Megsemmisíti Paks II. állami támogatásának bizottsági jóváhagyását az EU Bírósága

Az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a Paks II.-nek nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását, közölte csütörtökön a testület. Az ítélet szerint az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályokkal, ha a két új reaktor megépítésére irányuló szerződést közvetlenül valamely orosz vállalkozásnak ítélik oda.

Az új reaktorok megépítésével közvetlenül a Nizhny Novgorod Engineering orosz vállalkozást bízták meg, összhangban egy orosz–magyar egyezménnyel. Ugyanebben az egyezményben az orosz állam kötelezettséget vállalt arra, hogy az új reaktorok finanszírozására állami kölcsönt nyújt Magyarországnak.

Az Európai Bizottság egy 2017-es határozattal hagyta jóvá a beruházási támogatást, amelyet a magyar állam kívánt nyújtani két új atomreaktorra. Az osztrák állam az Európai Unió Törvényszéke – a bíróság alsóbb fokú testülete – előtt megtámadta a határozatot. A Törvényszék 2022 novemberében elutasította a keresetet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor ezt nagy győzelemnek nevezte Magyarországnak, mert „mind az engedélyezés, mind a finanszírozás szempontjából az Európai Bíróság pecsétje rajta van a paksi beruházáson”.

Az osztrákok viszont fellebbeztek, és a bíróság főtanácsnoka februárban azt javasolta: a testület helyezze hatályon kívül a törvényszéki ítéletet, amely szerint rendben volt a két új paksi atomreaktornak nyújtott támogatás európai bizottsági jóváhagyása. A bíróság általában, de nem mindig követni szokta a főtanácsnoki véleményt.

A csütörtöki ítélet hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét, és megsemmisítette az Európai Bizottság jóváhagyó határozatát. A bíróság a törvényszékkel ellentétben úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem elégedhetett volna meg annak vizsgálatával, hogy a támogatás megfelel-e az uniós szabályozásnak. Azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új atomreaktor megépítéséről szóló szerződés közvetlen odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályozással, mivel ez szerves része a támogatási intézkedésnek.

A bíróság szerint önmagában az sem elég indok, hogy egy 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárásban megállapították: a közvetlen odaítélés összhangban volt a közbeszerzési szabályokkal. (Ilyen eljárásokat az Európai Bizottság akkor kezdeményez, ha arra gyanakodik, hogy egy tagállam hatóságai uniós jogot sértenek.) A bíróság arra jutott, hogy egy ilyen utalás nem teszi lehetővé az e következtetéshez vezető konkrét okok megértését.

Bóka nem lát jogi akadályt, Tordai nem tudja elképzelni az újabb jóváhagyást

Az Európai Bizottság tudomásul vette az ítélet, fel fogja mérni a lehetséges következő lépéseket és majd dönteni fog róluk, közölte az Euractiv kérdésére csütörtökön Thomas Regnier, a testület energiaügyi szóvivője.

Bóka János EU-ügyi miniszter a csütörtöki kormányinfón hangsúlyozta: az ítélet nem azt mondta ki, hogy a beruházás nem felel meg a közbeszerzési szabályoknak, de ezt az Európai Bizottság nem vizsgálta, vagy legalábbis az álláspontját nem indokolta. „Mint ahogy eddig”, a magyar kormány „ezután is mindenben az uniós jognak és a lojális együttműködés követelményének megfelelően jár el” – utalt egy alapvető uniós jogi alapelvre. Minden segítséget meg fognak adni az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy egy új, a bíróság szerint is jogszerű határozatot tudjon hozni. „Mivel a bíróság sem az állami támogatási rendszert, sem az alkalmazott közbeszerzési eljárást nem minősítette jogellenesnek, ezért

semmilyen jogi akadálya nincsen, hogy a paksi beruházás az eddigi ütemezésnek megfelelően folytatódjon.”

Szijjártó csütörtökön épp osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel találkozott. A közös sajtótájékoztatójukon kijelentette: „mielőtt Magyarország és a magyar energiabiztonság ellendrukkerei pezsgőt bontanának”, a bíróság „az Európai Bizottsággal szemben hozott döntést”, annak egy korábbi határozatát semmisítette meg. A kormány a paksi atomerőmű építését továbbra is a magyar energiabiztonság legfőbb jövőbeni pillérének tekinti, és az ítélet „semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja le a beruházás előrehaladását”. Az elmúlt időszakban szerinte gyorsítottak, így következő évtized elején „az új paksi atomerőműnek mindkét blokkját a hálózatra fogjuk kapcsolni, ezzel egy hatalmas lépést teszünk előre Magyarország energiabiztonságának garantálása terén”.

Tordai Bence független parlamenti képviselő a Facebookon úgy vélte: az ítélet azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak újra kell nyitnia a paksi dossziét, és már nemcsak a mai ítéletet kell figyelembe vennie, hanem egy július végi panaszával is foglalkoznia kell. „A mai helyzetben ráadásul – amikor az Unió egyik fő célja, hogy megszabaduljon az orosz energiafüggőségtől – egyébként is elképzelhetetlen lenne, hogy Paks 2-nek újra engedélyt adjanak.”

A Greenpeace közleménye mérföldkőnek nevezte az ítéletet, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza Paks II. állami támogatásának engedélyezését. A zöldszervezet szerint a projekt esetleges hazai felülvizsgálata segíthet Magyarországnak közelebb kerülni az Európai Bizottság ütemtervének megvalósításához is, amely megszüntetné az uniós tagállamok függését az orosz energiától. Ettől jelen pillanatban elég távol vagyunk, Magyarország Szlovákia mellett az az uniós tagállam, amely leginkább függ az orosz energiahordozóktól.

Az Európai Bizottság májusban mutatott be egy tervezetet, amellyel az EU teljesen leválna az orosz energiaforrásokról. Fokozatosan kivonná az uniós piacokról az orosz olaj-, gáz- és atomenergiát, de épp legutóbbira nem voltak határidők a dokumentumban. A kapcsolódó júniusi jogszabályjavaslatokból is hiányzott az atomenergia, amiben Szijjártó akkor az orosszal összefonódó nyugati nukleáris ipar ellenállását látta. (A paksi bővítésben is kapott szerepet német és francia cég.)