„Nem csak egy kisebb korrekcióra lesz szükség” a munkaadók szerint – kemény menetnek ígérkezik a bérmegállapodás újratárgyalása
A korábban vártnál jóval gyengébb magyar gazdasági teljesítmény miatt nehezen tartható a munkáltatói oldal számára a tavaly novemberben aláírt hároméves bérmegállapodás, ezért a felek (vagyis a kormány, a munkaadók és a dolgozói érdekképviseletek) elkezdtek egyeztetni a teendőkről. Az Mfor a tárgyalások kezdeti szakaszában kérdezte a partnereket, és az derült ki, hogy nem lesz egyszerű menet mindenki számára elfogadható kimenetelt elérni.
A bérmegállapodás alapján (amit a gyenge, idén várhatóan 1 százalék alatti GDP-növekedés miatt újra kell tárgyalni) a legalacsonyabb keresetűek fizetése jövőre 13, majd 14 százalékkal emelkedne, hogy a minimálbér 2027-re elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
„Elkerülhetetlen a megállapodás újratárgyalása, nem csak egy kisebb korrekcióra lesz szükség” – nyilatkozta a lapnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke, Perlusz László. Szerinte a gyenge árbevétel, a magasan ragadt költségek, illetve a háborús feszültségek fokozódása mérgezik a vállalkozói környezetet itthon és a nemzetközi piacokon is. Szerinte a megállapodás frissítése novemberben várható.
Ahogy az várható, a munkavállalói oldal a megállapodás fenntartását szorgalmazza. A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda szerint ez szolgálhatja leginkább a kötelező legkisebb munkabér pozíciójának hosszabb távú javítását, amire szükség is lenne, mert európai uniós összehasonlításban rossz a helyzet: bruttó minimálbért euróba átszámítva csak Bulgáriát előzzük meg, a garantált bérminimum esetében viszont a 17. helyen vagyunk.
A kormány nehéz helyzetben van a rossz gazdasági adatok és a közelgő országgyűlési választás miatt. Nyilvánvalóan érdekük a béremelkedés, de ezt nem lehet úgy lenyomni a munkaadók torkán, hogy tömegesen veszteségbe taszítják őket, így engedményeket lesznek kénytelenek tenni, ha fenn akarják tartani az ígért értékeket. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban jelezte is, hogy akár komoly engedményekre is készek a munkaadókkal szemben. Az ennek érdekében belengetett ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv keretében már biztos, hogy 1 százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó.
Ugyanakkor bizonytalanságot keltett a tárgyaló partnerekben, hogy Nagy az RTL-nek nemrég úgy nyilatkozott, hogy „legalább 10 százalékos” emelés valósulhat meg, ami önmagában is nagy fegyvertény lenne egy ennyire alacsony növekedési környezetben. Más megszólalásokban ezzel szemben a vezető kormánypárti politikusok, és az NGM is úgy fogalmazott, hogy továbbra is ragaszkodnak a 13 százalékos minimálbér-emeléshez. Reményt adhat nekik a keddi, KSH által publikált kereseti adat, eszerint júliusban 9 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér.
