Varga Mihály szerint utoljára a 2008-as válság idején produkált ilyen számokat a magyar GDP

„Nézzünk szembe a tényekkel: az elmúlt tizenkét negyedévből hét esetben csökkent a GDP. Hasonló a rendszerváltás utáni időszakban a 2007–2008-as válság idején volt”

– mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a veszprémi Közgazdász Vándorgyűlésen csütörtökön.

A jegybankelnök szerint így mind az Európai Unió, mind a V3 országok (Csehország, Szlovákia, Lengyelország) átlaga alatt teljesítettünk. Itt három fő szempontot kell figyelembe venni: az egyik az export, amelyben jól állunk, a másik a fogyasztás, amelyben a V3 és az EU országainak az átlagát is előztük, a beruházások területén viszont mindkét blokktól elmaradtunk, amelyet Varga szerint a magas inflációs várakozások fogtak vissza.

Varga szerint a 20 százalék feletti 2023-as csúcshoz képest ismét jól álltunk a 4,3 százalékos augusztusi adattal, amit a jövőben tovább szeretnének csökkenteni szigorú monetáris politikával. A jegybankelnök hibásnak tartja azt a megközelítést, ami szerint a gyenge forintárfolyam segíthet a magyar exportnak, mivel az árfolyamváltozások ma már sokkal gyorsabban és a korábbiaknál erőteljesebben gyűrűznek be a gazdaságba. Így a céljuk inkább egy stabil forintárfolyam fenntartása.

Varga Mihály szerint az egész világgazdaságra jellemzővé vált a kiszámíthatatlanság, míg az Egyesült Államok gazdasága tartja magát, Európában és Kínában is lelassult a növekedés. Emellett az államadósság is növekedett, a G7-es országokban átlagosan már a GDP 120 százalékán alakult, és a hozamkörnyezet is kedvezőtlenül alakulhat majd azoknak, akik magas államadóssággal rendelkeznek.