bürokratikus terhek, amik miatt szűkös vállalati erőforrásokat kell elvonni a perspektivikus területekről.

A termelékenység-növekedés továbbra is elmarad a térségi trendektől, és még mindig kisebb, mint a 2008–2009-es válság előtt. A gazdasági működés hatásfokán pont az innovációval, a beruházásokkal és az élénk piaci versennyel lehetne segíteni, amely szelekciós hatásával féken tarthatja a költségek emelkedését és hajthatja a termelékenység-növekedést, miközben az árszint stabilizálódásához is alapot adhat. Az állami beavatkozások éppen ezt a versenyt fojtják el, és megvan a jelentőségük, hogy ezt már a nemzetközi közösségben is felismerték.

Az ilyen beavatkozások ellen szóló, javító szándékú ajánlások pedig „mindaddig szakmai jellegűek, amíg Magyarország nem szorul rá valutaalapi forrásokra; onnantól hitelkondíciókká válhatnak” – tette hozzá Bod Péter Ákos. Ettől függetlenül ezek komolyan vétele „elsősorban saját jól felfogott érdekünk lenne”.