Az ÁSZ elnöke nem tudja, csak sejti az MNB mögötti bonyolult struktúra okát

840

„Azért érzem, hogy a számvevőszék pódiumra lépése hozott egy kis izgalmat, és többen menekülőre fogták” – kezdte előadását Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a veszprémi Közgazdász Vándorgyűlésen csütörtökön, utalva a Nagy Márton beszéde után a termet elhagyó tömegre.

Windisch az előadásában beszélt a számvevőszék Magyar Nemzeti Bankkal, pontosabban annak alapítványával kapcsolatos vizsgálatáról. Az ÁSZ-elnök szerint azzal az elgondolással, hogy egy „jó cél” mögé egy nagy tőkét rakjanak, és annak hozamaiból finanszírozzák a megvalósítást, nem volt probléma. Ugyanakkor az MNB struktúrája átláthatatlan és céltalan volt, ennek pedig nem tudják az okát. „Sejtünk okokat mögötte, de ezek nem valid okok, ezek olyanok, amiket majd egy más hatóság számonkér esetleg” – tette hozzá.

Az MNB függetlenül működik az államapparátus többi részétől, még a költségvetésén keresztül sem tudja kontrollálni a Parlament, az ÁSZ-elnök szerint pedig látható, hogy hova vezetett a teljes szabadság és kontrollnélküliség: a jegybank 204 milliárd forintot költött luxus- és presztízsingatlanokra, és 104 milliárd forintért újította fel a Postapalotát.

Windisch szerint az MNB-ben a számvitelileg el nem számolt veszteség meghaladhatja a 150 milliárd forintot, de az ennél nagyobb, sajtóban repkedő számokat a jelentésük nem alapozta meg. A szakember az előadáson kapott az alkalmon, hogy a „rosszizmussal” kapcsolatos észrevételeit is kifejtse: úgy gondolja, hogy az egész közgazdaságra igaz, hogy hangulatok és érzelmek mozgatják, és ebben a közgazdászoknak és a sajtónak is felelőssége van.

„Vannak olyan sajtótermékek, hogy ha csak ezeket olvasnám, már nem állnék itt, mert rég felvágtam volna az ereimet” – mondta Windisch, aki szerint nem csoda, hogy ezek után a bizalmi index „úgy alakul, ahogy”, hozzátéve, hogy ez egy politikai eszköz is lehet a másik oldalon. Windisch László szerint ráadásul amikor a „minden rosszizmust” építjük, azzal determináljuk a jövőnket, mert ez önbeteljesítővé tud válni. Ezt alátámasztandó néhány jó hírrel folytatta: az elmúlt 15 évben 40 százalékkal nőtt a GDP, és az EU átlagánál kétszer nagyobb ütemben nőtt a foglalkoztatottság.

Az ÁSZ-elnök a felelősökről is beszélt, szerinte általánosságban mindenkinek, aki állami szervezetben, alapítványban dolgozik, személyes felelőssége van. Azt is mondta, ne tévesszen meg senkit, ha van egy „erős ember” a szervezeten belül vagy kívül, ilyenkor szerinte mindig csak egy ember a felelős, mindenki más hallgat.

Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:

a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.

Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsoraiban is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg, és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Az MNB-ügy fejleményeit itt követjük március óta.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!